Heves Megyei Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-18 / 244. szám
KONFERENCIA 6 2013. OKTÓBER 18., PÉNTEK Vállalják-e majd a kistelepülések hulladékának elvitelét a cégek? Igazodás a tényleges kiadásokhoz önkormányzatok Tállai András: az idei többletfinanszírozás beépül a jövő évi büdzsébe szemét „A hulladékszállítás és kezelés új gazdasági és jogi feltételei mellett nem biztos, hogy minden esetben lesz majd pályázó az 500 és 2000 fős települések esetében a szemét elvitelére” - nyilatkozta lapunknak a Magyar Faluszövetség (MF) elnöke. Szabó Gellért szerint sok cégnek nem fogja megérni a kistelepülések esetében a szemét elszállítása olyan sok költség (többek között lerakaü díj, útdíj, e-útdíj) rakódik erre a tevékenységre még a rezsicsökkentés mellett. Szentkirály polgármestere szerint, ha cégek nem jelentkeznek erre a feladatra, akkor az önkormányzatoknak, vagy az államnak kell majd a zsebébe nyúlni. Heves megyében 22 ön- kormányzatnak mondta fel a PEVIK Kft. a hulladékszállítási szerződést, mivel nem tudta a cég tartani a „rezsicsökkentett" árakkal a versenyt, s működési hitelt kellett felvenniük, s nem minden település tudta kompenzálni a plusz költségeket. Kényszerszolgáltatót ugyan ki lehet jelölni, de az MF elnöke szerint a mezőtúri eset is mutatja, hogy ezt a katasztrófavédelem se teszi meg döccenőmentesen. Szabó is jelezte: több cég is megkeresett településeket, hogy külön hozzájárulást fizessenek, több faluban már most kéthetente viszik el a szemetet. Települése jelenleg mintegy 7 millió forintot fizet a szemét elszállításáért, ami büdzséjük 2,5 százaléka. Az MF elnöke szerint még jövőre, sőt 2015-ben is bi^— zonytalanság lehet a hulladék- gazdálkodásban az új szolgáltatói struktúra kialakulásában. Még sokáig nem lehet tudni, hogy hányán kapnak majd engedélyt az Országos Hulladék Ügynökségtől a közszolgáltatási szerződésekre, s ezen cégek közül mennyi tud majd talpon maradni. ■ É. S. „Az önkormányzati feladatok támogatása közelebb fog állni a valósághoz, és a tényleges kiadásokhoz fog igazodni - mondta lapunknak Tállai András, a Világgazdaság tegnapi, önkormányzatokról szóló konferenciájának előadója. Éber Sándor „Az önkormányzatoknak jövőre egyrészt összegszerűen is több pénz jut majd a 2014. évi költség- vetés tervezete szerint és a támogatások feladatokhoz kötése is sokkal közelebb fog állni a valósághoz, a tényleges kiadásokhoz fog igazodni” - nyilatkozta lapunknak a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára. Tállai András, a mai VUággazdaság Önkormányzatok 2014 - A nagy változások következménye című konferenciájának egyik előadója szerint a jövő évi büdzsé könnyebbséget fog jelenteni az önkormányzatoknak. A jövő évi tervezet szerint az önkormányzatoknak 67 milliárd forinttal fog több jutni az idei évhez képest. Ennek a pluszforrásnak a jelentős részét a pedagógus életpályamodell bevezetésének várható költségei adják, ami mintegy 24,3 milüárd forint, valamint az idei mintegy 6,8 milliárdos költség is beépül a jövő évi büdzsébe. Az egyik ténylegesen több forrást jelentő tétel az elektronikus útdíj bevezetése miatt 10 milliárdos keret, mellyel kompenzálják az önkormányzatok bevételkiesését. A fuvareszközzel rendelkezők levonhatják az e-útdíj 7,5 százalékát az iparűzési adóból és gépjárműadóból is kedvezményt kapnak a meghatározott műszaki feltétellel rendelkezőjárművek. A másik 10 milliárdos tétel az adósságkonszolidációban nem résztvevő, mintegy 1200, ezer fo alatti lélekszámú település támogatása, amire majd a büdzsé elfogadása után fog belügyminiszteri rendelet születni. „Az érintettek fejlesztési támogatást fognak kapni, s várhatóan minden évben hasonló, vagy ennél nagyobb összeg fog rendelkezésre állni” - mondta Tállai. Az idén is voltak pályázatok, amikor az adósságkonszolidációban nem résztvevő településeknek nem volt szükség önerő a fejlesztéseknél, idén 43 önkormányzat nyert. Egy harmadik 10 milliárdos tétel a fejezeti tartalék emelésének összege. Az uniós fejlesztési pályázati források többletére van még 3 milliárd forint, a kisebb kulturális támogatásokra 220 millió, egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó támogatásokra 300 millió, s az egyéb feladatok támogatására 1,3 milliárd forint. „Az a mintegy 17,4 milliárd forint, amit az idén két miniszteri rendelettel, ot teteiben adtunk többletfinanszírozásként az önkormányzatoknak, bele fog épülni alaptámogatásként a 2014. évi büdzsébe” - emelte ki Tállai. így például az iparűzési adó beszámítás, a gyermekétkeztetés, a szociális gyermekjóléti feladatok, a helyi közlekedés és a megyei intézményfenntartó központoktól (MIK) átvett intézmények többlettámogatása 2014- ben már alapösszegként épül be a jövő évi feladatokba. „Teljesen uj módón lesz a helyi iparűzési adó beszámítása” - hangsúlyozta Tállai. Nem egyformán fogják kezelni azokat a településeket, amelyeknek jelentős helyi adóbevételei vannak, vagy pedig egyáltalán nincsenek. Aki nem tudja a feladatokra szánt központi forrásokat helyi adóbevételből kipótolni azoknak az állam ezt megteszi. Közel 40 milliárdra nő az a tartalék, mely révén segítik majd azokat a településeket, melyek nem képesek ellátni téladataikat. Az államtitkár szerint igazságosabb, reálisabb lesz a településüzemeltetési támogatás is. Település kategóriákat állítottak fel és a 2012-es beszámoló alapján az alsó és a felső 10 százalékot kivéve átlagértéket számoltak arra, hogy mennyibe kerül egy-egy feladat (utak, közvilágítás karbantartása, zöldterületek, temetők gondozása) ellátása. „A jövő évi büdzsé alapvetően arról fog szólni, hogy azok az önkormányzatok, amelyek alacsony lélekszámúak, s nincs helyi adóbevételük, azok magasabb támogatáshoz fognak jutni, hogy az alapfeladataikat állami forrásból el tudják látni” - hangoztatta Tállai. Szeptember végén zárult le az a pályázat, mely a települések forráshiányára adhat segítséget. Mintegy 61 milliárdot igényelt 1900 önkormányzat. Jelenleg tart az elbírálás a 18,5 milliárdos keret szétosztásáról. Mérlegelik az újabb adósságkonszolidációt a kormány fontolgatja, hogy az adósságkonszolidációnak lenne egy esetleges második üteme is az 5000fő feletti lélekszámú települések esetében - mondta Tállai András. Az államtitkár szerint, ha ez realitássá válik, akkor módosító javaslattal fog bekerülni a jövő évi büdzsébe. A még megmaradó adósságállomány mintegy 450 milliárd forint. Tállai szerint ez mind pénzintézettel szemben fennálló tartozás, nincsenek benne lízingszerződések. Ennek mintegy négyötöde lehet fejlesztési, s mint- egy egyötöde működési hitel. TÖOSZ: nem lesz pluszforrás a települések működtetésére költségvetés Schmidt Jenő: a gyermekétkeztetés feladatainak ellátására még további 10 milliárd forint kellene 2014-ben „Mintegy 67 milliárdos többlet van az önkormányzati finanszírozásban a jövő évi büdzsé tervezetében, ez azonban nem jelent tevőleges pluszforrást a működtetés szempontjából” - mondta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő, a Világgazdaság Önkormányzatok 2014 - A nagy változások következményei című csütörtöki konferenciájának egyik előadója szerint ennek a többletnek a felét jelenti a pedagógus béremelés, amit a kormányzat odaad a településeknek. A TÖOSZ elnöke üdvözölte a 10 milliárdos keretet az adósságkonszolidációban nem résztvevő településeknek, a pályáztatás keretrendszere azonban még nem ismert. Schmidt Jenő pozitív változásnak tartja a 2014-es költség- vetés tervezetében a 2000 fő alatti településeknél lélekszám arányosan évi 2 és 4 millió forint közötti összeget adnak általános normatívaként, amely felhasználását nem kötik meg. Másik kedvező változás, hogy az adóerőképesség alapján a határozzák meg a beszámítandó iparűzési adó nagyságát a kötelező önkormányzati feladatok rendszerébe, például 15 ezer forint per fő alatti adó esetén az iparűzési adó fél százalékát. A TÖOSZ elnöke azt is pozitívumnak tartja, hogy a mintegy 36 milliárdos szerkezetátalakítási tartalék a következő évben is megmarad. Szerinte ebből is látszik, hogy a települések ötödénél, ahol egyáltalán nincs adóbevétel és kicsi a lakosság, ott pótolni kell a forrásokat a feladatok ellátására. Idén ez mintegy 50 milliárd forint, de jövőre a pótlásokra elég lehet a 30 milliárdos keret. „Továbbra sem megoldott azonban a gyermekétkeztetés feladatköre, hiába emelkedett az erre szánt összeg 5.6 milliárd forinttal" - hangoztatta Schmidt. Úgy vélte, hogy a 100 százalékosan (102 ezer forint értékben) és az 50 százalékosan térített étkeztetési költségek nagy átlagban kiegészítik egymást, mivel többnyire a 100 százalékosan támogatott gyermekek költségeit ki kell egészíteni az önkormányzatoknak „A nem támogatott gyermekek étkeztetési díjaiban azonban a térítési díj csak a nyersanyagot fedezi, a rezsiköltség azonban az önkormányzatoknál marad” - mondta Schmidt. Főleg azokon a településeken okoz ez gondot, ahol sok az ellátandó gyermek, és van közép- és általános iskola, óvoda és bölcsőde is, és közöttük sok a bejáró gyermek más településekről. Az ételáraknak mintegy 60 százaléka a rezsi- költség. Schmidt szerint például egy 700 forintba kerülő ebédből 300 forintot térít a szülő, a többi pedig az önkormányzatok költsége. A TÖOSZ elnöke szerint a gyermekétkeztetésbe még plusz 10 milliárd forintot kellene rakni a jövő évi büdzsében. Schmidt azt is hangoztatta, hogy a feladatok teljesítésében monitoringot kellene végezni a Belügyminisztériumnál és azokat az önkormányzatokat ki kellene szedni a rendszerből, ahol az egy főre jutó költségek nagyon magasak, drágább beszerzéseik vannak. Ezeket a költségeket nem kellene szerinte finanszírozni a magyar államnak. Az arányszámok a közvilágítás, vagy a köztemetők fenntartásánál elfogadhatóak Schmidt szerint. A TÖOSZ elnöke úgy vélte, hogy az utak fenntartásánál viszont nem azt veszik figyelembe, hogy mennyit költenek egy útra átlagosan, hanem azt, hogy melyik településtípus mennyit tud beletenni a felújításokba, karbantartásokra. A módosabb városok azonban sokkal jelentősebb összegeket tudnak az utak javítására áldozni. A tervezetből hiányolta Schmidt a 3000 fő feletti lakossággal rendelkező településeknél az iskola üzemfenntartási költségek kompenzálását. Szintén nem szerepel a központi orvosi ügyelethez való hozzájárulás támogatása, pedig ez is kötelezően ellátandó önkormányzati feladat. A TÖOSZ elnöke szerint a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás is alulfinanszírozott, a szolgálatonként! 2 millió forint helyett mintegy 3 millió forint lenne szükséges évente. Schmidt kifejtette, hogy újabb adósságkonszolidációra nincs szükség, mivel ennek nincs gazdasági racionalitása, ha támogatják, akkor ez politikai döntés lesz. ■ É. S. Bölcsőde: a legdrágább ellátási forma Schmidt Jenő szerint nincs szükség újabb adósságkonszolidációra a többi normatívához hasonlóan nem változik jövőre sem a bölcsődei ellátás támogatása, ami 486 ezer forint gyermekenként - mondta a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő szerint a valós költség 1-1,2 millió forint évente. Egy csoportban ugyanis általában 10 gyereknél nincsenek többen, de így is biztosítani kell a számukra a bölcsődei gondozókat és a dadákat, aminek iszonyatos nagy a költsége. Schmidt szerint erre a bölcsődei ellátás feladatása kétmilliárd forinttal több forrás kellene a 2014. évi büdzsé tervezetében.
