Heves Megyei Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-15 / 266. szám

2 2013. NOVEMBER 15., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Ablaküvegdarabbal szúrta hasba élettársát az utcán a féltékeny nő A koncepció hozta el a kampányt közgyűlés Berecz Mátyást választották a megyeszékhelyi képviselők a vármúzeum élére ► Folytatás az 1. oldalról átány Gyakran előfordultak veszekedések közöttük, ame­lyek közül nem egy azzal vég­ződött, hogy össze is vereked­tek - olvasható az elkészült vádiratban. Idén március 29-én reggel a nő és a férfi megint perleked­tek. Utóbbi kijelentette, hogy elege van ebből a nincstelen életből, és vissza akar költözni jászapátiba, ahol korábban élt. Újra vita robbant ki közöttük. Végül B. Tibor elindult, ne­■ A szúrás behatolt a hasüregbe, és életveszélyes sérülést okozott. hogy lekésse a reggeli buszt. S. Péterné viszont képtelen volt megnyugodni. A házuk udvarán szétszórt üvegtörme­lékből több darabot is magá­hoz vett. Kézen fogta a kisko­rú gyermekét is és vele a férfi után szaladt. A közterületen megint veszekedni kezdett, azt vetette embere szemére, hogy annak csupán ürügy a szűkös körülményeik felem­legetése, igazából a szeretői miatt térne vissza a jászsági településre. A vádindítvány szerint B. Tibor is indulatba jötf, és el­taszította magától a nőt, akit már nem lehetett megfékezni. A kezében egy 10 centiméter hosszú, két centi széles ablak­üvegdarabot szorongatott, és kis-közepes erővel az éles üveggel egyszerűen hasba döfte élettársát. A orvos szak­értői szakvélemény szerint a szúrás behatolt a hasüregbe, s életveszélyes sérülést okozott. B. Tibor a saját lábán vánszor- gott el egy közeli vendéglőbe, ahonnan kihívta a mentőt, amellyel kórházba szállítot­ták. A vádhatóság életveszélyt okozó testi sértés bűntette mi­att indítványozza felelősségre vonni S. Péternét, aki szabad­lábon védekezik. Az ügyben az Egri Törvényszék hozza majd meg az elsőfokú ítéle­tet. A Büntető törvénykönyv ennek a bűncselekménynek az elkövetőjét 8 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. ■ SZ. Z. ► Folytatás az 1. oldalról Rendkívül fontos napirend­nek bizonyult a kettes számú is, amely a Dobó István Vár­múzeum igazgatói posztjáról szólt. A felhívásra egyedü­liként a jelenlegi megbízott vezető, Berecz Mátyás pályá­zott. A téma tárgyalása előtt Habis László polgármester (Fidesz-KDNP-ELE) emlékez­tetett: idén január 1-jétől a vá­ros a fenntartója a múzeumi szervezetnek.- Ez egy különleges lehető­ség és felelősség is. Nem egy­szerű helyzetet örököltünk, nem kapkodtuk el a pályázat meghirdetését sem - emelte ki, majd a pályázatból emelt ki fontos részleteket, egyebek között az örökséggondozással, az idegenforgalmi feladatok­kal és az attrakciófejlesztés­sel kapcsolatban. Gál Judit (Fidesz-KDNP), a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöke elmondta: az elmúlt 10 hónapban előrehaladt az együttműködés a vármúzeum és a város között, több pél­dául a program és kiszámít- hatóbbak a rendezvények. Pál György (MSZP) pedig arra hívta fel a figyelmet, a vezető­nek jó menedzsernek is kell lennie.- Lehet bármilyen jó a szak­mai munka a várban, az igaz­gató munkájának sikeressé­gét annak alapján ítélik majd meg, magukénak érzik-e az egriek a várat, szívesen lá­togatják-e majd a jövőben - hangsúlyozta. A döntés egyér­telmű volt: a képviselők egy­hangúlag választották meg igazgatónak Berecz Mátyást, aki úgy fogalmazott: e biza­lom nem is egy személynek, hanem egy kollektívának szól, így a kollégái nevében is köszöni azt. Az adórendeletekről szóló napirend kapcsán Habis Lász­ló hangsúlyozta jövő évre nem javasoltak sem adómérték emelést, sem adókedvezmény szűkítést, és változatlan for­mában megmarad az iparűzé­si felajánlások lehetősége is.- Új helyi adónem beveze­tésre javaslatot nem teszünk, így, bár jövőre a törvényi adó­maximumok 5,7 százalékkal emelkednek, Egerben a helyi A közgyűlés tagjai egyhangúlag Berecz Mátyást bízták meg 2018. december 31-éig a Dobó István Vármúzeum vezetői teendőinek ellátásával adók mértékei január 1-jétől nem nőnek, azaz nem kell több adót fizetni. Telekadóban kezdeményezzük az adó csök­kentését, így jövő évtől a ma­gánszemélyeknek már nem kellene adót fizetniük a be­építetlen építési telkeik után - hangsúlyozta. Hosszas vitát generált az ■ A képviselők egyetértettek abban, tenni kell a Dobó utcai ingatlanok védelméért. egyes Dobó utcai épületek helyi védelem alá helyezé­séről szóló előterjesztés. Ficzere György tanácsnok (Fidesz-KDNP) elmondta: fon­tos és meghatározó területről van szó, ráadásul az utcában több műemléképület is talál­ható, amelyeket magasabb jogszabály véd, így értelem­szerűen ezeket nem vették be­le a körbe. A téma tárgyalása során többször is szóba került, hogy két épületet is elbontot­tak az idén, a törvényi szabá­lyozás ugyanis - egy statikai vélemény után - lehetőséget biztosított erre. Szinte min­denki hozzászólt, ki képvise­lőként, ki magánemberként, míg más városszépítőként, s egyetértettek abban, ten­ni kell valamit a Dobó utcai ingatlanok védelme érdeké­ben. E témához kapcsolódott a következő napirend, amely szerint a védetté nyilvánítás elfogadásáig (lévén arról két fordulóban kell döntenie a testületnek) telekalakítási és építési tilalmat rendelt el a közgyűlés a Dobó utcában. Már-már úgy tűnt, ezúttal elmarad a parázs politikai ösz- szecsapás, de a jövő évre vo­natkozó költségvetési koncep­ció tárgyalásakor „robbant” a kampánybomba. Habis László elmondta: drasztikus válto­zás 2014-ben nem várható, a kormányzat befejezte a nagy rendszerek átalakítását. Dr. Csarnó Ákos (LMP) kiszámol­ta, hogy a dokumentumban a vállalkozás szó mindössze két­szer, a kreativitás egyszer sem szerepel, míg az adó több mint százszor. Pál György pedig ar­ról beszélt: jövőre is forráselvo­násra számíthatnak a helyha­tóságok, mert „a rezsicsökken­tésnek mondott hazugsággal a kormányzat ellehetetleníti ■ Szükséges a patinás épületek helyi védelme? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu s/ A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. az önkormányzati intéz­ményeket”. Csákvári Antal (Fidesz-KDNP) erre reagálva azt mondta: míg a szocialisták eladósították az országot, az Orbán-kormány kivezette ha­zánkat a tűlzottdeficit-eljárás alól. Kisebb vita bontakozott ki arról, megfelel-e a törvényi előírásnak, hogy most tárgyal­ják a költségvetési koncepci­ót, de az előterjesztést végül a többség elfogadta. Eger város ösztöndíjasait is köszöntötte a testület A KÖZGYŰLÉS előtt az „Eger Vá­ros Ösztöndíjasa” címet elnyerő középiskolásokat köszöntötték. A 200 ezerforintos támogatásról szóló okiratot tízen vehették át: Petz Olivér, Vladár Veronika Fanni, Birincsik Dániel és Gyön- ki Bendegúz, a Neumann János Középiskola és Kollégium tanu­lói, Erdős Katalin Bernadett, Molnár Júlia valamint Bodor Bé­rül, a Dobó István Gimnázium, Seres Zsófia és Jóna Kata a Szi­lágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, illetve Liptai Dóra, a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimná­zium, Szakközépiskola és Kollé­gium diákja. A pénz egyik felét havonta, a másikat egy összeg­ben kapják mega fiatalok. Stabil gazdálkodás, nőtt az idei év költségvetésének mó­dosításáról és a háromnegyed éves gazdálkodásról is tárgyalt a közgyűlés. Elhangzott: a har­madik negyedévben 526 millió forinttal nőtt a költségvetési főösszeg. A büdzséről szóló rendelet bevételi és kiadási fő­összege a módosítással 17,7 milliárd forintra változott. költségvetés főösszege Szeptember végére 11,8 milli­árd forint bevételre tett szert az önkormányzat, a kiadások tel­jesítésének összege pedig 10 milliárdos volt. A bevételek kö­zel felét (5,9 milliárd forintot) a saját bevételek jelentették. Hi­telt nem vett fel a megyeszék­hely, de tartozásából 831 millió forintot törlesztett. Örökség a „lámpások” példamutatása baráti kör Az alma materhez kötődő nagy elődökre emlékeztek az egri prepák Jócskán megcsappant az építési kedv Hevesben Máig hűek az alma mater örök­ségéhez - vallják magukról az Egri Tanító- és Tanárképzős Öregdiákok Baráti Körének tagjai. A 121 egykori prepát összefogó közösség ennek je­gyében emlékezett meg a 185 évvel ezelőtt indított tanító- képzéshez kötődő három nagy formátumú személyiségről. Mint dr. Dobos József el­nök a napokban lezajlott köz­gyűlésen felidézte, Eszterházy Károly püspök - Mária Teré­zia elutasítása ellenére - foly­tatta az egri egyetemi képzés előkészítését. Pyrker János László érsek nevéhez pedig az első magyar anyanyelvű tanítóképző intézet alapítá­sa fűződik. Harmadikként Gárdonyi Gézáról szólt, aki népiskolai tanítóként kezdte pályafutását. Mind az egrivé vált irodalmár, mind a hozzá hasonló „lámpások” pedagó­gusi munkássága arra inti a mai nevelőket: sose feledjék, hogy minden tekintetben pél­dát kell mutatniuk. A továbbiakban a kör idei tevékenységéről esett szó, amelynek programjait 2008 óta fotókon örökítik meg. így a honi és a külföldi kirán­dulásokat, a karácsonyi, s a prepa-napi ünnepségeket. Az idei, 20. találkozón - ami az alma mater alapításának évfordulójához kapcsolódott Dr. Dobos József elnök- emlékszalagot kötöttek az elődeik által 85 évvel ezelőtt felszentelt zászlójukra. Ezút­tal két rubin, kilenc vas, 19 gyémánt és két arany díszok­levelet adtak át az évtizedek­kel ezelőtt képesítést szerzett tanítóknak. A legutóbbi közgyűlés óta elhunyt társaik emléke előtt fejet hajtó öregdiákok össze­állították a kör jövő évi prog­ramját. Ebben többek között az egészségmegőrzésről, Eger múltjáról és jelenéről szóló előadás mellett az ország rej­tett értékeinek a megismerése, számos kirándulás, továbbá a júniusi prepanapi ünnepség szerepel. ■ SZ. I. KSH Idén az első kilenc hónap­ban összesen 4077 új lakás épült országszerte, kevesebb, mint a tavalyi kétharmada. A vissza­esés valamennyi régióra jellem­ző, ugyanakkor a használatba vett lakások száma a fővárosban 3 százalékkal nőtt. A kiadott lakásépítési engedélyek száma ugyan meghaladta az 5300-at, ez azonban így is harmadá­val kevesebb az előző év janu­ár-szeptemberi adatainál. Heves megyében az első há­rom negyedévben a tavalyi 74 helyett csupán 44 lakóépület megvalósítására adtak ki en­gedélyt, ezekben 2012. hasonló időszakával szemben 100 he­lyett 66 lakást alakítanak ki. Az építeni tervezett otthonok átlagos alapterülete azonban növekszik. A kilenc hónap alatt használatba vett lakások száma azonban ennél drasztikusab­ban, a harmadára zuhant, a ta­valyi 154 után idén 55-re adtak ki lakhatási engedélyt. A nem lakóépületnek szánt in­gatlanok építése is csökkenőben van, hiszen január és szeptem­ber között csupán 129 építését hagyták jóvá a hatóságok, amely negyedével kevesebb a tavalyi­nál. Ezek közül azonban néhány kiemelkedően nagy beruházást jelent, így lehetséges, hogy a be­építeni kívánt terület 80,5 ezer négyzetméterről 93 ezer négy­zetméter fölé nőtt. ■ T. B.

Next

/
Thumbnails
Contents