Heves Megyei Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-24 / 299. szám

2013. DECEMBER 24., KEDD Haladás. Az egri Gyarmati Anna a huszadik helyen végzett a hétvégi hódeszka Világkupán az egyesült álla­mokbeli Copper Mountainben, így a világranglistán két helyre van az olimpiai kvótától. A végleges indulási sor­rend január 19-én, a kanadai stonehami kvalifikációs világkupán dől el. GYARMATI ANNA Kisemberként a nagybetűs életben portré Az egri paraúszó családjának és barátainak köszönhetően békében él a világgal Jenei Károly irányíthatja az igazgatóság munkáját Annácska. A partról a biz­tatást, vagy úgy általában a megszólítást többnyire becéz­ve címezik az egri paraúszó felé. Fehérvári Anna szere- tetre méltó kisember. Mini mérettel bíró, teljes életet élő törpe. Óriási becsvággyal, a magasságokat célozva. Bódi Csaba „Ott is otthon voltam.” A kis­emberek amerikai találkozó­járól ezzel az életérzéssel tért haza Annácska. „JÓ volt velük együtt lenni. Olyan emberek ők is, mint én. Hasonló felfogással, hasonló kihívásokkal. Eléggé szomorú voltam, amikor véget ért az összejövetel, mert nem tu­dom, hogy mikor láthatom őket viszont újra...” Viking gén. Tizenkilenc évvel ezelőtt ezzel született Annácska, az örökítő anyag velejárójaként világos bőrrel, világos szemmel, gyenge és puha körömmel. Vi­szont nem immunhiányosan, ami porc-haj hypoplasia nevű, az egyik legritkábban előfordu­ló törpebetegségre ugyancsak jellemző. Magyarországon egye­düliként tartják nyilván ebben a kategóriában, de világszerte is csak néhányan születtek hason­ló adottságokkal. „Torontóban élő Jessica nevű barátnőmmel évekre, vissza­nyúló kapcsolatot ápolok. Tőle tudom, hogy az Egyesült Álla­mokban, Angliában és Finnor­szágban is akad még hozzánk hasonló embertársunk. Persze, lehet máshol is a Földön, de csak róluk van tudomásunk.” Annácska mindig is tudta, hogy alacsonyabb, mint kortár­sai, ám csupán iskolás korában tudatosult benne, hogy törpe­ként vár rá a világ. A megpróbál­tatásaival együtt. Hat éve mind­két lábát műteni kellett, a kor­rekciós beavatkozás hónapokig ágyhoz kötötte. Felépülve aztán folytathatta a gyermekkorban elkezdett úszást. Az ajánlott sportolás jótékony hatásaként jelentkező jó közérzet és fittség Fehérvári Anna tisztában van a lehetőségeivel és most úgy érzi, azonos esélyekkel rajtolhat élete következő szakaszában is, mint kortársai elérésén túl később jött a verse­nyen történő megméretés. Para- úszóként 50 és 100 méter gyor­son bajnoki címmel büszkélked­het, 100 m háton pedig ezüst­érmesként zárt az idei ob-n. Az igazi áttörést a World Dwarf Games, vagyis a törpék szá­mára Michigan-ben rendezett világjátékok hozták. Az ameri­kai verseny 50 m gyorson nem akadt nála jobb, míg 50 m háton harmadikként csapott célba. „Szeretek úszni, mert ki- kapcsolódást jelent, edzőmről, Bencsura Zoltánról csak jókat mondhatok, az eredmények pe­dig is azt mutatják, hogy van ér­telme a befektetett munkának. Klubom, a dr. Bátorfi Team-Ag- ria KTK is mindenben segít, így bátran tervezhetek.” Az egri családi ház felső szint­je Annácska birodalma. A tágas szobában az ifjakra oly jellem­ző művészi lazaság mindenben visszaköszön. A barátságos és békés helyiségbe csigalépcsőn keresztül visz az út. Oda még csak az ötéves Róza kapaszko­dik fel, a héthónapos Kornél szá­mára a földszinti ágyikó jelenti a biztonságot. A testvérekkel a jelentős korkülönbség miatt más a kapcsolat, mint a 17 éves unokaöcs Schmiderer Dániel­lel vagy a gyermekkori jóbarát Járdán Annával. Utóbbival az ■ A110 centis és 33 kilós versenyző eredményeivel idén került az érdeklődés középpontjába. általános iskola első osztályá­tól kezdve együtt tanul, bulizik vagy kirándul. „A Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumban a 13/C a legjobb osztályközösség! Nagyon szere­tek odajárni. Most jutottunk túl a gombavatón, még mindig a ha­tása alatt vagyok. Nem akarok elszakadni a társaimtól, meg is ígértük egymásnak, hogy min­dig figyelünk a másikra.” Helyben is vagyunk. A figye­lem, az embertárs másságának, „normálistól” eltérő megjelené­sének elfogadása nem minden­kinek sikerül toleráns módon. A sebek ejtése akaratlanul is maradandó nyomot hagyhat, a kimondott szavakat visszaszívni nem lehet. Sok múlik az egyén beállítottságán, a közvetlen kör­nyezetről nem is beszélve. „Ha mondjuk a menzán nem érek el valamit, mindig akad se­gítő, mint ahogy az uszodában is számíthatok bárkire. Igaz, előfordult már, hogy mutogat­tam rám, vagy megszóltak, de a barátaim mindig megvédenék. Sőt! Őket inkább felháborítja, ha engem bántanak, nekem kell azt mondani: hagyjátok már, nem éri meg vitatkozni.” Az már vitán felül áll, hogy a család ereje Anna életének ala­kításában is főszerepet játszott. A fogyatékkal élők körében sem általános (persze az állapot sú­lyosságának függvényében), hogy valamennyien nyitottak lennének a világra. Fehérvári­ék belenyugodtak a megváltoz- tathatatlanba, úgy nevelik An­nácskát és két testvérét, hogy náluk az a természetes, ahogy élnek. Bár ők még nem tudják, de Róza nem hordozza magában a viking gént, Kornél viszont igen. Mindebből közvetlenül nem következik, hogy azt majd örökíti is, mert erre viszony­lag csekély az eshetőség. Az esélyegyenlőség már más, mint ahogy a jövő is. „Az ELTE-n szeretnék tovább­tanulni. Gyógypedagógusként mozgáskorlátozottakkal fog­lalkoznék a legszívesebben. Ez egyértelműen abból adódik, hogy teljes mértékben át tudom élni és érezni a helyzetüket. Másokon segíteni nagyon jó. Ez karácsonykor mindig felértéke­lődik, majd gyorsan vissza is térnek a szokásos kerékvágásba a mindennapok. Akár szeren­csésnek is tarthatom magam, mert jelenleg semmilyen aka­dállyal nem kell megküzdenem. A családom és barátaim jóvol­tából ugyanúgy zajlik minden velem, mint másokkal. Hogy ilyennek születtem? Ezen már nem tudok változtatni és nem is lehet. Nekem így teljes az élet.” Megerősítve a tételt, mely sze­rint a boldogság nem centikben mérhető. Anna így örök. labdarúgás Jenei Károly sze­mélyében találta meg a Ma­gyar Labdarúgó Szövetség a Heves Megyei Igazgatóság új igazgatóját. A nyugállományba vonult Várkonyi Ferenc utódjá­nak kilétét tegnap Jakab Gábor fedte fel a Hírlap számára.- Labdarúgással kapcsolatos szakmai felkészültségével, ve­zetői képességével és emberi tulajdonságaival jelentősen hozzájárulhat Heves megye futballjának színvonal emelke­déséhez és működési biztonsá­gához - fogalmazott az új ve­zető kapcsán a Heves Megyei Társadalmi Elnökség elnöke. - Személyes bemutatására, illet­ve bemutatkozására a tavaszi szezon előtti ligaértekezleten kerül sor. A szegedi születésű 56 éves agrár- és környezetvédelmi szakmérnök az Élő-hely 2004 Környezetgazdálkodási, Mér­nöki Kft. ügyvezető igazgatója. 1978-ig a Csongrád megyei I. osztályban futballozott. Játék­vezetőként 1978-tól 2001-ig ténykedett, ebből hat esztende­ig az országos keret tagjaként. Négy évig irányította az Egri Birkózók Baráti Köre egye­sületet, jelenleg a Gyöngyös­tarján Községi Sportkör elnö­ke, a község alpolgármester. A Gyöngyös Körzeti Kispályás LSZ-nek 2004 óta tagja. Három gyermek édesapja. A dr. Vági Márton MLSZ-fő- titkár áltál 2014. január 1-i hatállyal kinevezett vezető munkaviszonya határozatlan időre szól. ■ B. CS. Jenei Károly. Ez már az ő asztala. Hóemberépítés strandpapucsban, óceán mentén néger mikulás emlékek Az eddigi legemlékezetesebb, legérdekesebb karácsony felidézésére kértünk a megyénkbeli sportembereket pelbárt Zoltán, az Egri Triat- lon Klub elnöke: - A sok-sok karácsonyból most a kilenc év­vel ezelőtti ugrik be, ami már „végig” elkísér. Ez pedig nem egy ünneplés esemény volt. Egy hosszabb futásról jöttem vissza a Töviskes-völgy felől, amikor éreztem, hogy nincs va­lami rendjén a derekammal... És ezután műtét, majd egy éves kihagyás következett. eperjesi Mihály, gyöngyösi ökölvívó bíró, szakosztályve­zető: - Gyermekkoromban az ajándékozás nem igazán volt része az ünnepnek. A fenyőfa állítása hatalmas élményt je­lentett, különösen nekem, mert a fára a csúcsdíszt mindig én rakhattam fel. Édesanyám ma­ga készítette a szaloncukrot, mi a húgommal pedig csoma­goltuk, és raktuk. A fenyőt már szilveszterkor le kellett bonta­ni, mert az összes édességet le­lopkodtuk róla. Az egész család együtt volt, társasjátékoztunk, kártyáztunk, édesapámmal sakkoztunk. Felnőttként, ami­kor már saját családom volt, a szülőket meghívva karácso- nyoztunk a régi hangulatot idézve, örültünk egymásnak, mintha újra gyerekek lennénk. sűrű András, Torontóban élő ex-egri labdarúgó: - Életem igazán legnagyobb karácsonya az idei lesz - előreláthatólag. Ugyanis életemben először Black Santa Claus Durban-ben építek strandpapucsban hó­embert, mindezt a narancsok földjén, Floridában teszem majd. Innen küldöm sportolói és baráti jókívánságaimat! kovács Zsófia, a dr. Bátor­fi Team-Agria KTK olimpikon triatlonozója: - Amikor gyere­kek voltunk, nekünk majdnem minden karácsony emlékeze­tes volt, de a szüléink számára még emlékezetesebb. Annyira izgatottak voltunk a játékok miatt, hogy másnap már haj­nalban felkeltünk, hogy újra kipróbálhassuk őket. Mire a szüléink felébredtek, az aján­dékok fele már tönkre volt téve, fele el volt cserélve a tesómmal (mert a Jézuska mindig a tesó­nak hozza a jobbat) és vissza. A jobbfajta szaloncukrokért közelharcot vívtunk, főleg én, mert a karácsonyi menü min­dig halászlé rántott hallal, és én nem szeretem a halat... Apu­kám azt a mai napig emlegeti, ■ Eperjesiéknél a fát már szilveszterkor bontani kellett, mert eltűnt róla az összes édesség. amikor 25-én reggel legjobb ál­mából arra ébredt, hogy „Orsi, ez kókuszos!” szilágyi Péter, a magyar női vízilabda válogatott egykori egri szövetségi kapitánya: - A legérdekesebb karácsonyom Dél-Afrikához kötődik. Már 1998-ban is ott dolgoztam, de az ünnepekre hazautaztam Egerbe a családomhoz és a ba­rátaimhoz. A következő évben viszont feleségemmel és a két, akkor még 3 és 4 éves lányom­mal durban-i barátaink tenger­parti hazában ünnepeltünk. Nagyon szokatlan volt a 30 fokos meleg, a ragyogó napsü­tés, a kék óceán, még inkább a piros ruhás, piros sapkás, fehér szakállú néger mikulás. Az idén lányaim az ausztrál Perth-ben töltik az ünnepeket, én pedig Egerben hosszú évek után először a szüleimmel, a húgommal és az ő gyermekei­vel leszek együtt. ■ B. CS. (

Next

/
Thumbnails
Contents