Heves Megyei Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-08 / 260. szám

4 DIÁKVILÁG 2013. NOVEMBER 8., PÉNTEK Nem várnak a sült galambra, lépnek fiatalság Az y-generációs munkavállaló akár évente is képes munkahelyet váltani Az Y-generáció tagjai egy felgyorsult világ gyermekei. Számukra az internet minden kérdésre szinte azonnali választ eredményez. Képünk illusztráció Gárdonyi Gézával és Eger városával ismerkedtek a devecseri diákok vendégek Az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorlóiskolájának meghívására az Országos Gárdonyi Géza Emléknapon harmincöt devecseri 5. osztá­lyos kisdiák és négy pedagógus látogatott Egerbe. A két iskola kapcsolata még három évvel ezelőtt, a vörösiszap katasztrófa idején kezdődött. A vendégek október közepén érkeztek és bekapcsolódtak az egri vár rendezvényeibe. Ko­szorúztak a Hősök termében, végigjárták a Kazamatát, soly- mászkodtak és a vitézi próbát is kiállták. Az erről szóló em­léklapot magától Dobó István várkapitánytól vehették át. Este a Líceum csodálatos kápolnájá­ban meghallgatták a Gárdonyi Géza arcai című emlékkoncer­tet. Pénteken megtekintették a gyakorlóiskolát, részt vettek az egri remete tiszteletére ren­dezett emlékműsoron, majd együtt versenyeztek az „Eze­rarcú Gárdonyi” elnevezésű akadályversenyen. A városban és felkeresték az íróhoz kötődő emlékhelyeket: a színházat, s koszorút helyeztek el a Líceum­ban az emléktáblánál. Jártak Gárdonyi Gimnáziumban, az emlékháznál, a várban, és a Múzsák kertjében. Ezúton fe­jezzük ki köszönetünket a két napos program támogatásáért: Eger önkormányzatának, a vár­múzeumnak, a Hittudományi Főiskolának, az EKF-nek, az Ér­seki Szent József Kollégiumnak, és az egri színháznak, valamint a Gárdonyi Gimnáziumnak. Tóth Marko, EKF Gyakorlóiskola Az egri várban vitézkedtek Az Y-generáció egy új típusú nemzedék, melynek kialaku­lásában a technológia szágul­dó fejlődése játszott rendkí­vül fontos szerepet. Egy friss kutatás szerint a mostani 18-30 év körüliek karrierjük érdekében hajlamosak a gya­kori munkahelyváltásra. Szomszéd Eszter- A netgeneráció (Y és Z) már nagyon másképp kommunikál, más az értékrendjük, mást gon­dolnak a világról. A szülők és a nagyszülők olyan fiatalkort tudhattak magukénak, amikor g a rendes embernek egy mun- £ kahelye volt negyven évig. Ma | egy huszonéves (Y-generációs) | általában másfél évente váltó- 1 gatja az állásait, ha előre akar | jutni. Egy Z-generációs kamasz I pedig azt látja, nagyon fontos, hogy megtalálja azt az utat, amin el kell indulnia - véleke­dik Tari Annamária klinikai pszichológus, aki akkor beszélt erről lapunknak, mikor leg­utóbb Egerben járt. Ezt alátámasztani látszik egy friss magyar felmérés, amely szerint a 18-30 év közötti fiata­lok a gyorsabb karrier elérése érdekében hajlamosak a gya­kori munkahelyváltásra. A ku­tatásból az is kiderült, hogy a 1982-95 között született, úgy­nevezett Y-generáció tagjai szá­mára a munkavégzés közbeni szabadság és a munkahelyi lég­kör oldottsága kiemelkedően fontos. A kutatás fókuszában álló korosztály jól akarja érezni ma­gát a munkahelyén. Számukra fontos, hogy az ne csupán egy hely legyen, ahova bejárnak, mert muszáj. Ott szeretnének dolgozni, ahol azon kívül, hogy értelmes dolgokkal foglalkoz­nak, még jó is lenni. Az is ki­derült: kedvelik, és tisztelik, ha egy nagy tudású, tapasztalatú kollégával tudnak együtt dol­gozni, hiszen belőlük nem az életkor, hanem a szaktudás vált ki elismerést. Azt nézik, hogy ki mit ért el, ki mit tett le az asz­talra, nem azt, hogy ki milyen idős vagy hány évet töltött már el az adott cégnél. Kifejezetten igénylik a visszajelzéseket, és erős bennük a megfelelési vágy, szeretik a precíz kommuniká­ciót, sőt amennyiben indokolt, akkor felvállalják a konflik­tusokat is. Ha úgy érzik, hogy nincsenek a helyükön, vagy nem látják a számukra meg­felelő karrier lehetőséget, ak­kor könnyen váltanak munka­helyet, bevállalva ezzel akár a munkanélküliséget is. Péter, 27 éves, pár éve Buda­pesten próbál szerencsét. Az egri férfinek, elmondása sze­rint már a tanulmányi ideje is változatos volt: informatikai iskola után bölcsészkarra fel­vételizett, közben csatlakozott egy közgazdasági diákszerve­zethez, és ezek mellett fotózott, videózott. - Sohasem tudtam magamat elképzelni olyan helyzetben, amikor csak egy dologra koncentrálok. 2010- ben egy multinacionális cégnél kezdtem dolgozni, majd követ­kező évben egy másiknál. Ott online menedzser voltam az idei év januárjáig, azután pe­tari Annamária a „beautiz- mus" fogalmáról is beszélt. Ez azt jelenti, hogy a szépség a legfontosabb belépő a sikeres és boldog élethez, miközben a többi érték a háttérbe szorul. A munkaerő-piaci visszajelző­dig egy amerikai vállalatnál lettem a nemzetközi kampány felelőse. Igazából én maradnék egy helyen, ha izgalmas lenne a munka, de nem az. Természe­tesen a fizetés is döntő tényező. Eddig minden váltás, előrelé­pés volt számomra - foglalta össze a fiatalember. A Coaching Team kutatásá­ból az is kiderült, hogy ezt a korosztályt különösen jellem­zi a türelmetlenség, mind a szakmai „beérés”, előrelépés terén, mind az anyagi juttatá­sok tekintetében, valamint a munkavégzéssel kapcsolatban. Ez azzal is magyarázható, hogy ők egy rendkívül felgyorsult világ gyermekei, számukra az internet közelsége - főként az okostelefonokkal a zsebük­ben - minden kérdésre szinte azonnali választ eredményez. A munkahelyen azt látják, hogy naprakész friss tudással érkeznek, tisztában vannak az értékeikkel, el tudják látni a sek sem azt sugallják, hogy na­gyon mindegy lenne a biológiai életkor, és amit a szépség- és divatipar diktál, ott a trendek egyértelműen azt mutatják, hogy a legjobb, ha sosem öreg­szel meg. magasabb szinten dolgozók fel­adatait is. Türelmetlenek, hogy megkapják a magasabb pozí­ciót, a magasabb fizetést, jobb juttatásokat, és így hamar felol­dódik bennük az alázat a mun­ka iránt. Fontos megjegyezni, hogy ez a generáció a fogyasz­tói társadalom szülötte, azaz „ha valami elromlik, dobd el és cseréld újabbra, jobbra” szel­lemben nevelkedett és él, ami érvényes a munkahelyekre és a kapcsolataikra is.- Úgy gondolom, hogy mi nem munkahelyet vagy egy cé­get keresünk, hanem célokat. Ez életforma. Ha valamit álló­víznek érzünk, mindig merni kell lépni, mert csak úgy lehet sikereket elérni - fogalmazta meg korosztálya nézeteit Varga Ottilia, aki bár tiltakozik, de az Y-generáció archetípusa. A 24 éves adácsi lány már az egyete­mi évei alatt elkezdett dolgozni gyakornokként. - Szociológiai végzettségem ellenére sokkal A KUTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ Vá­laszadók több mint egyharma- da (35 százalék) külföldön kép­zeli el a számára ideális álom­pozíciót, jellemzően az Ameri­kai Egyesült Államok és Német­ország a két leggyakoribb cél­inkább a gazdasági vonal, azon belül is a humán erőforrás, a toborzás-kiválasztás volt az a terület ami érdekelt. Egy észak magyarországi tanácsadó cég­nél kezdtem, és akkoriban dön­töttem el, hogy az IT-területtel szeretnék foglalkozni. Amilyen gyorsan változik a technológia, nekünk is ugyanolyan tem­póban kell fejlődnünk, és ez nekem nagyon szimpatikus. Vállalati HRS-ként folytattam a munkát, ahol megismerked­tem a Startup-világgal, és ren­geteg innovatív fiatallal talál­koztam, ami nagyon ösztönző volt számomra. Egy ideje már szabadúszóként toborzom a szakembereket az IT-szektor- ba, s minden nap - hétvégén is - dolgozom, viszont egyáltalán nem bánom. Most ennek élek, és úgy érzem, jó úton haladok. Ebben a mai világban nagyon fontos az, hogy mit teszünk le az asztalra, és a hitelességem megőrzése. ország, de Anglia, Svájc, Auszt­ria és Ausztrália is sokszor em­lített. A két legnépszerűbb pozí­ció a saját cég vezetőjeként dol­gozni, illetve egy multinacioná­lis cégnél alkalmazottként tevé­kenykedni. Az a legjobb, ha sosem öregszel meg Külföldre menne a türelmetlen generáció Miért nem szeretnek olvasni? Ezernyi magyarázatot találnak szabad idő A rohanó világra, a kötelező olvasmányokra, időhiányra fogják többnyire az ifjak a könyvektől való irtózásukat A világban bárhova is me­gyünk, elkísérnek bennünket az újságok és a könyvek. Ami viszont szomorú, lassan kez­denek nélkülözhetővé válni az írásos szövegek az új gene­ráció számára. Rengeteg cikk született már azt boncolgatva, hogy miért olvassunk - többek között fejleszti a helyesírást, a szókincset, és a fantáziát -, ezért most vegyük át azt, hogy miért nem veszünk már a ke­zünkbe könyveket úgy, mint a nagyszüleink! Az idő, amit egy könyv ol­vasása igényel, nem pár perc. Hosszadalmas és nagy mun­ka. A fejezeteket értelmez­ni, felfogni kell, amire sok embernek nincs ideje. A mai rohanó világban megannyi feladat vár ránk: takarítás, egyéb szociális teendők el­végzése. Erős elhatározás kell egy regény kiolvasásához. A második indok régebbre nyúlik vissza, egészen az is­kolai tanulmányainkig. Ki ne emlékezne az olvasónaplókra, melyeket keserves munka árán kellett kitölteni? Vagy a szüléink intelmeire, misze­rint muszáj elolvasnunk a kötelező olvasmányokat? Az | ember azért sem akarja azt | tenni, amit elvárnak tőle. Tu- f dat alatt, ezek a nem éppen | kellemes emlékek vették el a = kedvünket. Az új generációt A diákoknál az olvasás elhatározás kérdése. Képünk illusztráció tekintve már bonyolultabb a helyzet, leginkább a motivá­ció hiányra lehet visszavezet­ni ezt a problémát. Azt csinál­ják, amit otthon a szüleik is, akiktől mindent látnak, csak azt nem, hogy olvasnának. Gyakran az olvasási kedv is falakba ütközik a „Mit olvas­sak?” kérdés miatt. Nagyon felhígult a könyvpiac választé­ka, és lassan már nem tudjuk, mit érdemes valóban elolvas­ni. Szinte bármi kikerülhet a könyvesboltok polcaira. Renge­teg értelmetlennél értelmetle­nebb írás van a világon, amik csakis azért népszerűek, mert azt mondják, hogy azok. Gyö­nyörű, színes borítókkal és sejtelmes leírással a könyv há­tulján ellátva azt a benyomást keltik: „Ezt érdemes elolvasni!” Pedig ez nem igaz. A reklámok itt is elérik a várt hatást, mint mindig. Az utolsó indok, a technoló­gia fejlődése. Csupán három perc letölteni a kedvenc köny­vünket az internetről, vagy egy kicsivel több idő elolvasni egy rövidített verziót. Ugyanakkor egyre gyakoriabbak a megfil­mesített könyvek is, amik ha­tásvadász módon, direktebben adják át az eredeti mű tartal­mát, mely ezáltal gyakran az értelmét is veszti. Kocsis Dóra, Szilágyi Gimnázium

Next

/
Thumbnails
Contents