Heves Megyei Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-18 / 268. szám

2 MEGYEI KORKÉP 20Í3. NOVEMBER 18., HÉTFŐ Idegenforgalom: folyamatosan nő a vendégéjszakák száma Egerben Nőttek az átlagkeresetek kétszáz fix A bruttó már meghaladta, a nettó még messze van 200-tól Az adatok azt mutatják, hogy az energiaszektorban dolgozók az anyagilag leginkább megbecsült alkalmazottak közé tartoznak az országban... turizmus Örvendetes, hogy az Egerben eltöltött vendégéjsza­kák száma évek óta folyamato­san emelkedik - mondta sajtó- tájékoztatóján Habis László. A megyeszékhely polgármestere kiemelte: a közgyűlés legutób­bi ülésén tárgyalt a jövő évtől hatályos helyi adók mértéké­ről, s a döntés értelmében nem emelték az idegenforgalmi adót sem, továbbra is 450 forintot kell éjszakánként fizetniük a városban megszállóknak. Korsós László, az önkor­mányzat adóirodájának veze­tője szerint az előző évi ada­tokhoz képest az év első nyolc hónapjában a bevallott vendég­napok száma majd’ 5 ezer, az adóköteles vendégéjszakák száma mintegy hétezer nap­pal, a bevallott, illetve előírt adóösszeg 13,5 millió forinttal emelkedett.- A vendégéjszakák száma évek óta nő, 2010-2011 között 28 ezer nappal, míg 2011-2012 között 18 ezer nappal emel­kedett. A növekvő vendég- forgalomnak, nem különben a javuló adózási morálnak köszönhetően jelentősen gya­rapodtak az idegenforgalmi adóból származó adóbevételek, így nőhet a központi források lehívhatósága - tette hozzá a szakember. ■ P. A. Szalók saját erőből újítaná fel a sportöltözőt beruházás Saját erőből kí­vánja fejleszteni a település sportöltözőjét az egerszalóki önkormányzat. Tőgyi Gábor polgármester elmondta: a mun­ka már igencsak időszerű. - A beruházás nemcsak a labdarú­gókat és a futballcsapat tagjait érinti, hanem minden sport- szeretőt, sőt, az utánpótlást is, azaz Egerszalókon mintegy 100 fiatalt. Nyitott létesítmény­ben gondolkodunk, a cél, hogy mindenki használhassa az épületet, amelybe egy kondite­rem kialakítását is tervezzük - fogalmazott a településvezető, hozzátéve: eddig három ajánlat érkezett a felhívásukra, lehet­séges kivitelezőktől. ■ P. A. A KSH szerint Heves megyé­ben nőttek legnagyobb mér­tékben a keresetek a tavalyi első félévhez képest. Tóth Balázs A bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó keresetek 4,8 százalék­kal haladták meg az előző évit az első hat hónapban. A KSH a legalább öt főt foglalkoztató vál­lalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél é$ a megfigyelt nonprofit szervezeteknél végzett felmérést. Országosan a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 228 ezer 200 forint volt. A vállalko­zásoknál dolgozók ennél átla­gosan 11 ezer forinttal többet, a közszférában foglalkoztatottak kilencezer forinttal kevesebbet kerestek. A legjobban a pénz­ügyi, biztosítási szektor fizetett, illetve az információs, kommu­nikációs cégek, valamint az energiaipar. A legkevesebbet a vendéglátásban, az egészség­ügyben, illetve az agráriumban dolgozók keresték. Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó ke­reset 149 ezer 400 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozá­súaké alig haladta meg a 103 ezret, a szellemi foglalkozásúa­ké viszont megközelítette a 198 ezret. A versenyszférában és a nonprofit szervezeteknél a nettó keresetek 4,9, a közszférában 4,7 százalékkal nőttek 2012 azonos időszakához képest. Heves megyében a KSH sze­rint az országos átlag fölött nőttek a bérek, sőt százalékos arányban a legnagyobb mér­tékben. A bruttó átlagkereset a január-júniusi időszakban 5,7 százalékkal volt magasabb a tavalyinál, azaz 197,6 ezerről 208,8 ezer fölé nőtt. A tizenegy ezer forintos emelkedés összeg­szerűen is a legnagyobb volt az országban, így a megyék között a hatodik legjobban keresőnek számítottak a Heves megyei al­kalmazottak. Ezt a helyet foglal­ja el megyénk a nettó keresetek az idei első hat hónapban or­szágszerte kevesebben lettek azok, akiket munkahelyük al­kalmazottként foglalkoztatott, ötezer-ötszáz fős csökkenés után 2 millió 653 ezren ma­radtak. A kép persze vegyes volt, több megyében stagnálás, néhányban pedig növekedés is bekövetkezett. Hevesben - ki­lenc másik megyéhez hason­összehasonlításában is. A tava­lyi első félévben még 128 ezer forintot keresett munkahelyén egy átlagos hevesi alkalmazott, idén viszont már 136 ezer nyolc­száz forint érkezett havonta a bankszámlájára. Mindez 6,8 százalékos növekedést jelent, amely országosan első, az ösz- szegszerűen több mint nyolc­ezer forintos gyarapodást pedig csak a fővárosi fizetések emel­kedése haladta meg. Az első há­rom hónaphoz képest a féléves átlagbér ezer forinttal nőtt. A Heves megyei adatok fel­húzták a régiósat is, Észak-Ma- gyarországon az átlagos bruttó kereset 180 ezerről 186 ezer fölé, a nettó 116,7 ezerről 122 ezerre nőtt. Ezzel az északi tér­ség megelőzi mindkét alföldi régiót is. Borsodban egyébként lóan, de a régió másik két me­gyéjével szembe menve - a ne­gatív tendencia érvényesült: ezerrel esett vissza az alkal mazásban állók létszáma. Ők 54 ezer 400-an voltak. Az első negyedévhez képest (amely éven belül mindig a leggyen­gébb adat) 1600-zal több He­ves megyei alkalmazottat re­gisztráltak. 113 ezer ötszáz forintról 118 ezer fölé kúszott a nettó átlag- kereset, míg Nógrádban csu­pán 111,6 ezer forintot vihettek haza havonta a dolgozók, 2600 forinttal többet, mint egy esz­tendővel korábban. Az ország­ban ott emelkedtek legkisebb mértékben a bérek, mindössze 2,3 százalékkal, ráadásul az első negyedévhez képest még 1200 forintos csökkenés is volt. Ennek ellenére nem a szom­szédos megyében voltak a leg­kevésbé megfizetve az embe­rek, hanem Békés megyében, ott és Szabolcsban is valamivel több, mint 108 ezer forintot kaptak átlagban havonta mun­káltatójuktól. A nettó bérek a fő­városban voltak a legmagasab­bak, megközelítették a 190 ezer forintot. Az átlagkereseti listán második lett Győr-Moson-Sop- ron megye 152 ezer hétszáz fo­rinttal, harmadik pedig Komá- rom-Esztergom megye 144 és fél ezer forinttal. ■ Ön mennyit visz haza nettó­ban havonta? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu y A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Kevesebben álltak alkalmazásban az első félévben Háromszázmillió a martinsalakos házak gazdáinak, kártalanításra I Az idei évhez hasonlóan 2014- ben is 300 millió forintot szán a kormányzat a martinsalakos lakóépületek tulajdonosainak kártalanítására - írja a Világ- gazdaság. Eddig mintegy hat­száz lakóingatlannal kapcso­latban volt kártalanítás 2002 óta, mintegy 9 milliárd forint értékben, de még mindig há­romszáz vár erre. A martinsa­lakos házak kiszámíthatatlan ütemben, sokszor csak évek alatt válnak életveszélyessé, hiszen falaik megrepedeznek. Az előirányzatból támogatást igényelhet a települési önkor­mányzat azon magánszemély tulajdonosok megsegítésére, akiknek a martinsalakból épült, lakott lakóépülete a 2002. január 15-ig benyújtott kérelme és a szakértői véle­mény szerint helyreállításra, újjáépítésre szorul. A nevezett határidő jogvesztő érvényű | volt, utána már nem fogadtak el kárpótlási igényt. Jövőre változás lesz, hogy megszűnik az Építésügyi Minőségellen­őrző Innovációs Kht. általi ózdi martinsalak felhasználásával épült lakóépületek - az Orszá­gos Katasztrófavédelmi Főigaz­gatóság szakmai felügyelete mellett történő - felmérésének J támogatási lehetősége. ■ A martinsalakos házak kiszámíthatatlan módon, sokszor csak évek alatt válnak életveszélyessé. Mgrtinsalakos házak főként Borsodban, Hevesben és Nóg­rádban épültek. Heves megyé­ben 2001-2011 között 174 ház- tulajdonos kapott támogatást, de még mindig 63 vár pénzre. A legtöbb ingatlan tulajdonosát 2001-2004 között kártalaní­tották, akkor Hevesből 117-en kaptak segítséget. A támogatást vagy felújításra lehet fordítani, vagy - bontásra ítélt ház esetén - másik lakó- ingatlan vásárlására (ezekre az állam jelzálogot jegyeztet be). A katasztrófavédelem tájékozta­tása szerint az eljárás minden esetben a károsult kérelmére indul. A kárenyhítés a jegyző által meghozott határozat alap­ján történik. A támogatás visz- sza nem térítendő, folyósítása készpénzben, az önkormányzat útján történik. ■ T. B. Díszkert és erősebb alap a templomhoz gyöngyöshalász Negyvenmillió forintot fordítottak az egyházközség épületeire Mezőőröknek is kötelező feladat a rendészeti vizsga Mintegy negyvenmillió forint­ból megerősítették a templom alapját, parkosítottak, valamint díszteret alakítottak ki a kegy­hely és a szintén megújított parókia között Gyöngyöshalá­szon. A helyi egyházközség ál­tal megvalósított két fejlesztés hivatalos átadása ugyan még várat magára, a hagyományos Márton-napi ünnepségre azon­ban már belakhatták a falu la­kói a parókiát. Balázs József országgyűlési képviselő köszöntőjében mél­tatta a helyi hívek elkötelezett­ségét vallási értékeik őrzésé­ben, és megemlítette a térség J egyházi épületeinek aktuális £ vagy már befejeződött felújí- Három kiállítást is megnyitottak a halászi templomban és a plébánián... tásait. Állnak az állványok például Márkáz templomának tornya körül, s elindul a nagy- rédei templom rekonstrukciója is. Gyöngyössolymos, Vécs, Vi- sonta, Abasár, Atkár templo­ma vagy plébániája ugyancsak megújult - sorolta a politikus. Egyszerre három tárlatot is láthatnak mostantól az érdek­lődők. A templomban tartott kulturális műsor után megnyílt a Dél-Mátra Közhasznú Egye­sület viselet-, Mészáros Éva népművészeti kiállítása, s egy babakiállítás is a plébánián, amelynek pincéjében galériát alakítottak ki. Itt első alkalom­mal a halászi borosgazdák új­borait lehetett kóstolni. ■ G. R. átmenet Az idén hatályba lé­pett rendészeti törvény egy­aránt vonatkozik a hivatásos vadászokra, a halászati őrökre, valamint a mező- és hegyőrök­re is. Az eltérő szakmai hatás­körökkel bíró szakembereket a jogszabály a rendészeti fel­adatokat ellátó személyek kö­zé sorolja. Bővültek feladat- és hatásköreik, s a törvény egy­értelművé tette egyebek között az igazoltatás, az átkutatás, a tetten ért személy visszatar­tásának és előállításnak, az épületek, vagyontárgyak őrzé­sének, valamint a kényszerítő eszközök és szolgálati fegyver birtoklásának és használatá­nak szabályait. Az új feladatok miatt e szak­embereknek a Belügyminisz­térium által szervezett tanfo­lyamát kell elvégezniük, majd rendészeti vizsgán kell számot adniuk ismereteikről - tudtuk meg Bocsi Csabától, a Heves Megyei Kormányhivatal Föld­művelésügyi Igazgatóságának vezetőjétől. Azok, akik már szerepeltek az igazgatóság nyil­vántartásában, 2014. április 30- ig tehetnek rendészeti vizsgát. Akik újonnan kérik nyilvántar­tásba vételüket, azoknak előbb meg kell szerezniük a képesí­tést. Az igazgatóság az érintet­teket folyamatosan tájékoztatta, s részt vesz a vizsgabizottságok munkájában is. ■ T. B. t i l ) i

Next

/
Thumbnails
Contents