Heves Megyei Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-02 / 255. szám
2013. NOVEMBER 2., SZOMBAT 5 HORIZONT „Örömet láttam, s már nem félek” szőke mihály Munkájával és ügyességével sikerült bizonyítania a kollégái előtt is Elámulnak és mosolyognak a gyermekek, ha Szőke Mihály mesél nekik, pedig ő maga soha nem hallott egy mesét sem. A siket férfit mégis a legjobb előadónak választották Eger Ünnepén. Pócsik Attila- Milyen volt a gyermekkora?- Fájdalmas emlékeim vannak. A családom egy tanyán élt, a szüleim egyszerű parasztemberek voltak, akikkel semmilyen módon nem tudtam kommunikálni. Édesanyám sokat sírt, s én soha nem értettem miért, hiszen azt sem tudtam, hogy nem hallok. Igazság szerint csak sokkal később jöttem rá, mit is jelent mindez. Ötéves voltam, amikor Szegedre kerültem a siketek intézetének óvodájába, majd ott folytattam az iskolát, ám ötödikes koromtól már Egerbe jártam. Nem tudtam, miért kell költöznöm, azt hittem, valamit rosszul csináltam. Pedig az ok egyszerű volt: itt kisebb volt az osztálylétszám. Sokat sírtam és féltem, a tanáraim a beszéd alapjait kezdték el tanítani. Egy-egy hangot hosz- szú hónapokig gyakoroltam, s nem értettem, miért mondják, hogy nem jól csinálom. Gondoljon csak bele: egy halló gyerek kinézhet az ablakon, míg nekem a tanár száját kellett bámulnom 45 percen át, s még így sem mindig tudtam pontosan, miről is szól az óra. A ballagásomra jövet édesapám vonatbalesetben meghalt, így még nehezebb időszak következett, sok-sok lemondással. Szőke Mihály gyerekkorában sokszor nem értette, mi miért történik vele. Ma már tudja: az ember a maga ereje, kitartása révén érhet el eredményeket. AHét Ejmbpre' a Ganz-MÁVAG-nál kezdtem dolgozni. Eleinte sokat piszkáltak, de a munkámmal sikerült bizonyítanom. Leírhatatlan öröm volt, amikor brigádtaggá fogadtak, s máig nem hiszem el, hogy egy alkalommal kiváló dolgozónak választottak...- Miért akart tovább tanulni?- Inkább csak álmodoztam róla. Az igazság az, hogy nem sok lehetőségem volt: asztalost, kárpitost Sopronban, lakatost Budapesten képeztek. Utóbbit választottam, de csak azért, mert szerettem volna látni, milyen az ország fővárosa. Jól döntöttem, hiszen életem egyik legszebb időszaka következett, amire nagyon büszke vagyok. Az iskola után- S meg is nősült.- A nejemmel a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége fővárosi klubjában ismerkedtem meg. Ő is siket, de szép a beszédhangja, s tud szájról olvasni. Emlékszem, amikor bemutatott a szüleinek, féltem, hogy elveszítem. Kérdezték: mit akarsz ettől a férfitól, ám kiállt mellettem. Mára az anyósom szinte jobban szeret engem, mint őt...- Sokszor félt az életben. Hogyan sikerült leküzdenie?- Minden dicséretnek örültem, s igyekeztem a legjobbat kihozni magamból. A munkahelyemen bizalmat szavaztak nekem. Hálás vagyok első főnökömnek, mert bár hegesztést nem tanulhattam, azt mondta, próbáld meg, Misi, s az eredményt látva elégedett volt velem. Amikor a nejemmel Füzesabonyba költöztünk, szintén gépszerelőként dolgoztam, most pedig minőségellenőr vagyok egy hipermarketben. Ezt is szeretem, kicsit tisztaságmániás vagyok, s talán nem kell ecsetelnem a különbséget egy áruház és a fémipar között.- Miért állt először színpadra?- Bevallom, rossz emlékeim vannak a mesék kapcsán. A siketek általában nem szeretnek olvasni, mivel nehezen értjük NÉVJEGY NÉV: Szőke Mihály, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének egri elnöke SZÜLETETT. Nagykőrös, 1958. július 9. család: nős, felesége Katalin, lánya Bernadett munkahelyei: Ganz-MÁVAG, Füzesabonyi Gépipari Szövetkezet, Korona Gombaipari Egyesülés, Tesco hobbija: igazi ezermester, élvezi a karbantartást, újabban videofilmeket vág számítógépén AMIRE IGAZÁN BÜSZKE: Eger Ünnepén a legjobb előadónak választották a városbeliek AMIT A LEGFONTOSABBNAK tart: a család; nagyon sokat köszönhet felesége szüleinek, akik megtanították arra, hogy „úriember legyen" meg az írott szöveget. Ám egyszer kezembe került egy képregény, s utánoztam az abban látható rajzokat. Nekem soha nem meséltek valódi meséket, csak az életről jeleltek. Egyszer a tolmácsszolgálat arra kért, meséljek gyerekeknek. Átgondoltam, hogyan lehetne látványos, amit én el tudok mondani. Az első előadás akkora sikert aratott, hogy sorban jött a többi. Amikor pedig láttam a boldogságot a kicsik szemében, minden félelmem elszállt. Tény, a hallássérültek sokszor kevesebbnek érzik magukat a többi embernél, számomra pedig az okozza a legnagyobb örömet, hogy megmutathatom az egrieknek, hogy a siketek nem buták. Csak mások... (Az interjú elkészítéséhez nyújtott segítségéért ezúton mondunk köszönetét Kévés Zsuzsanna jeltolmácsnak.) 1 PERCES INTERJÚ Átadták a település megszépült könyvtárát tenk A helyiek immár birtokba vehették a település megszépült könyvtárát. Az épület felújítását az egri Bródy Sándor könyvtár segítette. A hírről Szopkó Tamás polgármestert kérdeztük.- Hogyan esett a választás a tenki bibliotékára?- Tőzsér Istvánná, a megyei könyvtár igazgatónője elmondta: azért mellettünk döntöttek, amikor az került szóba, hol cseréljék le a teljes bútorzatot, mert itt látják annak a lehetőségét, hogy a lakosság tartalmas programok révén képes lesz kihasználni a megújult teret. Azt ígérték, a megyei bibliotéka a továbbiakban is segíti a munkánkat a szakértelmével, illetve programokkal annak érdekében, hogy minél több helybéli ember legyen aktív könyvtárlátogató, rendszeres olvasó.- És Önök mit tehetnek ennek érdekében?- Azt tervezzük, hogy havi rendszerességgel, egy-két alkalommal olyan eseményeket szervezünk a faluházba, ezzel együtt a könyvtárba, ahol a különböző korosztályok mindegyike megtalálja az érdeklődésének megfelelő elfoglaltságot.- Mennyien tevékenykednek Tenk kulturális életéért?- Decembertől két fiatal kulturális közfoglalkoztatottként segíti majd a kulturális tevékenységet. Terveink szerint az intézmény nyitva tartása is lehetőséget ad arra, hogy az itteniek minden délután betérhessenek egy kis olvasgatásra, netán egy kellemes beszélgetésre. ■ SZ. E. PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ÉLETÉBŐL ^EGER GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ Holle anyó Csajkovszkij muzsikájával November 6-án látható először a Gárdonyi Géza Színház és a Babszem Jankó Gyermekszínház közös produkciója, a Holle anyó. Baráth Zoltán rendező elárulta: remek játéklehetőséget ad a téma. Két világ jelenik meg a történetben, egy földi és egy föld alatti, amelyek között szoros a kapcsolat, lent él valaki, aki a fentieket jutalmazza.- A munka előtt hónapokat töltöttem zenehallgatással, 1 Pjotr Iljics Csajkovszkij ki- | fejező, érzelemben gazdag J muzsikája határozza meg az ! előadást. Szőke Andrea is e Különös világ tárul a publikum elé a Holle anyó egri előadása során. dallamok alapján írta meg a darabot, a karaktereket pontosan a színészekre. A módszer ma talán szokatlan, de számunkra nem ismeretlen, a Pöttöm Pannához Puccini zenéjét használtuk fel. A produkcióban sok mindent zenével, tánccal fogalmazunk meg, a GG Tánc Eger tagjai egyfajta vízi manókként jelennek meg Topolánszky Tamás koreográfiájában. Összetett feladatról van szó, s külön öröm, hogy a premier napja egybeesik egy fontos dátummal: aznap van Csajkovszkij halálának 120. évfordulója. ■ Hippolyt, a lakáj Egerben Zágon István-Nóti Károly-Eise- mann Mihály: Hippolyt, a lakáj című zenés vígjátékát mutatja be november 22-én a Gárdonyi Géza Színház. A Blaskó Balázs rendezte előadás története jól ismert, hiszen az 1931-ben készült mozi volt az első magyar hangos film. Népszerűsége töretlen, 1984-ben színdarab is készült belőle, s nincs olyan színházi évad, hogy valahol az országban ne lenne repertoáron. Schneider Mátyás fuvarozó egyik napról a másikra feltör, gazdagságát azonban megkeseríti, hogy úrhatnám felesége egy grófi lakájt szerződtet, mert nagypolgári életet akar élni. A történet változatlanul időszerű, hiszen ki ne ismerné a mai „Schneider családokat”, akik anyagiakban ugyan gazdagok lettek, de szellemiekben igencsak szegények maradtak...- Az ismert, kedvelt dalok adnak zenei hátteret a vidám, de tanulságos történethez. Az újgazdag, parvenü világot ki- kacagtatóan leleplező alaptörténeti helyzet történelmen, társadalmi változásokon ível ál Moliere-től napjainkig, az Úrhatnám polgártól bulvárlapjaink pletykarovatainak úgynevezett közéleti híreiig - fogalmaz Blaskó Balázs. ■
