Heves Megyei Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-08 / 260. szám

□ 2013. NOVEMBER 8., PÉNTEK MOZAIK A kerékpáros legenda Lance Armstrong felemelkedése, a rákbeteg­séggel való küzdelme és dopping miatti trónfosztása áll a középpontjában annak filmnek, amelyet már forgatnak is a francia Alpokban. A címeitől megfosztott Armstrongot a Sírhant művek című sorozattal befutott Ben Foster játssza mmmmvBBstmam Egyszer csak szembe jön elefánt srí lanka Az egzotikus ország az odautazóknak rengeteg nagy élményt kínál Srí Lanka, korábbi nevén Ceylon egy könnycsepp ala­kú sziget az Indiai-óceán északi részén. Az átlaghő­mérséklet 26 °C - de nem csak ezért érdemes oda­utazni. Fülöp Zoltán Srí Lankán egy sor gyermekkori álmunk is valóra válhat - hiszen ki ne akarna elefántokkal találkozni? Srí Lanka változatos tájai, gazdag flórája-faunája, trópu­si klímája, kulturális öröksé­ge, fűszeres konyhája mind garancia arra, hogy a turista élményekben bővelkedő' uta­zás részese lehessen. Az or­szág nincs éppen közel hoz­zánk, úgyhogy kevéssé való­színű, hogy egyik pillanatról a másikra döntenénk úgy, J hogy jól megérdemelt sza- £ badságunkat itt töltjük majd, azért azt se gondoljunk, hogy különösebben nagy munkát igényel egy ott eltöltött nyara­lás leszervezése.- A főszezon most kezdődik és áprilisig tart, de köruta­zásra egész évben jöhetnek turisták. Zsúfoltság, tömegtu­rizmus nincs, amit feltétlenül előny néhány felkapott ázsiai úticélhoz képest - mondta el kérdésünkre Wimal Morapi­srí lanka az Egyenlítőtől vala­mivel északra, az Indiai-óceán­ban terül el. Klímája trópusi, az átlaghőmérséklete és a levegő páratartalma magas, az óceán vize mindig kellemes, nagyjából huszonhét fok körüli. Ugyan a trópusi eső bármikor meglephe­ti az embert, fázni szerencsére ekkor sem fogunk, s megfázás­tól sem kell tartani. Az ország­ban a hivatalos nyelvek a szin- galéz és a tamil, de beszélik az angolt is. Az ültetvényeken te­át, korpát, fahéjat és kaucsu- kot termesztenek. Az állatte­nyésztés nem meghatározó gazdasági tényező, ám jelentős a korall- és gyöngyhalászat, valamint az értékes fák kiter­melése. Érdekesség, hogy több mint ötvenféle, különleges drá­gakő található a szigetország­ban - a legértékesebb ezek kö­zül a kék zafír, amely például az angol királynői koronán is megtalálható. tiye, a Jetwing Travel Srí Lan­kad születésű tulajdonosa. Morapitiye hozzáfűzte: több okból is érdemes a hideg téli hónapokban elutazni Srí Lan­kára - feledhetetlen élmény például december húszadikán fürdőruhában sétálni a homo­kos tengerparton. Az ország lakosai a ma­gyar átlagnál jóval szerényeb­ben élnek, életfelfogásuk­nak köszönhetően mégis az elégedettség tükröződik az arcokon. A szigetország eg­zotikuma európai szemmel elvarázsoló: megkóstolhatjuk a világhírű ceyloni teát, az éttermekben rengetegféle ten­geri hal közül válogathatunk, s az sem ritka, hogy befordu­lunk egy sarkon, s szembe jön velünk egy hatalmas, lomha elefánt.- Az ország egyaránt ajánl­ható nászutasoknak, gyerme­kes családoknak, fiatalabb és idősebb korosztálynak, egy­szóval bárkinek - fűzte hoz­zá Wimal Morapitiye, aki bő másfél évtizede utaztat ma­gyarokat ebbe a szigetország­ba, melynek szépségét Marco Polo óta már olyan sokan ma­gasztalták. Cseppet sem alap­talanul. A buszmegállóban két em­ber beszélget.- Hallotta, a város külföldről rendelt autóbuszokat?- Ez rémes!- Miért, mi ezzel a baj?- Már vagy húsz perce vá­runk a buszra... Hát mikor fognak azok ideérni? ■ Apuka és kisfia együtt au­tóznak. Az apa átmegy egy piros lámpán, és zavartan mondja a fiúnak:- Kisfiam, ez egy szabályta­lan dolog volt, ilyet nem sza­bad ám csinálni!- Semmi baj, apa! - mondja a fiú. - A mögöttünk jövő rendőrautó is átjött rajta! ■ A feleség kibérel egy hotel­ban egy szobát, hogy ott a szeretőjével összejöhesse­nek. Egyszer csak valaki dö­römböl az ajtón:- Biztos a férjem! Ugorj gyorsan ki az ablakon! - ki­áltja a nő.- De hát a 13. emeleten va­gyunk!- Jaj már, csak nem vagy ba­bonás? ■ Egy kisfiú játszani hív egy kislányt:- Játszunk papás-mamást!- Rendben van. Akkor kezdd te!- „Bárcsak soha ne vettelek volna feleségül!” Évszázadok óta szolgálja a művészet kedvelőit louvre A világ leglátogatottabb múzeumát évente mintegy nyolcmillióan keresik fel Idén ünnepli fennállásának 220. évét a Párizs központi ré­szén, a Szajna jobb partján ta­lálható nemzeti múzeum, a Louvre. Az épületegyüttes első részeit, amelyet ma összefogla­lóan Louvre Palotának nevez­nek, 1204-ben II. Fülöp Ágost építtette királyi kastélynak. Az évszázadok alatt számos bőví­tésen és átépítésen keresztül alakult ki a komplexum, amely 1793-ig uralkodói és kormány­zati székhelyként működött. Az első nyilvános kiállítást 1793 augusztusában rendezték, több száz festményt bemutatva. A palotakomplexum november 8-ától működik középületként. Párizs legnagyobb múzeu­ma az európai képzőművésze­tek gyűjteménye mellett egyip­tomi, iszlám, keleti, görög, római és etruszk emlékeket is bemutat. A modernizáció jegyében 1983-ban az akkori francia elnök, Francois Mitterand fel­kérte Ieoh Ming Pei amerikai építész tervezőirodáját a Louv­A piramisokkal modernizált múzeumi épületek világszerte ismertek re kibővítésére. Ekkor szület­tek meg az egyiptomi pirami­sokat idéző, acélból és üvegből alkotott modern építmények, amely ma is megosztja a köz­véleményt. A múzeumóriás jelenleg több mint 60 ezer négyzetmé­ternyi területen 35 ezer mű­tárgyat kínál az érdeklődők­nek az őskortól a 21. századig. A kiállításokat évente mintegy nyolcmillió látogató keresi fel, ezzel a Louvre a legnépszerűbb múzeum az egész világon. ■ Feltámasztanák a tudósok minden marha közös ősét Újra életre akarják kelteni a sok évszázada kihalt őstulkot cseh, holland, német és ame­rikai kutatók, hogy az óriás patás állat csordái legeljék le a parlagon maradt földeket - írja az MTI. A két méter magas, hosszú lábú, óriási szarvú állat a 17. század elején tűnt el végleg Eu­rópa vadjai közül. Minden ma élő, tejéért és húsáért tenyész­tett marhaféle tőle származik. Az őstulkot a hozzá legköze­lebb álló mai marhafajták ke­resztezésével szeretnék vissza­tenyészteni. Kihalt állatfajt eddig soha senkinek sem sikerült még feltámasztania. A nemzetközi kutatócsoport azt szeretné, ha nagyjából száz őstulok szület­ne a következő tíz évben, és néhány európai országban sza­badon lehetne engedni egy-egy csordát. A szakértők szerint a meg­felelő gének türelmes kombiná­lásával tíz generáció után szü­lethet olyan marhaféle, amely minden jegyében megegyezik majd az egykori őstulokokkal. Céljuk, hogy olyan állat térjen vissza, amely nagy távolsá­gokat jár be, lelegeli az Euró- pa-szerte parlagon hagyott me­zők és legelők hatalmas terüle­teit. Az őstulokcsordák lenné­nek tehát az elhanyagolt rétek természetes karbantartói. ■ Emlékfaházak a magasban. Panelház tetején állítottak fel hagyományos faházakat Kassán. A meglepő installáció a szlovák népi építészet egyedi stílusának állít emléket, ugyanakkor a társadalmi, kulturális válto­zások kontrasztjaira is rá kívánja irányítani a figyelmet. A három eredeti liptói faház a Dargovi hősök lakó­telep egyik 12 emeletes panelházának tetején látható, miután darabokra szedték őket, feldaruzták a ma­gasba, és egy acélplatformon újra összeállították. Az ötletgazda Tomás Dzadon, egy fiatal szlovák képzőmű­vész, akinek szándékai szerint az alkotás az „elveszített ártatlanságot” szimbolizáló hagyományos építészet és saját gyermekkora valós keretei, a szocialista építészet panelházai közti kontrasztot érzékelteti. A fahá­zak várhatóan a jövő év végéig maradnak a toronyház tetején. Kígyóinvázióra panaszkodnak Kijev lakói Idén ősszel rendkívül sok a kí­gyó Kijev környékén, de már a városban is egyre több bukkan fel - írja az MTI a Vzgljad cí­mű ukrán napilap értesülései alapján. „Körülbelül három­szor annyi a vipera az ukrán főváros környékén most, mint általában. Idén és tavaly is me­leg, csapadékos volt az időjárás, ezért szaporodtak el a kígyók”- nyilatkozta egy helyi kígyó­vadász. A szakember szerint most szinte bárhol lehet találkozni kígyóval. Ősszel általában fő táplálékuk, a kisrágcsálók ván­dorlása miatt rajzanak szét. Ki­jev környékén főként mocsári és sztyeppi viperák élnek. Sza­vai szerint már a fővárosban is össze lehet találkozni viperák­kal, főként azokban a parkok­ban, ahol sűrű bokrok vannak. „Ennyi kígyót és ilyen nagyo­kat még sohasem láttam, mint most séta közben egy Kijev melletti erdőben” - írta nemrég a Facebook közösségi portálon a kijevi városi tanács egyik képviselője. Okszana Moroz, a kijevi állatkert hüllőházának vezető zoológusa ugyanakkor cáfolja, hogy a kígyók feltűnően el­szaporodtak volna. „Kijevben egyáltalán nincsenek mérges kígyók. Félnek az emberek­től, ezért nem költöznek be a városokba” - magyarázta. Elismerte ugyanakkor, hogy a természetben össze lehet velük találkozni, főként a magasab­ban fekvő helyeken. ■ Értékes és ritka drágakövekben is roppant gazdag a trópusi ország

Next

/
Thumbnails
Contents