Heves Megyei Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-24 / 223. szám
5 2013. SZEPTEMBER 24., KEDD ■■■■■■■nBranBnHKraaHi BELFÖLD - KÜLFÖLD Merkel túlnyerte magát Németország Senki sem szövetkezik szívesen egy ilyen erős kancellárral ’ Fokozatos az eurózóna gazdaságának kilabalasa aktivitás Szeptemberben 27 hónapos csúcsra emelkedett az euróövezet kompozit beszerzési-menedzserindexe - jelentette a Markit Economics. A BMI előzetes adatok alapján 52,1 pontra kúszott fel az augusztusi 51,5 pontról, vagyis érzékelhetően eltávolodott a kritikus 50-es értéktől. (Ez a szint választja el a bővülést a zsugorodástól.) A gazdasági aktivitás 2011 júniusa óta nem növekedett akkorát, mint most; és a hatodik egymást követő hónapja emelkedik. A szolgáltatások indexe 52,1 pontra ugrott az ősz első hónapjában augusztusi 50,7-es értékről, ugyanakkor a feldolgozóipari index 51,1 pontra esett az előző havi 51,4-ről. Az idei harmadik negyedév lehetett a legjobb az euróöve- zetben az elmúlt több mint két évet tekintve - vélekedett Chris Williamson, a Markit vezető közgazdásza. Egyre több jel mutat arra, hogy a régió kiheveri történtének leghosz- szabb recessziós periódusát. Az üzleti aktivitás ugyan az egész eurózónában javul, ám a növekedés motorja továbbra is Németország, ahol 53,8 pontra emelkedett a kompozit BMI az előző havi 53,5-ről. Franciaországban pedig éppen a bővülési zónába került az index, 50,2 pontra nőtt, ami 19 hónapos csúcsot jelent. A Markit adatai szerint a harmadik negyedévben 0,2 százalékos növekedést produkálhatott a valutaunió gazda- * sága. Az euróövezet az április-júniusi időszakban került ki a hat negyedéve tartó recesz- szióból,'és úgy tűnik, hogy a kilábalás szerkezete kedvező. Egyre több az új megrendelés is, ami további élénkülést jelezhet az év végéig. ■ H. J. A német BMI alakulása VG-GRAFIKA FORRÁS: MARKIT Angela Merkel tegnap már koalíciós partnert keresett, de hiába a nagyarányú győzelme, egyelőre a szociáldemokraták is, a zöldek is húzódoznak attól, hogy belemenjenek egy koalícióba a konzervatívokkal. Pedig más lehetőség aligha van. Újvári Miklós Angela Merkel tegnap felhívta telefonon az SPD elnökét, Siegmar Gábrielt. Lassan ideje lesz megtanulni ezt a nevet, hiszen az SPD vasárnapi választási veresége után a baloldali kancellárjelölt, Peer Steinbrück minden bizonnyal a háttérbe húzódik, és a pártelnök vezényli le a következő időszakot. Ez pedig izgalmasnak ígérkezik, hiszen Merkel nagy győzelme ellenére bajban van: eddigi koalíciós partnere, a Szabaddemokrata Párt kihullott a parlament alsóházából. Márpedig a CDU/CSU pártszövetségnek öt mandátuma hiányzik az abszolút többséghez, így koalíciós partner után kell néznie. A két szóba jöhető párt az SPD és a Zöldek. De mindkét párt számára rossz üzlet lenne vállalni Merkel „halálos ölelését”, és hatalmi és egzisztenciális okokból vállalni a partnerséget. Az SPD négy évig már kormányzott Merkellel, és a vége történelmi vereség lett 2009ben. A Zöldek pedig, különösen az őket a konzervatív oldalról ért negatív kampány után (pe- dofil vádakkal), alig tudják elképzelni, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek. A kulcsember Siegmar Gabriel, az SPD elnöke. Ha ő vállalja az alkancellárságot, akkor Merkel kegyéből kormánytag lehet. Elérheti az általános minimálbér bevezetését (ez most nem létezik Németországban), egy felső büntetőadókulcsot a leggazdagabbakra, minimálnyug- díjat a legszegényebbeknek. Vagyis magasra srófolhatják a koalíciókötés árát. Zsarolási potenciáljuk pedig abban áll, hogy végső esetben mégis megpróbáljanak koalícióra lépni a reformkommunista Baloldallal Futottak még AFD: A német választás legnagyobb megleptése, hogy majdnem bejutott a parlamentbe az Alternetive Für Deutschland nevű párt, amenynek legfontosbb programja a német márka bevezetése, az eurózónából való kilépés volt. Bár nincs a parlamentben, az új kormány aligha hagyhatja figyelmen kívül, hogy 4,7 százaléknyi szavazónak elege van abból, hogy az euróválságban mindiga németek fizetnek. FDP: A liberálisok elnöke felajánlotta lemondását, miués a Zöldekkel, kibillentve így Merkelt a hatalomból. Ez persze csak elméleti lehetőség, hiszem az SPD fogadalmat tett a Baloldal ellen. A Zöldek még ennél is kevésbé kompatibilisek Merkel pártjával. Még ha el is felejtik, amit a kampányban főként a bajor CSU-tól kaptak, a zöld adótervek éppen a CDU választói bázisát terhelték volna, a Zöldek fő programpontját, a kiszállást az atomenergiából, pedig Merkel kancellár Fukusima után megvalósította. Pénteken ül össze a szociáldemokraták kibővített választmánya, addig koalíciós tárgyalás nem kezdődik. És arra sincs szabály, hogy mikorra kell felállnia egy új kormánynak. tán a párt kiesett a parlamentből. A liberális eszméket felszívták a nagypártok, a konzervatív választok pedig- ezúttal nem szavaztak át. zöldek: A teljes vezérkar lemondott, miután a párt meggyengült, és alig van esélye a hatalomra. baloldal: A keletnémet állampárt utódja nem koalícióképes, de a parlamenti jelenléte megnehezíti a koalíció- kötést. A párt most azt ünnepli, hogy a nyugati országrészben is sikeres, így országos párttá vált. A külföldi sajtó eközben már Európa királynőjének nevezi Merkelt, akinek az akarata ellenére az Európai Unióban sem történhet semmi. Merkel tegnap igyekezett is megnyugtatni az európai közvéleményt, hogy a konzervatívok győzelme egyértelmű felhatalmazás az eddigi Európa-politika folytatására, amelynek az a célja, hogy Európai Unió megerősödve emelkedjen ki a válságból. „A reformok nem megszorítást jelentenek, hanem a versenyképesség erősítését és az államháztartás konszolidálását” - mondta. Márpedig vannak félelmek, a brit The Daily Telegraph konzervatív napilap például azt írja, Merkel a következő kormányzati időszakban várhatóan ellenezni fogja a további EU-in- tegrációt célzó intézkedéseket. Erre Martin Schulz, az Európai Parlament német elnöke tegnap sietett leszögezni: a jövendő német kormány előtt nagy feladatok állnak, harcba kell szállnia a fiatalok munkanélkülisége ellen, ami jelenleg fenyegeti a demokratikus társadalmi berendezkedést, valamint olyan átgondolt beruházási programot kell kialakítani, amely előmozdítja a gazdasági növekedést, és amely kiegészíti a költségvetési konszolidációt. Ezen felül - tette hozzá Schulz - meg kell valósítani az európai bankuniót, és gyorsan át kell ültetni a gyakorlatba a pénzügyi tranzakciós adó intézményét. HÍRSÁV Húsz bázispontos csökkentést várnak A wall Street Journal által megkérdezett 20 elemző közül egy kivételével mindenki kamatvágást vár a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának keddi ülésétől. A többség, tizenhárom fő 20 bázispontos mérséklést jelez előre, azaz a jelenlegi 3,80 százalékos alapkamat 3,60 százalékra való csökkentését. Ketten a megkérdezett húsz főből 15 bázispontos, négyen pedig 10 bázispontos csökkentésre számítanak. Egyetlen elemző várja az alapkamat tartását a jelenlegi szinten. ■ MTI Minimálisan csökkent a horvát munkanélküliség kissé csökkent augusztusban a horvát munkanélküliség, 18,4 százalék volt az előző havi 18,5 százalék után, éves összevetésben ugyanakkor nőtt a ráta: tavaly augusztusban 17,7 százalékos volt az állástalanok aránya. A horvát munkanélküliség hat hónapja folyamatosan csökken, de csak rendkívül lassú tempóban. Augusztusban leginkább a turizmus járult hozzá a munkanélküliség mérséklődéséhez a különböző szezonális állás- lehetőségekkel. A horvát statisztikai hivatal hétfői közlése szerint a 4,3 millió lakosú országban augusztusban 313 675 volt az állástalanok száma az egy évvel korábbi 301 583 után. ■ MTI Emelkedett a kínai feldolgozóipari BMI A kínai gazdaság első félévi gyengélkedésének végéről tanúskodik a HSBC bank szeptemberi előzetes feldolgozóipari beszerzésimene- * dzser-indexének emelkedő értéke. Szeptemberben a feldolgozóipari beszerzési- menedzser-index (BMI) 51,2 pontra emelkedett az előző havi 50,1 pontról a piacok által várt 50,9 pont helyett. A BMI értéke 50 pont felett a vizsgált gazdasági ágazat teljesítményének növekedését, 50 pont alatt zsugorodást jelzi. A kínai feldolgozóipari BMI augusztusban lépett 50 pont fölé. ■ MTI Hamarosan létrejöhet a Nemzeti Öntözési Ügynökség terv Döntően a 2014 után elérhető uniós forrásokra alapozna a kormány elé kerülő vízstratégia Új országos hatáskörű szerv, a Nemzeti Öntözési Ügynökség jöhet létre a közeljövőben, ha a kormány elfogadja a hamarosan elé kerülő Nemzeti Vízstratégiát. Az Ügynökség létrehozása a stratégia legfontosabb feladatai között szerepel. A szervezet országos lefedettséggel képes lenne kezelni a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen és meghatározó vízgazdálkodási feladatokat és a létesítmények fejlesztését, kezelését, fenntartását és üzemeltetését. „A mezőgazdaság teherviselő képessége - különösen a versenyképesség szempontjából - véges, ezért is szükséges, hogy az állam szervezett formában és a gazdálkodás helyéhez minél közelebb kerülve lássa el a mezőgazdaságot szolgáló területi vízgazdálkodási feladatokat” - foglalta ösz- sze a stratégia lényegi pontját lapunk érdeklődésére a Vidék- fejlesztési Minisztérium sajtó- osztálya. A stratégia társadalmi vitája júliusban zárult, az anyaghoz több mint 1300 észrevétel érkezett. A tárca közleménye szerint a javaslatokat a minisztérium feldolgozta, és jelentős részét beépítette. A kormány döntése után a vízstratégia végrehajtása, a konkrét intézkedések a 2014-ben induló Kvassay Jenő-terv részei lesznek. 3 ■e Drámaian csökkent az öntözött területek nagysága A stratégia három idősávot határoz meg a feladatok és intézkedések végrehajtására. Az első idősáv, a rövid távú teendőket tartalmazza, amelynek fókuszában az Európai Unió 2014 és 2020 közötti költség- vetési ciklusa, illetve annak előkészítő munkái vannak. A stratégia ugyanis elismeri: alapvetúően az uniós pénzekre alapozva lehet érdemi változást előidézni, a szóba jöhető nemzeti források ezen a téren nem érnének el érdemi eredményt. Ez - a későbbi intézkedéseket megalapozó, és az uniós pályázatokat megcélzó - szakasz a koncepció szerint 2014-ben le is zárulna. A második idősáv, a középtávú, 2021-ig esedékes teendők megállapításával foglalkozik, a harmadik időszak pedig a hosszú távú teendők, vagyis a 2027-ig tartó intézkedések végrehajtását jelentené a stabilizált vízgazdálkodási szervezet- rendszer által. A mezőgazdasági öntözés drámai mértékben leépült a rendszerváltás óta, mára a 4,5 millió hektárnyi szabadon művelhető szántóföld töredékét, csak 80 ezer hektárt öntöznek. A vízellátással kivédenék az aszálykárok jelentős részét öntözés esetén egy hektárnyi termőföld ezer euróval több értéket tudna teremni. ■ B. L. I 4 V l i \
