Heves Megyei Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-03 / 281. szám
2013. DECEMBER 3., KEDD 3 HÍRSÁV Agrárkamarai fórum az adóváltozásokról demjén Az aktuális adózási és számviteli változásokról tart előadást ma 10 órakor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves Megyei Igazgatósága. A rendezvényt a demjéni Egri Korona Borházban tartják, az előadó Szabó Józsefné okleveles könyv- vizsgáló lesz. ■ T. B. Elismerték 2013 legjobb vállalkozóit heves megye A megyei VOSZ kiosztotta az Év vállalkozója díjakat. Eben az esztendőben Bérczessy András, Csontos Sándor, Demeter Csaba, Farkas Zoltán, Jelencsik András, Kiss István, Konkoly György, Magdus Csaba, Szekrényes Tamás, valamint Utassy Antal kapott elismerést, míg az Erste Bank különdíjasa Paziczki László lett. A VOSZ országos ünnepségén Év vállalkozója díjat kap majd dr. Bánhidy Péter, Báry Péter és Palik Tibor. ■ T. B. Várják a segíteni akaró önkénteseket EGER Adventi véradónapokat szervez a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezete Egerben, mivel a karácsonyi ünnepek közeledtével sokkal kevesebb a donor, ezért aztán valamennyi ilyen akció az országos vérhiány megelőzését hivatott elősegíteni. Ma az Eszterházy Károly Főiskola is besegít: a C épületbe (Leányka út) várják mind a hallgatókat, mind az egri lakosokat. Kérik, hogy senki ne felejtse otthon személyi igazolványát, illetve lakcím- és TAJ-kártyáját. ■ SZ. E. Ma is várják a véradókat... Őskőkori telepet tártak fel mátraaua Régészeti leletmentés zajlott a halmajugrai Szoller-dűlőben A halmajugrai Szoller-dűlőben októberben kezdődtek az ásatások - ennek során rétegbontásokat végeztek amelyek a közeli napokban fejeződtek be. Őskősori telephelyet tártak fel régészeti módszerek révén és régész iránytásával a közelmúltban a Mátraalja keleti részén. A terepkutatásokat a Dobó István Vármúzeum régész-muzeológusa, Gutay Mónika, illetve Kerékgyártó Gyula jászberényi gyűjtő végezte-végzi. Guti Rita A rendszeres terepbejárások, felszíni gyűjtések a Mátra hegység vidékén 2004-ben indultak, s napjainkban is folynak. A felszíni gyűjtések során elsősorban a jégkorszakban élt ősemberek vadász- és műhelytelepe- ire, szórványaira bukkantak, s több mint 200 őskőkori régészeti lelőhelyet azonosítottak.- Az őskőkor (a paleoliti- kum), más néven a pattintott kőkorszak úgy 2,5 millió esztendővel ezelőtt kezdődött, s mintegy 10 ezer éve ért véget. Ekkor az ember csontból és kőből készítette az eszközeit - meséli Gutay Mónika, hozzátéve: nem volt szó letelepedett életmódról, vadászattal és az ehető növények termésének, gyökerének a gyűjtögetésével szerezte a táplálékát. Amiként azt a szakember elmondta, sok-sok régészeti feltárásra lenne szükség ahhoz, hogy még többet tudjunk meg az emberiség történetének leghosszabb időszakáról. A Mátra vidékén lévő őskőkori telepek szerkezetéről minimális információval rendelkezünk. Mostanáig egyetlen régészeti feltárás volt a térségben. Az őskőkori telepek jellegére a felszíni gyűjtések során, a mezőgazdasági célú talajműveléskor felszínre került pattintott kövek számából, azok megoszlásából, a lelőhelyek és a kőeszközök készítéshez szükséges nyersanyag- források távolságából, a lelőhelyek földrajzi elhelyezkedéséből és az esetleg előforduló fosszilis csontok jelenlétéből következtethetünk. Vadásztelepek a naa szOLLER-DŰLŐ anyagát a Mátra vidékén végzett felszíni gyűjtések során előkerült őskőkori leletekkel együtt egy állandó kiállításon szeretnék bemutatni. Hogy erre mikor kerühet sor, azt még nem tudni. Am a kor iránt érdeklődőknek így is akad látnivaló a Dobó István Vármúzeumban, hiszen a Mátra vidékén lezajlott korábbi felszíni gyobb folyók, patakok mellett, a feltételezhető egykori gázlóktól nem messze találhatók.- Szerencsére most a felszíni gyűjtés mellett a régészeti feltárás lehetősége is megadatott - folytatja Gutay Mónika -, amely munkát a Dobó István Vármúzeum a Mátrai Erőmű Zrt. támogatásával a visontai déli bánya területén és a haG majugrai Szoller-dűlőben végezhetett el. Mindez október közepétől november közepéig tartott, s több szempontból is nagyon jelentős volt. Mint kiderült, a Szoller-dűlőben kijelölt szelvényekben régészeti módszerekkel rétegbontásokat végeztek a szakemberek. Minden pattintott kő helyét, annak mélységét bemérték, lefotózták és lerajgyűjtésekből származó őskőkori pattintott kőeszközök, valamint a más korszakokból származó legszebb régészeti leletek megtekinthetők az egri vár Dobó-bástyájának alsó kiállítótermében. A Múlt-Kirakó Régészeti leletek az őskőkortól a honfoglaláskorig Heves megye területéről című kiállítás 2014. április 30-ig várja a látogatókat. zolták. így az egymás alatt elhelyezkedő pattintott kövek szóródásait is jól meg lehetett figyelni. Közel 500 pattintott követ emeltek ki a rétegekből. Mivel a korábbi felszíni gyűjtés során a földútba eső lelőhely 20 méteres sávjában mindösz- sze 6 pattintott követ találtak, mindezt azt mutathatja, hogy a kövek a talajművelés során nem kerültek a felszínre, azaz jelentős részük a paleotalajban lehetett. Több őskőkori lelőhelyen a mély talajművelés és az erózió gyakran megbolygatja a paleotalajt, felszínre hozva a régészeti leleteket. A most előkerült leletek, pattintott kövek a felső paleo- litikumbeli Gravettien kultúra körébe sorolhatók, koruk 30 ezer és 11 ezer év közé tehető. A régészeti anyagban kőből készült eszközök (vésők, vakarok, pengevakarók) szilánkok, pengék, pattintékok, magkövek vannak, amelyek az egykor élt ősember pattintgatásáról, eszközkészítéséről árulnak el sokat. A lelőhely természet- tudományos vizsgálataihoz dr. Mester Zsolt, az ELTE Régészet- tudományi Intézetének adjunktusa vett földmintákat. Ennek révén remélhetőleg pontosabb adatokat kaphatunk majd az őskőkori telephelyről. Állandó kiállításon mutatják majd be a leleteket JEGYZET ÁRPÁSI ZOLTÁN Magyart a magyarnak A brüsszeli bürokraták a görbe uborka uniós piacokról való kitiltása után megelégelték, hogy a vécéhasználatot követően ész nélkül nyomjuk a vízöblítő szelepet. Összedugták fejüket, s úgy határoztak, elég a drága víz pocsékolásából! Ha az élet megannyi területét be lehet szabályozni, miért ne lehetne a mellékhelyiségek vízfogyasztását is? A nemzetek vécécsészéiben végzett hosszas kutakodás után megállapították, a vécéöblítés a háztartások vízfelhasználásának meglepően nagy részét teszi ki. Az élen Luxemburg jár, ahol a havi vízfogyasztás egyharmadát húzzák le a vécén. Őket Nagy-Britannia követi 30 százalékkal. A sor végén Finnország áll 14 százalékkal. (Szerintem meg a balkáni országok, ahol az udvar vagy a kert végi rötyire járnak az ottaniak könnyíteni magukon. Miként volt divatban nálunk is sok helyütt nem olyan régen.) SZÓVAL BRÜSSZELBEN Úgy gondolták, megálljt kell parancsolni a víz pazarlásának. Ezért elrendelték, hogy úgynevezett Ecolabel minősítést és címkét kapjanak a takarékosan működő piszoárok és vécék. A vécéöblítő rendszer esetében ez maximum hat liter lehet, épp feleannyi, mint a most használatban lévő legrosszabb hatékonyságú berendezésé. az uniós bürokratáknak igazuk van, még ha meglehetősen komikus is, hogy az EU központjában ülő komoly emberek budiügyekkel foglalkoznak. Ám maga az ötlet iránymutató lehet rezsicsökkentés lázában égő édes hazánk számára is. Új, takarékos öblítőrendszert minden magyar vécébe! Lehetőleg magyart a magyarnak. (Ahogy az dukál!) S máris ránk köszönt a szép új világ: minden vécéhasználat újabb győzelem a rezsicsökkentés frontján! Hadd pukkadjon meg az ellenzék! Már ég az első adventi gyertya fény Diákkórusok tették meghitté a karácsonyváró ünnepet Saját nagymamájukhoz törtek be az erki fiatalok Az Eszterházy téren tartották a hagyományos adventi gyertya- gyújtást. Az ökumenikus szertartáson Habis László, Eger polgármestere mondott köszöntőt. Az eseményen az Érseki Fiúkórus közreműködése tette meghitté az első adventi gyertya kigyulladását. Schmiedmeisz- ter Szilvia kórusvezetésével egri diákok adtak elő fenyőfaköszöntőt, majd karácsonyi énekek csendültek fel az Eszterházy Károly Gyakorlóiskola kórusainak tolmácsolásában Márné Tóth Judit és Kalló Zsolt vezénylésével. Az est Nagy Barbara és Radvánszki Szabolcs színművészek ünnepváró gondolataival zárult. ■ S. B. S. Habis László, Eger polgármestere meggyújtja az első adventi gyertyát.. Januárban indul a kerecsendi templom felújítása jótékonyság Kerecsenden januárban kezdenek hozzá a helyi római katolikus templom felújításához. Az épület új tetőt kap, mivel a mostani már élet- veszélyes, emellett a belső teret is átrendezik és kifestik. A december 15-i adventi jótékonysági előadást követően kipakolják a berendezéseket, a szentmiséket pedig januártól átmenetileg a plébánián tartják meg. A december 15-i jótékony- sági előadás délután három órakor kezdődik. Fellépnek Budai Ilona, Holló Noémi, Kiss László, Zsolczer Csilla. Az adakozásból származó összeget teljes egészében a felújításra fordítják majd. ■ B. K. bűncselekmény Szerencséje volt annak a két erki fiatalnak, akik az elmúlt hét végén behatoltak az egyik falubeli családi házba. Annak tulajdonosa ugyanis az általuk elkövetett bűntény miatt nem jelentette fel őket a rendőrségen. Az történt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivőjének szombati tájékoztatása szerint, hogy még pénteken hajnali egy óra után a Készenléti Rendőrség épp szolgálatot teljesítő járőrei Érk belterületén két, gyalogló ifjúra lettek figyelmesek. Igazoltatták is mindkettejüket, s az egyiküknél egy csavarhúzót fedeztek fel. Néhány kérdés után a fiúk rögtön bevallották, hogy egy helybeli családi házba törtek be, s ahhoz használták a náluk fellelt szerszámot. Az egyenruhások elmentek a megadott címre. Ellenőrzésük során vette észre az épületben lakó, hogy tényleg leszerelték az egyik ablaka rácsát, s eltulajdonították az otthon tartott készpénzét. A sértett mégsem tett feljelentést betöréses lopás miatt, mert időközben kiderült, hogy a rendőrök által elfogott fiúk az unokái. A készenlétis járőrök megtalálták a fiataloknál az elemeit bankókat is, az összeget pedig visszaadták az idős asz- szonynak. ■ SZ. Z.
