Heves Megyei Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-13 / 10. szám

2 HEVES MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA 2014. JANUÁR 13., HÉTFŐ Kezd életre kelni a megye gazdasága kamara A nagyvállalatok és a turizmus jobban teljesített, több innovációra és beruházásra lenne szükség Növekedésnek indult a me­gye gazdasága 2013-ban, az idei évben pedig folytatódnia kellene ennek a tendenciá­nak. Az építőiparnak és a beruházásoknak kellene iga­zán beindulniuk dr. Bánhidy Péter, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint. Tóth Balázs- Hogyan teljesített a megye gazdasága az elmúlt évben?- Összességében pozitív el­mozdulás jellemezte a 2013-as évet a megyénkben. Megyénk gazdaságát mindössze néhány tíz ipari nagyvállalkozás ha­tározza meg. A szervezetek méretének növekedésével az elért árbevételek exponenciá­lisan nőttek, a gazdasági ágak között pedig a szolgáltatások helyét egyre inkább átvette az ipar. Egyre nagyobb a be­szállítói igény a vállalkozások részéről, azonban ebben még a megyén kívüli szereplők aránya dominál, ebben van még tennivalónk. Heves me­gyében rendkívül sok mikro- vállalkozás működik, amelyek a foglalkoztatás szempont­jából fontosak elsősorban a kereskedelem, a szolgáltatás és a mezőgazdaság területén. Meghatározó szerepe van az idegenforgalomnak is, bizta­tóak a szálláshely statisztikái számok, további lépéseket kell tenni az imázsépítéSöéri, : a programok összehangolá­sában.- Milyen változások befolyásol­hatják még a Heves megyei gaz­daság alakulását?- Sajnos, a megye lakossá­ga öregszik, erősödik az el­vándorlás, ezek hosszú távon foglalkoztatási problémákat okozhatnak. Az elmúlt évek­ben, részben a válság hatásá­ra lelassultak a beruházások, kevesebb a hitel. Ezért fontos a Magyar Nemzeti Bank Nö­vekedési Hitelprogramja, amely egyúttal versenyt ge­nerált a bankok között. En­nek pozitív hatására a 2014. évben is számíthatunk. Nő az igény a kamarai irodák­ban is igényelhető Széchenyi Kártya iránt, amely ma már 50 millió forint hitelkeretet kínál, támogatott kamattal. Kamaránk tavaly közel 600 vállalkozás négy és fél mil­Dr. Bánhidy Péter: a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványokkal, fórumok, képzések, utak szervezésével segítette a vállalkozásokat liárd forint hiteligénylését könyvelhette el.- Mennyire lódultak meg a me­gyében a beruházások?- Tavaly már emelkedést mutatott. Több nagyvállalat is riágy fejlesztésekbe, bő­vítésekbe kezdett, ki lehet emélnl például á ZFl.enksys- temet, amely új gyárat épít Makiáron, vagy a Nagyrédén fejlesztő Jász-Plasztikot, de említhetem például a Bosch-t is. Egerben elindul a belváros rehabilitációja. Ugyanakkor még több beruházásra volna szükség. Fontos volna, hogy az építőipar érezhetően bein­duljon, mert égető a helyzet.- Miként javítható a megye fog­lalkoztatási helyzete?- A foglalkoztatás bővítése elsősorban a versenyszférától várható, ami részben állami és helyi befektetésösztönzés­sel valósulhat meg, illetve még a vállalkozói szellem javí­tása hozhat megoldást. Ehhez viszont az oktatási rendszer­ben javulnia kell a vállalko­zói ismereteket tanításának, különösen a felsőoktatásban. A kormány munkahelyvédel­mi akciótervének eredményei 2014-ben jelentkezhetnek. HKIK ßliöqnßiu ns HEVES MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA A megyében hiány van a kva­lifikált feldolgozóipari munka­erőből, ugyanakkor sajnos továbbra is magas az alulkép­zettek száma.- A szakképzési rendszer átala­kulásával hogyan változott az oktatás, szakképzés, foglalkoz­tatás helyzete?- Az oktatást kiemelt ügy­nek tekintjük. A szakkép­zésben jelentős változásokat hozott az elmúlt év. Ebből a legfontosabb a duális képzés bevezetése volt, amelynek köszönhetően felével nőtt a gyakorlati órák száma, s a diákok már a nyolc osztály elvégzése után szakmát ta­nulhatnak. A szakképzés immár a gazdaság igényeire épül. A kamara 125 szak- képesítés tartalomszabályo­zását készítette el, kialakult egy új, a munkaerőpiachoz jobban igazodó szakképzési struktúra, és elkészült az új OKJ-rendszer. Megerősödött a technikumi képzés és a szakközépiskolai rendszer is, amely mostanra 39 ágazatot ölel fel. A felnőttképzésben is változásokat hozott 2013. Az új törvény megkülönböz­teti az egyéb szakmai képzés szakmai végzettség megszer­zésére irányuló képzési for­mát az OKJ-ban meghatáro­zott szakképzésben szerzett állam által elismert szakké­pesítéstől. A felsőoktatásban is változásra van szükség. Itt is erősíteni kell a duális modellt, amelynek lényege, hogy a hallgatók tanulmá­nyaik során több gyakorlatot szerezzenek, és erősíteni kell a vállalatok, egyetemek kap­csolatát az alkalmazott tudás érdekében. Sajnos Heves me­gyében kevés az innovációval A megye 2013-as gazdasági teljesítménye számokban az értékesítés az előző esz­tendőben legalább 7 százalék­kal nőtt, a belföldi eladásokat még az export növekedése is túlszárnyalta. az ipari produktum és az érté­kesítés több mint 70 százalékát az 500 dolgozónál többet foglal­koztató vállalkozások adták, az exportjuk szőkébb hazánk ipari kivitelének több minta három­negyedét tette ki. A Heves me­gyei vállalatok által gyártott jár­műipari egységek (például ezek sorában említhető mega kor­mánymű, a sebességváltó, az elektronika) beépülnek szinte minden ismert autóba. A keres­kedelmi szálláshelyeken mind a vendégek, mind pedig a vendég­éjszakák száma egyaránt 16 százalékkal emelkedett. Az ösz- szes bruttó árbevétel az adatok tanúsága szerint 5,6 milliárd forintot tett ki, amelynek a 48 százaléka szállásdíjból, 22 szá­zaléka vendéglátásból szárma­zott, a fennmaradó rész, szállás díjba foglalt egyéb bevétel, egyéb, illetve wellness-szolgálta- tás volt. A heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara egyébként jelen­leg 25 ezer olyan vállalkozást tart nyilván, amelyik ipari, ke­reskedelmi, kézműipari tevé­kenységet végez a megyében. Az agrártevékenységet végző vállalkozásokat ugyanakkor az Agrárkamara tartja nyilván. Vállalkozások | száma Társas vállalkozások száma Egyéni vállalkozások | száma 2011 2013* * SZEPTEMBER 30-1 ADAT FORRÁS: KSH Adószámmal rendelkező vállalkozások Heves megyében Adószámos ■ Egyéni ■. Társas | magánszemélyek vállalkozók vállalkozások Nonprofit szervezetek 2011 2012 2013 kapcsolatos aktivitás, ebben jelentős lépéseket kell tenni.- Mennyire tud ebben segíteni a kamara?- A 2012-es évben régiónk­ban fordították a legkevesebb pénzt innovációs beruhá- '}> zásokra. A térség újításait a Miskolci 'Egyetem, az ES#' terházy Károly Főiskola és a Károly Róbert Főiskola viheti előre, mindhárommal több­oldalú kapcsolata van kama­ránknak. Az innovatív meg­oldásokban kulcsszerepük lehet a fiatal vállalkozóknak is. A kamara ebben az évben is részt vesz a Junior Expo megszervezésében, ehhez kapcsolódóan pedig rendez­vényeket is tartunk a fiatal vállalkozók számára. Meg­jelent a Vidéken élni Magyar- országon című kiadványunk, amely a fiataloknak mutatja be a megyében rejlő lehető­ségeket. Felsorolunk benne olyan kisüzemi technológiá­kat, amelyek számukra hasz­nosak lehetnek, s tanácsokat is adunk az induláshoz.- Milyen eszközökkel támogatja a kamara a vállalkozásokat?- Mivel az országos elnök­ség tagja vagyok, ezért ki­jelenthetem, hogy a kormány figyelembe veszi a kamara javaslatait. Példaként meg­említhetem a munkát terhelő adók arányát, vagy az uniós források nagyobb arányú gazdaságba juttatásának ügyét. Folyamatosan bővítet­tük szolgáltatásaink körét, egyebek között egy nyilvá­nos adatbázis létrehozásával, amely segítette az üzleti for­galom növekedését, erősítette a vállalkozói bizalmat. A kül­földre látogató kormányzati delegációban és a gazdasági vegyesbizottsági üléseken a gazdaság szereplői is kép­viseltetik magukat. Bővült az exportadatbázis, és tudástár­ral segítjük a kezdő exportáló kis- és középvállalkozásokat. Segítettük a Kárpáti Régió Üzleti Hálózatának kiépí­tését, amelyben hat ország tizenkét képviselettel vesz részt. A lánctartozások visz- szaszorításának érdekében működtetjük a teljesítési iga­zolási szakértői szervezetet, a fogyasztóvédelmi békéltető testület mellett hamarosan létrejöhet a pénzügyi békél­tetőtestület is. Kiemelt figyel­met fordítunk az új ismere­tek átadására a vállalatok rendszeres tájékoztatásával, amire például a regisztrá­ciós díjból befolyó összeget fordítjuk. Rendszeresen szer­vezünk továbbképzéseket, ismeretterjesztő fórumokat a legújabb technológiákról, el­járásokról vállalkozásoknak. Elkészítettük Eger, Gyöngyös, Hatvan, Pétervására, Heves járások üzleti katalógusait, több száz üzleti rendezvényt szerveztünk a beszállítói és az export piacok bővítése érdekében. A regisztráció be­vezetésének haszna, hogy ki­szűrhetők a nem működő vál­lalkozások és a fantomcégek, így fehéredhet a gazdaság.- Milyen tervei vannak a kama­rának az idei évre?- A 2013-as év fordulópon­tot jelentett, mert sikerült ki­törni a 2008 óta tartó válság­ból, a növekedés alapja már nem elsősorban a hitel, hanem döntően a gazdaság belső teljesítményéből származik. Idén is elsősorban piacépítő progtáhiókra konceWfrálunk. Kiemelném a beszállítói prog­ramunkat, amely kiísöbb vál­lalkozások számára jelenthet bekapcsolódást a nagyobb kereskedelmi és termelő vál­lalkozások irányába. Továbbra is foglalkozunk energia-meg­takarítási technológiákkal. Fontosnak tartjuk a gyógyvi­zekre épülő turizmus fejlesz­tési programját, lépést kell tartanunk a digitális technika dinamikus változásával, e témákban több fórumra hív­juk vállalkozásainkat. Janu­ár 16-án tartjuk gazdasági évnyitónkat, amelyen előadást tart dr. Parragh László, az országos kamara elnöke, va­lamint Horváth László megyei kormánymegbízott is.- Hogyan vesz részt a Heves me­gyei kamara a területfejlesztés alakításában?- A területfejlesztési kon­cepció kidolgozásába aktívan bekapcsolódtunk, mi készítet­tük el például az alapjául szol­gáló egyik helyzetelemzést, amelyet a megyei közgyűlés el is fogadott. Áz elkészült megyei fejlesztési terv meg­felelő kiinduló pont, remél­jük, hogy a gazdasági fedezet is kapcsolódik majd hozzá. A 2014-2020. közötti uniós költségvetési ciklus tervezé­sében számtalan projektja­vaslatot fogalmaztunk meg az infrastruktúrától az oktatáson át a termelő szféra, a foglal­koztatás bővítése érdekében. A pályázati források 60 száza­léka közvetlenül a gazdaságot kell, hogy szolgálja. Arra szá­mítunk, hogy a foglalkoztatás közel 1,5 százalékos emelke­dést mutat majd idén, amelyet a közmunkások reálgazdaság­ba és a felnőttképzésbe való integrációjával lehetne meg­valósítani. i r r Regisztrált vállalkozások száma Heves megyében

Next

/
Thumbnails
Contents