Heves Megyei Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-09 / 210. szám
Radikális tervek a közművekkel a monopol közműszolgáltatások nonprofittá alakítását tervezi a Fidesz. Erről Rogán Antal, a kormánypárt parlamenti frakcióvezetője beszélt a Hír TV szombaton sugárzott, P8 című műsorában. A politikus közölte: „abban gondolkodunk, hogy kell egy olyan törvényt alkotni, amelyik a közműszolgáltatásokat Magyarországon egy rendszerbe fogja”. E rendszer lényege pedig az lenne, hogy a monopol-közműszolgáltatásoknál nem lehetne tetemes profitot realizálni, hanem nonprofitnak kellene lenniük. ■ MTI Költségtérítést fizethetnek az elítéltek KÖLTSÉGTÉRÍTÉST FIZETHETNEK a jövőben az elítéltek - mondta Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács szóvivője az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy pénteken társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány az új büntetés-végrehajtási kódexet. A tervek szerint jövőre életbelépő jogszabály új eleme a fogvatartottak költségtérítése. A jövőben felszámítanák például a szándékos egészségsértés vagy fegyelmi ügyekben hozott sérülések miatti költségeket is. ■ MTI Az okostelefonokba is belelát az NSA? hozzáfér az okostelefonok felhasználói adataihoz az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) - írta a Der Spiegel. A lap szerint az NSA szakértői egy 2010-es elemzésben megállapították, hogy az okostelefonok rendkívül gyors terjedése megnehezíti „a célpontok klasszikus elemzését". Az ügynökség ezért munkacsoportokat állított fel a telefonok és különféle operációs rendszerek tanulmányozására. ■ MTI 19 rokkant a tárcáknál munka 62,6 milliárdnyi adó, fogyatékkal élők alkalmazása helyett Fogyatékosok végzettség szerinti megoszlása (2011-ben) Ált. isk. Szakisk. Érettségi Diploma Mozgássérültek 122801 40234 48182 20989 Gyengénlátó 41815 10671 14691 6253 Vak 5564 1172 1580 738 Nagyothalló 36398 7860 12176 6580 Siket 4727 2468 1020 356 Súlyos belszervi fogyatékos 23287 9572 9808 3981 Mentálisan sérült 26264 8664 8482 2855 Értelmi fogyatékos 39354 2 473 693 259 Beszédhibás 9486 2328 1843 871 Beszédfogyatékos 8418 1224 877 394 Autista 4531 269 244 76 Látás- és hallássérült 2019 521 522 200 Egyéb/ismeretlen 2564 957 1293 643 VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH. NÉPSZÁMLÁLÁS Továbbra sem mondható, hogy jó példával jár elöl a kormány a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában. A Miniszter- elnökségen és a minisztériumokban ugyanis jelenleg mindössze tizenkilenc fogyatékkal élő dolgozik - tudta meg a Világgazdaság. Haiman Éva Még mindig nem éri el a Miniszterelnökségen és a minisztériumokban dolgozók összlétszámának egy százalékát a megváltozott munkaképességűek aránya. A mintegy 5600 közalkalmazott közül a Miniszterelnökségtől kapott információ szerint összesen 19 él fogyatékkal. Ez azt jelenti, hogy másfél év alatt mindössze 8 fővel bővült a kormányban foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek száma. A legtöbb, tíz fogyatékkal élő a Honvédelmi Minisztériumban dolgozik, míg a humán tárcánál mindössze hatan állnak alkalmazásban. Egy-egy rokkant munkavállalóról számolt be a nemzetgazdasági és a külügyi tárca, valamint a Miniszterelnökség, míg a belügyi, az igazságügyi, a fejlesztési és az agrártárcánál egyetlen álláshelyet sem tölt be jelenleg megváltozott munkaképességű dolgozó. Mindezek alapján továbbra is távolinak tűnik mindaz, amiről 2012 tavaszán így nyilatkoztak a Miniszterelnökségen lapunknak: „Az a cél, hogy a minisztériumi állomány természetes fluktuációja során egyre nagyobb számban kerüljenek be a minisztériumokba, minden tárcánál elérjék a minimum 5 százalékos arányt, és a tárcáknak a jövőben ne kelljen rehabilitációs hozzájárulást fizetni”. A rehabilitációs hozzájárulást minden, legalább 25 főt foglalkoztató cégnek meg kell fizetnie, ha fogyatékos munka- vállalóinak aránya nem éri el a teljes létszám öt százalékát. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2012-ben és 2013-ban is 964500 forint/fő/év, amit annyiszor kell megfizetni, ahány fogyatékos hiányzik a foglalkoztatok létszámból. . A kormányzat tervihez képest a Miniszterelnökség és a Uniós pénzt is megmozgatnak csaknem 12 milliárd forintot fordít a kormány a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítésére -jelentették be áprilisban. Mint a projektet bonyolító Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivataltól megtudtuk, a programba tízezer embert terveznek bevonni. Az előkészítő szakaszban már több, mint 5500 emberrel vették fel a kapcsolatot, és 1375 leendő munkavállalóval, akik számára egyedi programtervet készítenek, már együttműködési megállapodást is kötöttek. Számukra egyéni programterv készült. Közben a potenciális munkáltatókat is feltérképezik: eddig valamivel több, mint 400foglalkoztató regisztrált az NRSZH-nál, és nyújtotta be munkaerőigényét. minisztériumok tavaly összesen csaknem félmilliárd forintot fizettek be rehabilitációs hozzájárulásként. (Országos szinten összesen 62,5 milliárd folyt be ebből a fizetési kötelezettségből 2012-ben.) Pedig, miként arra már van példa, nem csupán portás, hivatalsegéd vagy asszisztens, de vezető tanácsos, sőt akár helyettes államtitkári munkaköröket is képesek betölteni megváltozott munkaképességű munka- vállalók. A helyzet azonban továbbra is az, hogy számítások szerint a fogyatékkal élők körülbelül 12-14 százalékának van csak munkája, miközben a kormány tervei szerint a rokkant-felülvizsgálatok nyomán a következő években további 150 ezer rokkantat fognak visszaterelni a munkaerőpiacra. Ezt azonban többek között az is megnehezíti majd, hogy a 2011-es népszámlálás adatai szerint a több mint félmillió fogyatékkal élő nagyobbik hányada, 327 ezer ember csupán általános iskolát végzett, érettségije csupán egyötödüknek van, diplomával pedig tíz százalékuk sem rendelkezik. Még egyeztetni kivannak hitelügyben a bankok konfliktus A Bankszövetség alelnöke szerint a magyar bankok meglepetéssel fogadták a kormányzópárt és Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatát a devizahitelek ügyében, de remélik, hogy folytatódnak a tárgyalások a kormánnyal. „Bármilyen végleges, általános megoldást csak együtt, a kormány, a bankok és az adósok részvételével lehet elérni” - mondta Gyuris Dániel a Reuters hírügynökségnek. Hozzátette: a kormány részvétele nélkül nincs megoldás, és reméli, hogy a tárgyalások az eredeti terv szerint a jövő héten folytatódnak. „A higgadtság, a kiszámíthatóság és a bizalom helyreállítása alapvető feltétele a működő hitel■ Megoldást csak együtt, a kormány, a bankok és az adósok részvételével lehet elérni j piacnak, es hosszabb tavon a működőképes gazdaságnak”- mondta Gyuris Dániel. Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken azt mondta, a bankok erkölcsi kötelességének tartja, hogy önként módosítsák a devizahitel-szerződéseket az ügyfelek javára. Emlékeztetett: a Fidesz-KDNP a visegrádi frakcióülésén arra szólította fel a bankokat, hogy november 1-jéig javítsák ki a devizahitelek hibáit, a szerződéseken pedig változtassanak az ügyfelek javára. A kormányfő szerint a devizahiteleket úgy kell átalakítaniuk a pénzintézeteknek, hogy az árfolyam-módosításból származó veszteség nagy ré| szét ők viseljék, ne pedig az emberek. Közben Rogán Antal frakció- vezető bejelentette azt is, hogy havonta két készpénzfelvételt ingyenessé tenne a Fidesz. Hozzátette: az erre vonatkozó törvényjavaslat részleteit még nem dolgozták ki, de azzal alapvetően a fogyasztók érdekeit védenék. ■ MTI Kollektív szerződés nélkül megy a tanév köznevelés A szakszervezet kemény, elhúzódó tárgyalásokra számít A tanév elkezdődött már, de még nincs kollektív, most értesítettek a köznevelési állam- titkárságtól, hogy szerdán lesz erről az első tárgyalás - nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Galló Istvánná elmondta, hogy már augusztus elején eljutatták tervezetüket a kormányzatnak. Erről addig nem folyhattak az egyeztetések, míg a parlament az iskolakezdés előtti héten nem módosította a köznevelési törvényt, és az ezzel kapcsolatos kormányrendelet meg nem jelent meg. A tanároknak most már a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (Klik) kell megkötniük a kollektív szerződést, amelynek július 31-ig kellett volna megszületnie, erről állapodott meg a kormányzat a sztrájkbizottsággal. Ebben főleg a tanévkezdéshez szükséges szervezeti, foglalkoztatási kérdéseket rendeznék. Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár korábban azt nyilatkozta: nagyon sok iskolában nem volt kollektív szerződés, és mégis meg lehetett kezdeni a tanévet. Az államtitkárság korábban lapunknak azt írta: a pedagógusok új munkaszervezésének legfontosabb szabályait a 2011 decemberében elfogadott törvény rögzíti. Ezek a szabályok azóta nem változtak, az augusztus végi végrehajtási rendelet e téren új információkat már nem tartalmaz, így a tanév a megfelelő információk birtokában elkezdhető volt. Ám Galloné szerint az új tanévben jelentős, a munkaszervezést is érintő, még le nem tesztelt változások vannak, amelyek kaotikus állapotokat teremtettek, így szükséges lett volna már a kollektív szerződésre. Az elnök szerint igen kemény tárgyalások várhatók. Mivel a munkáltatónak, a Klik-nek igen kicsi a mozgástere, valószínű igyekeznek majd minden olyan dolgot visszautasítani, ami többletpénzbe kerülhet. ■ É. S. Mit tartalmaz? a kollektív szerződés rögzíti többek között a pedagógusok munkabeosztását, a kötött munkaidő mennyiségét, a munkahelyi szüneteket, az ebédidőt. Azt, hogy mikor mentesülnek a munkavégzés alól, például, ha a minősítésük érdekében tanfolyamokra járnak, milyen foglalkozásokat tarthatnak. LEÍRJÁK, EMELLETT, hogy jár-e béren kívüli juttatás a tanároknak (idén nem fog), rendezik a pótlékokat. Rendelkeznek a munkavégzés helyéről is, s ez már azért nem banális dolog, mivel a tanárok már átirányít- hatóak más intézménybe. Újabb módosítások jönnek a költségvetésben hiány Összesen 171 milliárd forinttal növelik a költségvetés központi alrendszerének hiányát azok a módosítások, amelyeket most nyújtott be a kormány, az uniós módszertan szerinti hiánycélt ugyanakkor vélhetően nem veszélyeztetik a módosítások. Az általános indoklás szerint a törvénymódosítás mintegy 160 ezer pedagógusnak 32,5 milliárd forintot javasol beépíteni a köznevelési ágazatba a szeptembertől megemelt bérek ez évi kifizetésének forrásául. A módosítások között szerepel az E.On magyarországi gázüzletágának megvásárlásához szükséges fedezet biztosítása is, amelyhez 71 milliárd forint szükséges. A szövetkezeti hitelintézeti szektor stratégiai átalakítására vonatkozó koncepcióhoz legalább 100 milliárd forintos fedezetet kell biztosítani. A javaslat emellett 11 milliárdos többletforrást biztosít a felsőoktatás idei működéséhez, és 20 milliárd forinttal emelné meg az EU Önerő Alap 30 milliárdos támogatási keretét. ■ MTI Főbb kiadási tételek (milliárd forint) Takarékszövetkezetek 100,0 E.On gázüzletág 71.0 Pedagógusbérek 32,5 EU Önerő Alap 20,0 Felsőoktatás 11,0 FORRÁS: VG-GYŰJTÉS i i l i
