Heves Megyei Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-19 / 269. szám

2013. NOVEMBER 19., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3 Bll i r\m Az önfenntartásról tanulhattak bátor A Banya-Tanya Alapít­vány szervezésében a leg­utóbb vasárnap gyűltek ösz- sze azok a helybéliek, akik szeretnének többet tudni a fenntartható közösségekről, az ökofalvakról, a vásárlói, termelői közösségekről, kö­zösségi vállalkozásokról. A műhelymunka a nyíregy­házi Inspi-Ráció Egyesület trénerei tartottak előadást. Arra kerestek választ, hogy miként lehetne úgy alakíta­ni az életüket, hogy minden­ki saját lakóhelyén találja meg megélhetését. ■ B. K. Mozgással az egészségért recsk A Parádfürdői Egész­ségfejlesztési Iroda szer­vezésében a Pétervásárai kistérség számos településen szeveznek ingyenes, egész­ségmegőrző programokat. Ma este 6-tól Recsken az egészségház parkolójában várják azokat, akik csoportos mozgásprogramban venné­nek részt, szerdán este hattól pedig az iskola tornatermé­ben lesz gyógytorna. ■ B. K. Melegedhetnek a rászorulók hatvan A Hatvani Kistérség­ben 18 település önkormány­zata pályázott eredményesen tűzifa-támogatásra. A 10 millió forint értékű ingyenes tüzelőből azok a családok ré­szesülnek, akik jövedelmük alapján lakásfenntartási tá­mogatásra jogosultak. A helyi rendeletek megalkotása, s a fa beszerzése után ez év végén, legkésőbb január­ban szállítják ki a a megítélt mennyiséget. ■ B. K. Ingyen fát kaphatnak Egriek mentik a kincseket krasznahorka A Dobó István Vármúzeum restaurátorai segítenek Leletmentő munkálatok a Betléri Múzeumban. Veresné Vendrei Katalin, a Dobó István Vármúzeum restaurátora is segített Krasznahorka vára 2011 márciusában egy véletlen folytán égett le. A gyerekek okozta tűzvész során akkor számos ereklye vált a lángok martalékává. A megmarad­tak helyreállításában egri szakemberek segítenek. Szomszéd Eszter- Borzasztó tragédia ez egy mú­zeumi szakembernek, aki egész életét arra teszi fel, hogy a kevés magyarországi tárgyi kulturá­lis emléket megmentse az utó­kor számára. Át tudjuk érezni, mivel nálunk is bekövetkezett tárgypusztulás egy szerencsét­len gázosítás alkalmával. Tavaly egy szakmai látogatás során jártunk az elpusztult kraszna- horkai várnál, s akkor szembe­sültünk vele, hogy mekkora ká­rok keletkeztek a tűzvész során. Az elődöm, dr. Rémiás Tibor tett egy felajánlást, hogy szakem­ber-gárdánk segítene a sérült tárgyak restaurálásában. S, ami akkor csak egy gesztus volt, az mára realizálódott - mesélte la­punknak Berecz Mátyás, az egri Dobó István Vármúzeum jelen­legi igazgatója. Krasznahorka vára az And- rássy-család birtoka volt, az utóbbi években már múzeum­ként működött. Fenntartójuk a Betléri Múzeum, amellyel több mint három évtizedes kapcsola­tot ápolnak az egriek. A második leletmentő útról a vármúzeum négy szakembere a napokban tért haza. Munkájuk első lépése az volt, hogy kivá­lasszák azokat a tárgyakat, ame­lyek restaurálásra szorulnak, s miután a kalkuláció megtörtént, indulhatott a munka. Szabó Csa- báné Erika textilekkel foglalko­zik - ő tisztította meg például Andrássy Franciska gyászruhá­ját, amelyet Sissi temetésén vi­selt -, Veresné Vendrei Katalin fémtárgyakat restaurált, Nagy Péter a megrongálódott bútoro­kat hozta helyre, Sikéné Kovács Melinda, aki eredetileg kerá­miákkal dolgozik, legutóbb egy aranykeretes tükröt mentett meg az utókornak.- Tavasszal felmértük, me­lyek azok a tárgyak, amelyek javítására a legnagyobb szük­ség lenne - emlékezett vissza Sikéné Kovács Melinda. - A má­sik szempont az volt, hogy mi­vel csak ilyen kis időkre tudunk kimenni, olyan darabokat vá­lasszunk, amelyek nem igé­nyelnek túl sok beavatkozást. Apróbb fémtárgyak, kínzó esz­közök, ágyúöntő, spanyol csiz­ma, ágyúmodell - nagyjából harminc fémtárgyat sikerült helyrehozni a kétszer három nap alatt. Az a hatalmas hő na­gyon megváltoztatta az anyagok szerkezetét és felületét, és ilyen­nel még mi sem találkoztunk pályafutásunk során. Szó sze­rint óneső esett az épületben. Volt egy olyan sodronying, ami­be például beleolvadt a fölötte függő csillár üvege, azzal már ■ Helyes, hogy segítik egymást az intézmények? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: > HE0L.hu s/ A szavazás eredményét a hol­napi számunkban közöljük. mi sem tudtunk mit kezdeni. Nagyon szívesen megyünk még máskor is, a következő utat tél után tervezzük. A segítő felajánlás összefogás­sal valósult meg: a munkához a szakmai hátteret a Dobó István Vármúzeum, az anyagi támoga­tást a Eger Vára Barátainak Kö­re adta, amelyet 1957-ben a mú­zeum támogatására alapítottak meg. Román Gáborné, a szer­vezet vezetője elmondta: már a tragédia után egy hónappal fel­vetődött az egri segítségnyújtás lehetősége.- Ha csak egy szeletet tud­tunk megmenteni, már meg­érte, de úgy tűnik, évekbe is telhet, mire újra kinyithat a Krasznahorka vára - magya­rázta Berecz Mátyás. - Lázár Éva, a Betléri Múzeum igazga­tója elmondta, rengeteg felaján­lás érkezett a tragédia után, ám abból csak kevés valósult meg. Nagyon hálásak nekünk, hogy álltuk a szavunk. Nyolcmillió eurós kár Krasznahorkán A tavaly március 10-ei tűz kö­vetkeztében teljesen beomlott a tetőszerkezet, de nemcsak a te­tő, a vár és a környező erdő is égett. A településen akkor rend­kívüli állapotot hirdettek ki. Az esti órákban úgy tűnt, az épület kevésbé károsodott, mint arra a tűz nagysága alapján számíta­ni lehetett. Az első helyszíni te­repszemle alapján azt állapítot­ták meg, hogy a mennyezet bír­ta a terhelést és a lehetőségek­hez képest megóvta a gyűjte­ményt. A megmaradt műtárgya­kat előbb a váron belül gyűjtöt­ték védett helyre, majd átszállí­tották azokat a Betléri Múzeum­ba. Összesen nyolcmillió eurós kárt állapítottak meg. Egyenlők, s egyenlőbbek szépapáink korában egysze­rű dolog volt a pályaválasz­tás: ők többnyire belenőttek a szakmába, a hivatásba, abba a sorsba, amiben életüket élniük kellett. A múlt század harmincas éveiben nagy­anyámnak Bartók tanító bá­csi azt az ajánlatot tette, hogy állja a lánya iskoláztatási költségeit, csak engedje őt to­vább tanulni. „Nem tehetem, még más faluba menne férj­hez.” Ez volt az a válasz, ami miatt az édesanyám maradt helyben, és negyven éven át földet túrt, majd szalag mel­lett dolgozott. a szocialistának nevezett rendszer ebből a szempont­ból is felforgatta a világot. Bárkiből, bármi lehetett, ha meg volt hozzá az esze. Azaz dehogy: kemény diszkrimi­náció érvényesült, amelyben az a gyerek volta szerencsés, akinek a felmenői a Munkás Paraszt Hatalomért Érdem­érmet birtokolták. Jó tudni, hogy akkoriban dicsőségnek számított az ötvenhatos forra­dalom és szabadságharc leve­résében való részvétel, ami­ért az MPHÉ járt. Előnnyel indultak az F-kategóriások is, akik fizikai dolgozó szülők gyermekeként igyekeztek va­lamelyik egyetemre. ma Magyarországon meg­közelítően százötvenezer fiatalnak - nyolcadikosnak és végzős középiskolásnak - kell már karácsony környé­kén azon töprengenie, hogy „mi legyen, ha nagy lesz”. Adódik a kérdés: mennyivel szabadabb az ő döntésük, mint a felmenőiké negyven, vagy éppen kilencven évvel ezelőtt? Csak azzal számol­niuk, hogy jogi értelemben teljes mértékben egyenlő a versenypálya, és még csak nem is lejt semerre, bizony kevés. A menő szakmáknak ára van, amit vagy kiperkál a család, vagy zseniként tanul és tanult eddig is a pálya- választó. Ml MINDENESETRE Szóltunk! Reméljük nem késő. Emléktáblát avattak Törőcsik Marinak tiszteletadás A Nemzet Színészét ugyan meglepte az egri felkérés, de örült neki ^Tabula rasa” a Leányka úti vasúti aluljáróban Emléktáblát kapott Egerben Törőcsik Mari, a megyénkhez több szállal kötődő színmű­vésznő. Minap a Ward Mária Általános Iskola és Gimnázium falán avatták fel azt a márvány­táblát, amelynek létrejöttét az Egri Országzászló és Emlék­hely Bizottság kezdeményezte. A helyszín sem véletlen: Tö­rőcsik 1946 és 1947 között az angolkisasszonyoknál tanult. Az ünnepségen ő is jelen volt, s elmondta: nagyon meglepte a felkérés, hisz’ elég különle­ges, hogy valaki még életében | kap egy ilyet, de nagyon örül, J hogy emlékezni szeretnének J rá. Csákvári Antal, a bizottság I elnöke azt válaszolta: a tábla Törőcsik Mari emléktáblájának szövege felháborodást váltott ki Ebben az épületben, az angolkisasszonyok gimnáziumában tanult 1946-47-ben TÖRŐCSIK MARI (Pély, 1935—) a Nemzet Színésze Állíttatta: az Egri Országzászló és Emlékhelybizottság 2013. tiszteletük jele. Az eseményt követően azonban „morbid táb- laavatásról” kezdtek cikkezni az országos sajtóban, mivel a művésznő neve alatt zárójelben szerepel a születési dátum, me­lyet egy kötőjel követ. Erre Csákvári a követke­zőkről tájékoztatta lapunkat: mélységesen felháborítja, ami a napokban lezajlott a médiá­ban, beszélt Törőcsikkel is, aki szintén rosszallását fejezte ki, hogy politikai ügyet csináltak az emléktábla-ügyből. Azóta nyelvészekkel is egyeztettek, és teljesen helyesen jártak el, hiszen a lexikonokban is így, zárójelekkel jelölik az évszá­mokat. ■ SZ. E. tiszta lappal Teljesen fehérre mázolták a napokban az egri vár melletti aluljárót, amelye­ken eddig óriási graffiti min­ták sorakoztak. Ezek a falak évek óta közkedvelt alkotási helyük a festőknek, mivel tel­jesen legálisan lehet használni azokat, ha valaki ki akarja élni kreativitását. A kezdeménye­zőknek a mostani, amolyan „higiénés” festéssel sem az a céljuk, hogy ezt a lehetőséget megszüntessék, hanem ezzel arra szeretnék ösztönözni a graffiti-művészeket, hogy ki­csit újítsák meg az aluljáró képét, igényes alkotásoknak várnak. Rázsi Botond alpolgármester úgy fogalmazott, hogy ez a lé­pés egy amolyan „tabula rasa”.- Sok panasz érkezett már hozzánk, hogy a korábban szé­pen kivitelezett alkotások kez­denek tönkremenni - szakszó­val élve - az „összetagelések” folytán. De a festés időpontjá­nak gyakorlati okai is voltak: a Börtön a városért-programban résztvevő fogvatartottak most tudtak segíteni a munkálatok­ban. Felkerestem egy budapesti graffitis-csapatot, hogy segítse­nek alkotókat találni a feladatra. Témajavaslatunk is van ám: sze­retnénk, ha valamennyire egri lenne a fal, akár a Gárdonyi-em­lékévhez is kapcsolódhatna - mondta Rázsi Botond. ■ SZ. E.

Next

/
Thumbnails
Contents