Heves Megyei Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-19 / 295. szám

4 HORGÁSZÁT - VADASZAT 2013. DECEMBER 19., CSÜTÖRTÖK Sok a változás a vadászat terén, a vadászkamara figyel és segít Vágják a léket, ha hízott a jég horgászata tél nem feltétlenül azt jelenti, hogy mindenki félreteszi a pecabotot Ne sajnáljuk a fáradságot arra, hogy plusz biztosításként hosszú karót, pallót is magunkkal vigyünk, mindig kössünk a derekunkra kötelet! kamara Októberben tiszt­újítást tartott az Országos Magyar Vadászkamara He­ves Megyei Területi Szerve­zete. A választás apropóján - a tisztségviselők négy évre szóló megbízást kaptak a le­adott voksokkal - Polónyi Györgyöt kérdeztük. Az új megyei elnök a Hír­lapnak elmondta: a vadászka­mara teendőinek elvégzését a bizottságain tűi több albizott­ság is segíti. A sportlövő albi­zottsághoz tartozik a korong­vadászat és több más verseny, a kinológiai a kutyákkal fog­lalkozik, az íjász a vadász-íjá­szat dolgait fogja össze. Felhívta a figyelmet arra, hogy sajátos kettősség van a szervezeti működésben, hi­szen a kamarához tartoznak a ■ Használhatnak kénysze­rítő eszközöket is, így „hatósági” joggal lesznek felruházva. vadászok, a Vadász Szövetség a társaságokat fogja össze. Előbbi feladatkörébe tartoznak a vizsgáztatások és a tanfolya­mok. A vizsga elméleti és gya­korlati részből áll, utóbbi része a lövészet és a fegyverismeret. A felkészüléshez ők biztosítják a tankönyveket. Elképzelhető, hogy a későbbiekben tanfo­lyamhoz kötött lesz a vizsga. Van feladatuk a tájékoztatás­ban, az információ-átadásban, és érdekvédelmi szerepet is betöltenek. A Heves megyei szerkezet elnökének közlése szerint 2751 vizsgázott vadászt tar­tanak nyilván, akik most nagy változásokat élnek meg. Novemberben például a hi­vatásos vadászoknak (akiket az Erdőgazdaság és a vadász- társaságok alkalmaznak) le kellett tenniük egy teljesen új igazgatásrendészeti vizsgát. Ók a jövőben használhatnak majd kényszerítő eszközöket, egyfajta „hatósági” joggal lesz­nek felruházva. Jogszabályban egységesí­tették az orvosi vizsgálatot, így nem kell külön orvoshoz menni a jogosítványhoz, s a vadászati engedélyhez előírt vizsgálatért. Számottevőek a változások a fegyvertartás sza­bályaiban is. Télen a közel 300 ezer honi horgász közül nagyon sokan „szögre akasztják” a pecabo­tot. Nem zavarják viszont a zimankók Nagy Józsefet, aki szerint a befagyott vízfelület nem feltétlenül kell, hogy a halak pecásoktól mentes tel­jes nyugalmát jelentse. Sike Sándor A „régi motoros” Nagy József azt mondja: csak azt kell meg­várni, hogy a jég a tavon leg­alább 10-12 centiméteresre híz­zon, és máris vághatja a léket barátjával és horgásztársával, Péterrel. Szerinte a léki horgá­szatnak megvannak a maga szépségei. Léteznek azonban íratlan, ám szigorúan betar­tandó szabályok, mert a jégről való horgászásnak veszélyei is vannak. Az elsődleges baleseti forrás maga a jégborítás, hiszen a vékony és a vastag páncél - különösen, ha már hó is borítja - felülről egyformának látszik. A horgásznak arról kell elsősor­ban próbafúrással meggyőződ­nie, hogy kellően biztonságos felületen kezdi-e meg a halak mindig izgalmas „üldözését”.- A pecás horgászás közben gyakran magának való ember. Szeret elmélyedni gondolatai­ban a kapásjelző felett. Az sem ritka, hogy olyan helyeket ke­res fel, ahol közel, s távol sen­ki más nem áztatja a botját. Ezt azonban nem teheü meg a léki horgász, mert főszabály, hogy sohasem lehet egyedül művel­ni - fogalmazza meg a közép­korú pecás, aki a Hírlap kér­désére további négy pontban foglalja össze, mi mindenre kell figyelemmel lennie a léki horgásznak. Például arra, hogy még véletlenül se próbálkozzon folyóvízen! A sodrás következ­tében a jégpáncél vastagsága szinte méterenként változhat. A jégre soha ne rohanjunk rá meggondolatlanul, mindig győ­ződjünk meg a vastagságáról, hogy elbírja-e a súlyunkat.- Elég sok felszerelést kell ugyan behordani a jégre, de sohase sajnáljuk a fáradságot arra, hogy plusz biztosításként hosszú karót, esetleg pallót is magunkkal vigyünk, mindig kössünk a derekunkra kötelet! Ezek a kellékek, ha mégis baj történne, életet is menthetnek - teszi hozzá, majd azt hangsú­lyozza, hogy a léki horgászatot nyolc centiméternél vékonyabb jégen semmilyen körülmények között se próbáljuk meg. Leg­alább 10-12 centi vastagság­ra hízzon.# réteg, mielőtt még rámerészkednénk. A partszé­len elvégzett próbafúrásokkal könnyedén meggyőződhetünk az átfagyott vastagságról.- Ha mégis beszakadnánk, és ha betartottuk a biztonságos távolságot egymástól, rajtunk a kötél, velünk a rúd, a társak A partszélen vágjunk próba­léket, így láthatjuk a jég vastag­ságát. Ha a jég színe egyenlete­sen fehér, akkor számít bizton­ságosnak. A túl sok buborék a jégben vagy a foltos színű jég is veszélyeket rejthet. Használjunk 1-2 méteres rövid botot, és úgy támasszuk le, hogy a damit ne érjen a jéghez, a bot spicce épp tudnak segíteni - magyaráz­za. - Fontos, hogy a beszakadt horgászt mielőbb kihúzzuk, ugyanis a legnagyobb veszély a kihűlés. A kiemelt embert a le­hető leggyorsabban meztelenre ■ Kevés izgalmasabb dolog van a lékhorgászatnál. Általában baleset nem következik be. kell vetkőztetni, testét szárazra törülni, dörzsölni, száraz ruhá­ba bújtatni és intenzív mozgás­ra kényszeríteni. Az elveszett meleg pótlásában segíthet a a lék fölé kerüljön. Belső vezeté­sű úszóval könnyebb elkerülni a jég szélét. A horgászbot elhelye­zése sem egyszerű feladat. Egy cső például - ráhegesztve egy nagyobb facsavarral ami a jég­be csavarható - praktikus tá­masztéka a botnak. A lékben a jeget 20-30 percenként meg kell törni a befagyás ellen. tűzrakás, itathatunk a kimen­tettel szeszes italt, és mielőbb meleg helyre kell, hogy vigyük. A tapasztalt horgász nem riogatni akar. Szerinte kevés izgalmasabb dolog van a lék­horgászatnál. Baleset pedig, ha minden szabályt betartunk, nem következhet be. A siker zá­loga a jó helyválasztás. Lénye­gesen nagyobb az esélyünk, ha a csuka, a süllő vagy akár a sügér vadászterülete közelében engedjük le a csalihalunkat. József szerint csukát azért foghatunk jó eséllyel, mert ez a ragadozó halfajta helyhez kö­a lékhorgászat igen egyszerű felszerelést igényel. Nincs szük­ségkiváló botokra, orsókra, amelyek egyébként is könnyen odafagyhatnak a jéghez, meg­sérülhetnek. Megfelel egy rövid, akár úttörő bot, azon tároló or­só, hiszen komoly fárasztásra nem számíthatunk. Használha­tunk kisméretű multi, tároló, tött, szeret egy vadászterületet birtokolni, és csak ritkán távo­lodik el nagyobb távolságokra. Télen kevesebbet mozognak a kishalak, ezért a ragadozók­nak nagyobb területet kell be­járniuk. így bárhol lehet esé­lyünk lékről csukát fogni. Léki horgászatkor kiválói Terepnek bizonyulhatnak a medertöré­sek határai. Bár a kishalak is minimálisra szorítják a mozgá­sukat, a töréseknél lesben álló ragadozók táplálékot találhat­nak köztük. Jó helyek a víz fölé belógó bokrok, vagy fák alatt fúrt lékek. harci fékes orsót. Zsinórnak mo­nofii, 25-30-as vastagságú a megfelelő, mert a nagyobb csu­kák is gyengébben védekeznek télen. A készséget óvatosan en­gedjük le a léken, s a csali ke­rüljön a lék alá. Ha fárasztásra kerül sor, a bot spiccét dugjuk a víz alá, így a lék széle nem tehet kárt a vékony zsinórban. Léki horgászatkor másra kell figyelni, mint nyáron Drága felszerelés helyett megteszi az úttörőbot is Országos elismerést kaptak jubileum Az idén volt 65 éves az Egri Horgász Egyesület Jót tenne a szemléletváltás vadkárok Az információcsere javításáért sokat tehetnének Az idén ünnepelte megalaku­lásának 65. évfordulóját az Eg­ri Horgász Egyesület. Ebből az alkalomból a Hírlap kérdésére Szabó Lajos elnök elmondta: Heves megyében és a megye- székhely környékén az egyház és a püspökség kezdte el az in­tenzív haltenyésztést, amikor különböző községekben - ahol alkalmas vízterület volt - ha­lastavakat létesített.- A megye igen jó lehetőség­gel rendelkezett a halászatra és a halfogásra, ugyanis az északi hegységből lezúduló Zagyva, Tárná, Eger és Gyöngyös pa­takokban kiváló élettere volt halaknak, jó fogást nyújtottak - fogalmazott az elnök, aki tu­datta: Egerben 1948-ban léte­sült egy kis létszámmal műkö­dő egyesület, amelyet 22 lelkes horgász hívott életre. Az első elnökük Cserhalmi István, tit­káruk Aba László, gazdaságve­zetőjük Feili István volt. Ezekben az években a me­gyében nem működött más egyesület, ezért az egrinek Gyöngyöstől, Füzesabonyig voltak tagjai. Vize pedig nem sok volt akkor sem az egye­sületnek. Az első időkben az Eger, Rima, Laskó és Rizskása patakok képezték a horgászati helyeket, s a Nagytálya határá­ban lévő „Berki malom” zúgója nyújtott jó fogási lehetőségeket. A későbbiekben Kál, Mónosbél, Bélapátfalva és a Laskó-patak adott lehetőséget a halfogásra, amelyet intenzív haltelepítéssel még tovább fokoztak.- Az elmúlt hat és fél évtized alatt kétségkívül igen jelentős változások történtek az egye­sület életében, amelynek ma már több mint kétezerhatszáz tagja van. Mindezekről azon az ünnepi vezetőségi ülésen esett szó, amelyen Túrán István tit­kár a jelenről, Szabó Lajos pe­dig a hat évtized eseményeiről adott számot a jelenlévőknek. Részt vett az ülésen Fűrész György, a Magyar Országos Horgász Szövetség elnöke is, aki elismerő oklevéllel tüntette ki az egyesületet. A vadkárról a törvény úgy ren­delkezik, hogy a „jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a károsult­nak a gímszarvas, a dámszar­vas, az őz, a vaddisznó, a muf­lon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyü­mölcsösben, a szárazföldön, az erdősítésben, a csemetekertben okozott kár öt százalékot meg­haladó részét (a továbbiakban együtt: vadkár). A vadkár meg­térítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, aki­nek vadászterületéről a vad Etetni is lehet a vaddisznót kiváltott”. Polónyi György, a Heves megyei vadászkamara újonnan megválasztott elnöke szerint - az eddigi gyakorlat­tól eltérően - az eddiginél jobb kommunikációra lenne szük­ség a gazdák, a vadásztársasá­gok között, hiszen a vadkárok mindkét oldalon komoly prob­lémát jelentenek és konfliktu­sok forrásai.- Ha nem hangos szóval kö­zelednénk, mint ami most még jellemző, akkor jobban meg le­hetne oldani a problémát - fo­galmazott az elnök, aki szerint mindkét fél részéről közeledés­re és megértőbb hozzáállásra lenne szükség ebben a zsebre menő kérdésben.

Next

/
Thumbnails
Contents