Heves Megyei Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-07 / 259. szám
2 MEGYEI KORKÉP 2013. NOVEMBER 7., CSÜTÖRTÖK Szennyvíziszap ömlött a főútra, egész délelőtt takarították A szegénység nyomorít és butít szociológia Már kilencszeresre nőtt a különbség az alsó, illetve felső rétegek között ► Folytatás az 1. oldalról szennyezés Fertőtleníteni is kellett a lemosott utat, ezt klór- mésszel tették a megyei vízmű szakemberei. A betelefonálótól úgy tudjuk, hogy legalább két kilométer hosszan, két-három méter szélességben, legalább húsz centi vastagon borította szennyező anyag az utat. A Heves Megyei Kormány- hivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve megerősítette az információt. Ők ellenőrizték a fertőtlenítést, lapunknak küldött jegyzőkönyvükből kiderül: a katasztrófavédelem iparbiztonsági kollégái, a körülményeket figyelembe véve, nem tartották indokoltnak a beavatkozást. Tájékoztatásuk szerint a szennyezés felszámolása a szállítást végző cég feladata, anyagi felelősséggel. Malik István, a Heves Megyei Vízmű Zrt. műszaki igazgatója a Hírlapnak elmondta, mivel a fuvarozó cégnek nincs tisztító kapacitása, hozzájuk fordult segítségért. A vízmű szakemberei mosták le, fertőtlenítették az utat. A takarítás idején kerülőutat használhattak az autósok, félpályás útzár volt érvényben, ezt Soltész Bálint megyei rendőrségi szóvivő mondta el. ■ G. R. Uj lépcsőkön szaladhatunk majd a buszhoz javítás Várhatóan decemberre végeznek a felújítási munkákkal az egri buszpályaudvaron, addig csak keskeny sáv használható a lépcsőből. Völfinger Balázs, az Agria Volán Zrt. közszolgáltatási és üzemeltetési osztályvezetője lapunkat úgy tájékoztatta: az elmúlt 40 évben igencsak elhasználódott a pályaudvar lépcsősora, ezeket az elemeket cserélik ki, valamint a biztonságos közlekedés érdekében egy magasított korlát kerül a feljáró mellé. De nemcsak eny- nyiből áll a munka, az ügyfél- szolgálati irodát is renoválják. Szigetelik, újramázolják az információs helyiséget.« SZ. E. Ferge Zsuzsa szociológus, akadémikus a Felnémeti Közösségi Házban tartott előadást a társadalmi szolidaritásról, aminek a hiánya egyre nyomasztóbb hazánkban. Barta Katalin Tanulságos adatokat sorolt minapi, felnémeti előadásán Ferge Zsuzsa szociológus, akadémikus a mai magyar társadalom helyzetéről. Ma a négymillióra tehető munkahelyből csupán kétmillió ember keresete biztosít átlagos vagy e feletti jövedelmet. A mélyszegénység hazánkban 600 ezer embert sújt, 4,2 millió ember a létminimum alatt él. Egymillió 400 ezer munkanélküli egyre kevesebb jövedelemből él, hiszen az 1994-ben bevezetett, s 2000- ben megszüntetett 28 ezer 500 forintos jövedelempótló támogatás mára 22 ezer 800 forintra zsugorodott, az álláskeresési járadék három hónapig jár annak, aki elveszítette munkáját. A mélyszegénységben élők aránya az elmúlt három évben 14-ről 17 százalékra emelkedett, a gyermekszegénység még drasztikusabban nőtt. Míg húsz éve másfél millió ember élt a létminimum alatt, mára ez a szám meghaladja a négymilliót. Mindeközben kilencszeresére nőtt az alsó és felső rétegek közötti vagyoni különbség. Kitért arra is, hogy milyen következményekkel járnak e folyamatok. Tanulmányok sora bizonyítja - hangoztatta -, hogy a szegénységből nem, vagy csak nagyon nehezen lehet kitörni. A nélkülözők átlagosan tíz évvel rövidebb ideig élnek, a társadalmi egyenlőtlenség egyre nagyobb feszültséget gerjeszt. Az az érzés, hogy nincs remény a felemelkedésre, pszichésen is megbetegít. Nem véletlen, hogy nemzetközi összehasonlító tanulmányok szerint Magyarország Európa egyik legszomorúbb országa. A közmunkaprogrammal Ferge Zsuzsa szerint az a baj, hogy nagyon drága foglalkoztatási forma, ám nem hatékony, nem garantálja a mobilitást, se a szegénységből való kitörést. A legnagyobb vesztesek a gyerekek, ami azért tragédia, Ferge Zsuzsa akadémikus: ma a négymillióra tehető munkahelyből csupán kétmillió ember keresete biztosít átlagos vagy e feletti jövedelmet. mert nemzetközi tanulmányok igazolják, hogy a szegénység nemcsak nyomorít, hanem butít is. Ha egy gyerek nélkülözni kénytelen, az egész élete rámehet, hiszen rosszabbak az életkilátásai, hamarabb lesz beteg. Több kérdést is feltett népes hallgatóságának Ferge Zsuzsa, ám a remélt válaszok sajnos elmaradtak. A néma csend a ■ A nélkülözők a felmérések szerint átlagosan tíz esztendővel rövidebb ideigélnek. társadalmi szolidaritás jelenlegi állapotáról is hű képet adott. Megkérdezte, hogy középkorú közönségének tagjai közül ki az, aki úgy érzi, méltányos nyugdíjban részesül, ha eléri az öregségi korhatárt. Az is érdekelte volna, ki gondolja úgy, hogy a mai magyar társadalom szolidáris bármelyik kiszolgáltatott helyzetben lévő réteggel. Arról is érdeklődött, hogy ki érzi rendben lévőnek a közbeszerzések folyamatát, illetve, miként reagálna egy igazán szolidáris társadalom a trafikbotrányra, amikor 50 ezer ember korábbi megélhetését tették tönkre egy tollvonással, hogy helyette ötezer kormányszimpatizáns boldogulhasson. Miután a kérdéseire nem érkezett válasz, az előadó az idevezető folyamatot is vázolta. Emlékeztetett arra, hogy 1990 után rövid időn belül egymillió ember veszítette el munkahelyét és a létbiztonságát. Közülük néhány százezret nyugdíjba kényszerítettek. A mezőgazdaság átszervezésével, az ipar gyors privatizálásával tovább romlott a magyar munkavállalók helyzete. A munkaerőpiacon azoknak volt némi esélye, akik diplomával vagy szakmával rendelkeztek, ám az alulképzettek kiszorultak a foglalkoztatásból. Számukra maradt a közmunka, aminek a bevezetése Ferge Zsuzsa véleménye szerint elhibázott lépés volt. Vonatkozik ez a szocialisták által bevezetett Út a munkához programra, s az ennek folytatásaként a Fidesz által megálmodott Start közmunkaprogramra egyaránt. Ezekkel a legnagyobb gond, hogy túl azon, hogy nem biztosítanak mobilitást, se elfogadható jövedelmet, kényszermunkaként ■ Miként lehetne a szegénységből kilábalni? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HEOLhu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. élik meg az alkalmazottak, még jobban megosztja a szegényeket, hiszen e lehetőségért is szabályosan versengeni kell. Máig meg nem oldott probléma, hogy a magyar átlagbérek messze alatta maradnak az európai uniós béreknek. így fordulhat elő, hogy ma a közel négymillióra tehető munkahelyből csupán kétmillió ember keresete biztosít átlagos vagy e feletti jövedelmet. Fortélyos félelem igazgat az országban szó esett arról is, hogy a szolidaritás teljes hiányát jelzi számos egyéb folyamat is. Ilyen a gyermekek szegregálása, az egyházak megkülönböztetése, valamint a társadalmat fertőző rasszizmus terjedése. Ennek okai az előadó szerint több évtizedre vezethetők vissza. Az államszocializmus éveiben az embereket rászoktatták arra, hogy egyéni utakat járjanak, érdekeiket individualista módon, másokat háttérbe szorítva érvényesítsék. 1990 után tovább erősödtek ezek a törekvések. Mindehhez társul még a napról napra fokozódó egzisztenciális szorongás, továbbá a félelem, amit az is táplál, hogy mára egyre többeket sértenek emberi méltóságukban. Szociális minimum kialakítására lenne szükség ha az akadémikus által leírt folyamatokon nem sikerül mihamarabb változtatni, akkor húsz, harminc év múlva rendkívüli árat kell fizetnie az egész társadalomnak. Arra a kérdésre, hogy lát-e esélyt a pozitív változásra, meglehetősen borúsan válaszolta szakember. Úgy vélte, jelenleg az egyetlen reményt a civil szervezetek munkája jelenti. Ahhoz, hogy az egyenlőtlenségek csökkenjenek, a hatalmon lévőknek meg kellene állapodni a szociális minimumban. Elmondta: néhányon megvalósíthatónak tartanák a társadalmi alapjövedelem bevezetését is, amelyet Svájcban már megszavaztak, s több európai országban is mérlegelik ennek realitását. A kapcsolatok erositese a cél húsz esztendő Ünnepelt az egri katolikus általános iskola Pontosan húsz éve, 1993-ban vette át az egyház újra az egri Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Jó Pásztor Óvodát. Ennek a szép évfordulónak az alkalmából a héten ünnepséggel készült az oktatási intézmény apraja-nagyja. Mint azt Val- kó Viktor igazgató elmondta: e rendezvénnyel nyitják meg hivatalosan az ünnepi évet, amelyre minden eddiginél több programmal, versennyel készülnek, hogy ezzel is erősítsék a kapcsolatot az egyházmegyei iskolák között. Az iskola udvarán új keresztet is szenteltek, amelyet a Hargita megyei Oklánd településről kaptak ajándékba. ■ SZ. E. Székelyföldről érkezett a fakereszt. Megszentelésével kezdődött az ünnep Tudomanyiinnep, kiállítássá! főiskola Az eseménysorozatba minden kar bekapcsolódik Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Tittel Pál Könyvtár és Médiacentruma által megrendezett, a bibliotéka névadójának szentelt emlékkiállítás megnyitójával kezdődött a felsőoktatási intézmény hagyományos, egy hónapon át tartó őszi rendezvénysorozata, a Magyar Tudomány Ünnepe. Ez alkalomból dr. Pap József tudományos rektorhelyettes mondott köszöntőt. A 230 esztendeje született Tittel Pál életét és munkásságát bemutató tárlat megnyitóján dr. Czeglédi László, a könyvtár főigazgatója röviden ismertette az Egerből indult tudós tevékenységét. Mint fogalmazott, Tittel könyvszerető ember volt, és miután bejárta a kontinenst, az európai szellemiséget hozta vissza ide magával. A november végéig tartó, a Tudomány Napjával kezdődő rendezvénysorozatba a főiskola valamennyi kara bekapcsolódik. Tegnap a Környezettudományi Tanszék tartott konferenciát dr. Kárász Imre egyetemi tanár elnökletével, péntektől a főiskolán rendezik meg - a már nemzetközi szereplőket is felvonultató - XIII. Országos Neveléstudományi Konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága és az EKF szervezésében Változó Életformák - régi és új tanulási környezetek címmel. Bekapcsolódik a tudomány ünnepébe az intézmény új kara, a Come- nius is: Sárospatakon dr. Hauser Zoltán rektori megbízott elnökletével tartanak fórumot Comenius szellemi örökösei címmel. Kiveszi a részét a rendezvényekből a gyakorlóiskola is, amely történelmi emlékülést rendez Európa, nemzet, nemzetiség címmel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetének 165. évfordulójára emlékezve. Az események ünnepibbé tételéről az ének-zene tanszék gondoskodik: a tanárok és hallgatók öt alkalommal is koncertet adnak majd. ■ S. B. S.