Heves Megyei Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-12 / 263. szám

2 2013. NOVEMBER 12., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Termelői piacok és parkolóház: véleményeket gyűjt az LMP A doktorok keveslik a pluszpénzt egészség A napokban utalják az orvosoknak és a védőnőknek az emelt finanszírozást politika Közvélemény-kutatás­ba kezdett a Lehet Más a Poli­tika Egerben. Dr. Csarnó Ákos, a párt önkormányzati képvise­lője úgy fogalmazott: vannak olyan kibeszéletlen, feszültsé­gekkel teli kérdések, amelyek­re választ szeretnének kapni, s fontos, hogy a döntéshozók is szembesüljenek ezekkel, azaz az egriek véleményével. A kér­dőívben - amelyet interneten, az LMP Heves megyei szer­vezetének blogján, valamint személyesen is ki lehet tölteni, a párt belvárosban felállított standjánál - egyebek közötta parkolóházzal, a patakmeder­ben futó kerékpárúttal vala­mint a termelői piacokkal kap­csolatban kíváncsiak az egriek álláspontjára.- Eddig több mint 400-an töltötték ki a dokumentumot - mondta a városatya. - Kiderül: a városban élők 90 százaléka támogatja a termelői piacok lét­rehozását, s a válaszadók közel fele szerint szükség van Eger­ben parkolóházra, de nem úgy, és nem ott, ahol megépült. Dr. Csarnó Ákos hozzátette: az idei év végéig még több témában is'kikérik a megye- székhelyen élők véleményét, az eredményekről pedig a köz­gyűlés előtt is beszámol majd a testület tagjainak. ■ P. A. Ingyen viszik el a megyeszékhelyen a zöldhulladékot ősz November 11-22 között végzi szokásos lakossági zöld­hulladék gyűjtési akcióját a Városgondozás Eger Kft. A tár­saság kéri az állampolgárokat, hogy a közterületen jól látható helyre, a megjelölt időpont reggelén 6 óráig helyezzék el a zöldhulladékot, lehetőleg nem sokkal korábban. Kérik továbbá, hogy ne rakjanak ki kommunális hulladékot, veszé­lyes anyagokat, építési törme­léket. A zöldhulladék átvétele a két helyszínen (Homok u.26., Építési-bontási Törmelék Fel­dolgozó Telep) térítésmentesen történik. A szállítás időpontjait részletesen megtalálja a heol. hu portálon. ■ P. A. Mostantól egy háziorvosi praxis átlagosan havi 45-46 ezer forinttal kap többet, a védőnők területi díjazása 4-5 ezer forinttal nő. A hír jó, a pénz kevés. Barta Katalin A szakorvosok után most a háziorvosok is fizetésemelést kapnak. Szócska Miklós egész­ségügyért felelős államtitkár a napokban jelentette be, hogy ha­marosan egy összegben kapják kézhez az egészségügyi alapel­látásban dolgozók az emelt szin­tű finanszírozást, visszamenő­leg, tíz hónapra. Az államtitkár elmondta: ennek köszönhetően egy háziorvosi praxis átlago­san havi 45-46 ezer forinttal kap többet, a védőnők területi díjazása 4-5 ezer forinttal nő, attól függően, hogy mekkora te­rületet látnak el. Á védőnők el­látottak után járó pontértéke is emelkedik, így átlagosan plusz 13,5 ezer forint havi növekedés­re számíthatnak. A hír kapcsán megkérdeztük a megyénkben gyógyítókat is, miként fogadták a bejelentést, s hogy mire elég a beígért emelés. A 64 éves dr. Kristofori György, Sírok háziorvosa - két­ezer ember tartozik a praxisá­ba - érdeklődésünkre elmond­ta, hogy esetükben hatvanezer forintot jelent havonta az emelt összeg. Ez első hallásra tetsze­tős összegnek tűnik, azonban ha belegondolunk abba, hogy e praxisban öt bejelentett al­kalmazott dolgozik, akkor már nem is olyan szép a „leányzó fekvése.” A bérköltségek a já­rulékokkal együtt tetemesek, a rezsiköltségekről nem is beszélve. Az egyéb kiadások - benzin, gáz, víz, villany, mű­szerek, szükséges gyógysze­rek, kötszerek - évek óta nő­nek, így összességében ez a né­hány tízezer forint nem sokat jelent, ám a semminél mégis­csak több. A siroki rendelőben egy téli hónapban 100-110 ezer forint csak a gázszámla, ehhez jön az átlagosnál jóval maga­sabb vízdíj stb. Érdemes tudni, hogy itt nem érvényesíthetik a rezsicsökkentést, mivel közü- letről van szó. Ennél is nagyobb gond, hogy az önkormányzat évek óta hiába pályázik a ren­megyénkben praktizáló háziorvosok között sokan - dr. Lukács Béla (képünkön) is - betöltötték már a nyugdíjkorhatárt, ám utánpótlásuk nincs. delő felújítására. Az épület az 1970-es évek közepén épült, így az elavult fűtési rendszer, a régi nyílászárók miatt taka­rékoskodni sem tudnak. Az 50 millió forintos pályázatot bár befogadták, ám forráshiányra hivatkozva tartaléklistára tet­ték. A betegek így továbbra is kénytelenek hideg, szűkös váróban várakozni. Kristofo­ri doktor bízik abban, hogyha egyszer nyugdíjba megy, meg­éri, hogy munkatársai s leen­dő utódja ennél méltóbb körül­mények között.gyógyíthatnak majd. Dr. Lukács Béla, Kerecsend és Demjén háziorvosa praxisában 2600 beteggel tart rendszeres kapcsolatot, akik között egyre több az idős, illetve halmozot­tan hátrányos helyzetű ember. Érdeklődésünkre, hogy mit szól az emeléshez, csupán any- nyit jegyzett meg: - hiszem, ha látom....Elmondta, hogy a leg­inkább az asszisztensek bérét szeretné egy kicsit megemelni, mivel évek óta nevetségesen alacsony fizetésért, rengete­get dolgoznak. Ha csupán a két körzetben alkalmazott munka­társai bérének kompenzálására fordítaná a most érkező náhány tízezer frintot, a számítások szerint havonta pár ezer forin­tot tudna személyenként adni, utánuk ugyanis több ezer forint járulékot és egyéb költséget kell megfizetnie. Ebben a praxisban is folyamatosan nőnek a műkö­dési költségek, az erre fordított állami keret (kártyapénz) pedig egyáltalán nem fedezi ezeket. Lukács doktornak már nincs kedve számolgatni. Körzetében azt érzékeli, hogy egyre több az olyan beteg, aki nem tudja a gyógyszereit kiváltani, ha vala­ki szakorvosi ellátásra szorul, a várólisták miatt nem jut időben segítséghez. A napi 80-120 fős átlagos betegforgalom mellett rengeteg az adminisztráció, s el­lenőrzések sora követi egymást. Első hallásra jól hangzik, hogy a vállalkozó háziorvosok havi ki­adásaik fedezésére az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól átlagosan 800-900 ezer forintot kapnak, ám azt már kevesebben tudják, hogy ebből kell minden költségüket fedezniük. Az bi­zonyos, hogy a vidéki praxisok ettől az emeléstől nem lesznek vonzóbbak a szakvizsgával ren­delkező fiatal orvosok számára, akik inkább külföldre mennek dolgozni. Az idősek pedig nyug­díj után is kénytelenek tovább praktizálni. ■ Elégedett Ön a hazai házi­orvosi ellátással? Szavazzon hírportálunkon — ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Egy általunk megkérdezett, fogorvos több hónapja nem tudja kivenni a praxispénzből a saját bérét. Szerinte a mos­tani emelés jelképesnek is alig mondható, s csupán olaj a tűzre. Abban az értelemben legalább­is, hogy a betegek csak any- nyit jegyeznek meg, hogy már megint az orvosoknak nyomják a pénzt. Ha tudnák, hogy meny­nyire nevetségesen kevés ez a pénz egy praxisra vetítve, so­kan meglepődnének. A védőnők, fogorvosok is jobban járnak az idei évben 8,7 milliárd fo­rinttal, 2014-ben pedig újabb 10 milliárd forinttal növeli a kor­mány az egészségügyi alapellá­tásban dolgozók bérére fordít­ható összeget. Az emelés az alapellátásban dolgozók teljes körét érinti, így a háziorvoso­kat, a védőnőket, a területi ellá­tási kötelezettségű fogorvosokat és az ügyeletben dolgozókat is. Egy háziorvosi praxis átlago­san havi 45-46 ezer forinttal kap többet, a védőnők területi díjazása 4-5 ezer forinttal nő, a fogászati ügyelet alapdíja 45- 60 ezer forinttal emelkedik havi szinten, és többletforrást kap­nak az iskola-egészségügyi ellá­tásban dolgozók is. A fiatal orvosok inkább külföldre mennek első hallásra jól hangzik, hogy a vállalkozó háziorvosok havi kiadásaik fedezésére az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénz­tártól átlagosan 800-900 ezer forintot kapnak, ám azt már ke­vesebben tudják, hogy ebből kell minden költségüket - alkalma­zottaik bére, rezsiköltségek, mű­szerek, nélkülözhetetlen orvosi eszközök -fedezniük A me­gyénkben gyógyítók biztosak ab­ban, hogy a vidéki praxisok a jelképes emelésektől nem lesz­nek vonzóbbak a szakvizsgával rendelkező fiatal orvosok számá­ra, akik inkább külföldre men­nek dolgozni. Atz idősek pedig nyugdíj után is kénytelenek to­vábbpraktizálni. Szent Márton napján mulatozhattak hagyomány Színes programokkal emlékeztek meg megyénkben a védőszentről Véget érhet az áramkrízis a Felső-Mátra falvaiban Kilencedszer rendeztek Fel- debrőn Szent Márton-napi ünnepséget, a templom védő­szentjének tiszteletére a hét végén. A program most is, ahogyan a korábbi években, a Hagyományőrző, Kulturális és Turisztikai Egyesület Feldebrő Jövőjéért civil szervezet nevé­hez fűződött. Idén is sikerült nagyon színes programot ösz- szeállítani: természetesen nem maradt el az újbor kóstolása, és a tök-szépségverseny is iga­zán nagy érdeklődésre tartott számot. De, aki éhesen vágott neki a délutánnak, annak sem kellett csalatkoznia: libazsíros kenyér libateperővel, lila hagy­mával, savanyú káposztával, és Feldebrői Márton-nap. Az óvodások libás játékokat adtak elő fahéjas szegényes almás süte­mény várta a vendégeket. Fel­léptek az óvodások, iskolások, s dalolt a kompolti Őszirózsa Asszonykórus. E jeles nap alkalmából me­gyénk több pontján is voltak még rendezvények: az egri várban szombaton egész nap kézműves foglalkozásokkal várták a legkisebbeket, akik megismerkedhettek az őszi je­les napokkal és népszokások­kal. Noszvajon Márton napi mulatság várta az érdeklődő­ket a Gazdaházban, Pétervá- sárán pedig vasárnap gyűltek össze a családok, rokonok, hi­szen most rendezték meg a bú­csút. ■ SZ. E. ellátás Galyatető mellett, a piszkéstetői bekötőútnál mu­tatta be hétfőn a mátrai áram­krízis kiküszöbölésére elhe­lyezett új technikai eszközeit a sajtó munkatársainak az ELMU-ÉMÁSZ Társaságcso­port. A probléma orvoslásá­ban kulcsszerepe volt Balázs József országgyűlési képvi­selőnek is, aki a kezdetektől egyeztetett a cég vezetőivel a tennivalókról.- Arról szóltak a hírek a 2013 telén, hogy nincs meg­bízható áramszolgáltatás a Mátrában. A szállodaüzemel­tetők és a szabadidős tevé­kenységek szolgáltatói több­milliós anyagi és presztízs­veszteséget szenvedtek el az áramkrízis miatt - emlékez­tetett a tájékoztatón Balázs József. A képviselő elmondta: mára bizalommal a vállalat - tisztázva saját valódi érdekeit - partnerként segíti a helyzet érdemi rendezését. Az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaság- csoport nagy értékű új eszkö­zöket helyez el a szolgáltatás biztonságosabb nyújtása érde­kében. Megmutatták a zavaró fáktól megtisztított nyiladéko­kat, az újonnan telepített táv- működtetésű oszlopkapcsoló­kat, és beszámoltak arról is, mit terveznek idén és a követ­kező években egy százmilliós program keretein belül.« G. R.

Next

/
Thumbnails
Contents