Heves Megyei Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-22 / 247. szám

2 tHUJIlM—MM MEGYEI KÖRKÉP 2013. OKTÓBER 22., KEDD Ötmillió forintot kap fejlesztésre Heves megyében három kiállítóhely Két éve a semmiből él a rákos nő elkeseredés A tarnazsadányi asszony hosszú hónapok óta hiába levelez a hivatalokkal múzeum Ötvenhét önkormány­zati fenntartású muzeális intézmény részesül összesen 300 millió forint támogatásban az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkársága Múzeum­fejlesztési Programjának köszönhetően. A 300 milliós keretből 240 millióval a mú­zeumi besorolással rendelkező intézményeket, 60 millióval a közérdekű muzeális gyűjte­ményeket és kiállítóhelyeket segítik. A pályázaton nyert összeget állandó kiállításaik korszerűsítésére, új tárlatok létrehozására költhetik. A helyhatóságok idén 68 pá­lyázatot küldtek be, közülük a szakmai bizottság javaslata alapján Balog Zoltán, az embe­ri erőforrások minisztere 57 támogatásáról döntött. A tárca múzeumfejlesztési célokra for­dítható forrása a tavalyi 166,7 millió forinthoz képest 2013- ban közel a kétszeresére nőtt. Heves megyében múzeum nem kapott pénzt, három kiál­lítóhely viszont igen. Abasáron a Kapásház fejlesztésére más­fél millió, a Boldogi Tájházra 1,6 millió, Noszvajon a Gazda­ház infrastrukturális fejleszté­sére kétmillió forint jut. Az ál­landó kiállítás fejlesztését más forrásból kell megvalósítaniuk az intézményeknek. ■ T. B A palóc kultúrát mutatták be a vármúzeumban tradícióink A Múzeumok Őszi Fesztiváljának idei fő üzenete: „A múzeum legyen minden­kié!”, a rendezvénysorozathoz a Dobó István Vármúzeum is csatlakozott. Egerben ezen a hétvégén a kulturális értékek megőrzésére hívták fel a látoga­tók figyelmét, de egyúttal a mai emberek számára is szerették volna kézzelfoghatóvá tenni a kiállított tárgyakat, a palóc nép­hagyományokat. A Dobó utcá­ban vászonneműket mutattak be „Tilolástól a mángorlásig” címmel, ugyanis megyénkben nagy hagyományai vannak a szövésnek. Az asszonyok ma­guk állították elő vlseleteiket és a lakástextileket. ■ SZ. E. ► Folytatás az 1. oldalról A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) jog­orvoslati osztályától kapott ha­tározatból az is kiderül, miért nem kap a korábbi nyugdíj he­lyett bevezetett rehabilitációs járadékot. Ebben az áll: „bár Törő Istvánná egészségi álla­potának mértéke 34 százalék, C2 minősítési csoportba tarto­zó, azonban az igénybejelentést megelőző öt évben nem szerzett legalább 1095 nap biztosítási időt.” A végletekig elkeseredett asz- szony a napokban ismét szer­kesztőségünkhöz fordult, így megkérdeztük a megyei kor­mányhivatal nemzeti rehabili­tációs szakigazgatási szervét, milyen segítséget remélhet az asszony. Dr. Dajkó Péter igaz­gató-helyettes válasza azonban nem kecsegtet sok jóval:- Törő Istvánná első alkalom­mal 2012. márciusában nyújtot­ta be igényét megváltozott mun­kaképességűek ellátásának megállapítására a rehabilitációs szakigazgatási szerv jogelődjé­hez - mondta el Dajkó. - Az el­járás során a NRSZH szakértői bizottsága vizsgálta az igénylőt. Ez alapján Törő Istvánná rok­kantsági ellátásra szerezhetett volna jogosultságot, ám nem tudta teljesíteni azt a feltételt, amely szerint az igénylő a ké­relem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított kell legyei!. így kérelmét elutasítottunk, ő pe­dig fellebbezett, ám a NRSZH az elsőfokú határozatot hely­benhagyta. Az igénylő a hatá­rozatokkal szemben keresettel fordult az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz. A bí­róság ítéletében Törő Istvánné keresetét elutasította, mond­ván, az első- és másodfokú köz- igazgatási szervek döntésüket a hatályos jogszabályoknak meg­felelően hozták meg, amelyek alapján az ügyfél nem jogosult az ellátásra. Dajkó Péter elmondta azt is: Törőné ezt követően 2013. jú­liusában ismételten kérelmet nyújtott be megváltozott mun­kaképességű személyek ellá­tásának megállapítása iránt a rehabilitációs szakigazgatási szervhez, de nem jelölt meg olyan adatot, amit korábbi ké­Törő Istvánné és férje. Az asszony könnyeivel küszködve beszélt arról, milyen nehéz helyzetbe került. Nem lát kiutat, már az öngyilkosságra is gondolt. reime elbírálásakor nem vettek figyelembe, így a hatóság a ké­relmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az asszony hiába fellebbezett újra, a döntést ismét helyben hagyták. Az igazgató-helyettes kiemelte: Törőné a hatályos jog­szabályok alapján megváltozott munkaképességű személyek el­látására (sem rokkantsági, sem rehabilitációs ellátásra) nem jogosult. Elmondta azt is, hogy akik nem jogosultak megválto­zott munkaképességű szemé­lyek ellátására, azokat tájékoz­tatják, hogy a szociális igazga­tásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott ellátásokat igényelhetik a tele­pülési önkormányzat jegyzőjé­nél, illetőleg a járási hivatalnál. Törőné is tudta ezt, csakhogy számára ez nem jelentett se­gítséget. A lakóhelye szerinti jegyző, dr. Ádám Zsuzsanna, a Hírlap kérdésére elmondta: a Tarnazsadányban élő asszony utoljára 2009-ben kapott önkor­mányzatuktól foglalkoztatást helyettesítő támogatást(FHT), ami azért szűnt meg, mert utá­na rehabilitációs ellátásra vált jogosulttá. A törvényváltozással ezt elveszítette, ám azóta nem igényelte a korábban tőlük ka­pott FHT-t, mivel abban remény­kedik, visszaállítják állapot- romlása miatt a korábbi rehabi­litációs pénzét. Ráadásul nem is tudja teljesíteni a feltételeket. A 30 napos közcélú foglalkoz­tatásban ugyanis csak munka­alkalmassági papírral vehetne részt. Ilyet viszont az állapota miatt nem állított ki a háziorvos. A kör tehát bezárult - summáz­ta a helyzetet a jegyző.- A betegségem miatt nem tu­dok dolgozni. Azt közvetlenül megelőzően munkanélküli vol­tam, segélyen éltem, egy rövid ideig pedig gyesen voltam. Ez most a baj, emiatt nem jár a jára­dék - kesergett az asszony, aki az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnökét is meg­kereste már a problémájával. Dr. Kovács lózsef első válaszá­ból az derül ki, az asszony ké­relmeinek elutasítása törvényes volt, de árról ís tájékoztatta, hogy a kormány foglalkozik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaihoz szük­séges előzetes biztosítási idő kapcsán felmerült kérdésekkel. Törőék újból írtak az elnöknek, hogy végre konkrét segítséget kapjanak valakitől. A második válaszlevélben egyértelműen a szociális ügyekkel foglalkozó l Megfelelőnek találja a rokkantak támogatását? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HEOLhu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. tárcához, illetve az Alapvető logok Biztosának Hivatalához irányították őket.- Évek óta hefti kapunk kéz­zelfogható segítséget senkitől, az áramot már kikapcsolták, tüzelőre sincs pénzünk, az én rokkantnyugdíjamból nyomor- gunk, a feleségem állapota pe­dig egyre csak romlik. Én már nem tudom, van-e számunkra segítség - fakadt ki Törő István, aki kezd belefáradni a két éve tartó küzdelembe. ■ Guti Rita Járadék helyett levélhalmok tornyosulnak csak TÖRŐÉK KÉRELMEZTEK,/e/feö- beztek, pereskedtek az elmúlt két évben a rehabilitációs jára­dék miatt. írtak levelet minden lehetséges helyre. Az Ország- gyűlés Egészségügyi Bizottságá­nak elnöke már válaszolt, most a szociális tárcának írtak, s postán van már az alapvető jo­gok biztosának írt levél is. Nem tudják, mit tegyenek, nem értik, hogyan fordulhat elő, hogy egy súlyos beteg asszony, aki nem munkaképes, évekig mindenféle ellátás nélkül maradjon. Konk­rétsegítséget várnak, azt, hogy valaki végre mondja ki: segít az állam az asszonynak, vagy sor­sára hagyják. Az előbbiben re­ménykednek. Nem tudni, hányán járnak hasonló cipőben A rehabilitációs szakigazga­tási szerv vezetőhelyettesétől megtudtuk, többször is előfor­dul, hogy azért utasítják el a kérelemzőket, mert nem rendel­keznek az 1095 napos biztosítá­si idővel. Arról azonban nem vezetnek statisztikát, hány ilyen ember lehet ma a megyében, illetve, hogy ezek a személyek mit kezdhetnek. Ha - Törőnével ellentétben - szerencsések, és képesek munkavégzésre, úgy a 30 napos közcélú munka teljesí­tése után jogosultak lehetnek az önkormányzattól igényelhető foglalkoztatást helyettesítő tá­mogatásra. Törőné azonban az állapota miatt nem kapott mun­kaalkalmasságit az orvostól. Minden fiatalnak érdemes tanulnia pályaválasztás Ezerötszáz gyerek kaphatott hasznos ötleteket az egri kiállításon Ivádon már csak az nem dolgozik, aki nem akar Pályaválasztási kiállítást ren­deztek Egerben. A nagyszabá­sú eseménynek ezúttal is a kör­csarnok adott otthont, ahol pár óra alatt több mint 1500 diák fordult meg. Sok környékbeli általános iskolából érkeztek nyolcadik osztályosok, de ki­látogattak középiskolás csopor­tok is. Az egri gimnáziumok és szakképző intézmények ízelítőt adtak jelenlegi tanulóik mun­kájából. Megismertették a diá­kokkal azokat szakmákat, ame­lyeket náluk elsajátíthatnak. Borbély András, az egri tan­kerület igazgató-helyettese fel­hívta a figyelmet arra, hogy alaposan át kell gondolni, jövő szeptembertől mit szeretnének Az eseményen toborzott a hadkiegészítő parancsnokság is. tanulni. Ebben a diákok segít­ségére lehet nem csupán a ki­állítás, hanem az intézményi nyílt napok is. Szabó Ferenc, az egri mun­kaügyi kirendeltség vezetője kifejtette, fontos a segítség a pályaválasztásban, hiszen a 18 ezer Heves megyei munka- nélkülinek közel fele általános iskolai végzettséggel, vagy még azzal sem rendelkezik. Éppen ezért érdemes tanulni, akár szakmát is. Az irány kiválasz­tásában segít az a 32 kiállító, aki megjelent Egerben. A diá­kok üzemlátogatáson is részt vehettek éttermekben, hotel­ben, pékségben és bútoripari cégeknél is. ■ T. B. közmunka Tizenötezer kilo­gramm uborkát, több ezer kiló almapaprikát takarítottak be idén Ivádon a Start közmunka­program mezőgazdasági rész­legében munkát vállalók - tud­tuk meg Ivády Gábor polgár- mestertől. A termést főként a sagótarjáni savanyító üzembe szállították és ott konzerválták, de a helyi lakosok is vásárol­hattak belőle kedvezményesen. A faipari üzemben több ezer szerszámnyelet készítettek. A tervezett helyi savanyító üzemmel kapcsolatos közbe­szerzési eljárás is lezárult, így heteken belül megkezdődhet az építkezés. A közel negyven millió forintból készülő létesít­mény jövő áprilisig épül meg, így a jövő évi kömunkaprog- ramban megtermelt zöldsége­ket már helyben tartósíthatják és értékesíthetik. A 400 lelkes kis faluban a Start foglalkoztatásban alkal­mazott 43 embernek jövő feb­ruárig tudnak munkát, illetve képzést biztosítani, november­től pedig további 11 személy jut biztos jövedelemhez a téli közfoglalkoztatás keretében. A falu első embere, szerint mára gyakorlatilag megszűnt a munkanélküliség a telepü­lésen, hiszen csak azok nem dolgoznak, akik nem akar­nak, vagy egészségi állapotuk miatt nem tudnak. ■ B. K. r *

Next

/
Thumbnails
Contents