Heves Megyei Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-19 / 219. szám
4 MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI 2013. SZEPTEMBER 19., CSÜTÖRTÖK • Visszakoztak a lakóotthon ellen aláírást gyűjtők nagyvisnyó Mint ismeretes, Szilvásváradon aláírást gyűjtöttek a lakosok azért, hogy a Bélapátfalvai Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete náluk ne alakítson ki ott lakóotthonokat. A másik három céltelepülés közül Nagyvisnyón volt még hasonló kezdeményezés.- Nálunk is gyűjtöttek aláírást, de csak részinformációkból indultak ki. Egy kommünikében azonban kiálltam azért, hogy megvalósuljon a pályázat. Ezután többen is meggondolták magukat. Októberben közmeghallgatáson lesz bővebb tájékoztatás - mondta el Csőgér Bálint polgármester.- Az 1990-es években senki sem gondolta volna, hogy bezárják az egri gyermekvárost, s kitagolják őket. Most ugyan- ! ez lesz a fogyatékosokkal is. Egyébként a munkavállalókat arról a településről választják, ahol az otthonok lesznekyígy új állások is lehetnek nálunk. Akik jönnek, nem pszichiátriai betegek, nincs velük probléma. Ha Bélapátfalván is azt csinálnák, amit állítanak, nap mint nap gond lenne velük - közölte véleményét Csőgér Bálint. Bükkszentmártonban nem volt tiltakozás, közölte Liktor Róbert polgármester, hozzátéve, hogy náluk fórumot is tart majd a pályázó, s voltak megbeszélések is az önkormányzattal. Mónosbélben a képviselő-testület és egy szavazáson a helyiek többsége is támogatta a fogyatékosok érkezését, közölte Varga Sándorné polgármester. ■ T. B. Oldalszerkesztő: Tóth Balázs Telefon: 06-30/387-3204 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-600 Bélapátfalvi kistérségi oldalunk legközelebb október 17-én jelenik meg. Hatvan éve kapták az amnesztiát mikófalva A kitelepítettek megpróbáltatásai nem értek véget, az unokák is szenvedtek A kitelepítettek és leszármazottaik minden évben visszatérnek, s megkoszorúzzák az 1951-53 közötti időkre emlékeztető obeliszket. Idén hatvan éve, hogy a Mikófalvára kitelepített 76 ember elhagyhatta kijelölt lakhelyét. A régi otthonukba nem térhettek vissza. Tóth Balázs Szeptember elején a kitelepí- tettekre emlékeztek Mikófal- ván. Külön aktualitást adott az eseménynek, hogy hatvan éve adták ki azt az amnesztia rendeletet, aminek köszönhetően elhagyhatta vidéken kijelölt lakhelyét az a közel 15 ezer ember, akiket két évvel korábban Budapestről, más városokból költöztettek falvakba, tanyákra. Az értelmiségi, középosztálybeli kitelepítetteket zömmel kuláknak minősített családok voltak kénytelenek befogadni. A mikófalvi megemlékezésen Kelemen Károly polgármester felidézte a történéseket. Miután 1953. márciusában meghalt Sztálin, nem volt tartható az elnyomó szigor, így született meg a Vorosilov-féle amnesztia rendelet. A deportáltak és a kitelepítettek azonban továbbra sem mozoghattak szabadon, s 1957-ig nem térhettek vissza eredeti lakhelyükre. A munkahelyi elhelyezkedés, gyerekeik iskolai oktatása szinte ellehetetlenült, nem gyakorolhatták végzettség szerinti foglalkozásukat. Ez a megkülönböztetés szinte 1989-ig élt.- Az amnesztia elfeledést jelent, a politikában a közkegyelmet értik alatta. Ez azonban nem volt ünnep, nem volt a büntetés elengedése. Hiszen ki volt a bűnös, mi volt a bűnük és ki bocsátott meg kinek? Itt az elítélteknek van joguk megbocsátani, s remélem, hogy ezt a jogot gyakorolják - mondta el Kelemen Károly. Föltette a kérdést: mikor kapnak a kitelepítettek erkölcsi és anyagi kárpótlást? Valószínű, hogy erre már nem kerül sor, de meg kell próbálni. A történészeknek foglalkozniuk kell azzal a korral. Az egykori kitelepítettek nevében Rudas Pál osztotta meg gondolatait a hatvan évvel ezelőtti történésről és annak utóéletéről. Az amnesztia rendelet, visszaemlékezései szerint, csupán egy fecni volt, ahogyan a kitelepítésről is egy kis papírdarab érkezett.- Bizarrabbá teszi a helyzetet, hogy az amnesztia sokakban azt a hamis képzetet keltette, hogy vége a megpróbáltatásoknak, s ha lassan is, de viszszatérhetnek a rendes életbe. Tévedtek, nem sejtették, hogy szinte egész életüket nélkülözések közepette élik le. Minden köztörvényes gonosztevő visszamehetett oda, ahonnan börtönbe vonult. Vagyonát nem kobozták el, családját nem hurcolták meg, gyerekei nem kerültek listára. Újbóli beilleszkedésüket szociális munkások segítették. A kitelepítettek és a befogadók örökre megbélyegzettek és földönfutók lettek. mikófalván évek óta szorosan együttműködik a helyi önkormányzat és az egykori kitelepítettek közössége. Kelemen Károly polgármester felidézte, hogy az emlékmű 2009-es kialakítása után két évvel könyvet adtak ki. Az „Embert ültettél a nyakunkra - Kitelepítve Mikófalvára” című, visszaemlékezéCsaládjuk velük szenvedett, újra kellett teremteniük a semmiből, semmi jövedelemmel mindent. A társadalom segítő keze helyett megvetés, kitaszítottság és a rendszer hatalmasai, kiszolgálói általi megaláztatás ■ Ant&llék óvatosan nyúltak a kérdéshez, ezért is volt elhibázott a kárpótlási koncepció. volt a részük - hasonlította ösz- sze a bűnözők és a kitelepítettek helyzetét Rudas Pál. Beszédében kifejtette, hogy a bosszú nem állt meg, a gyerekek, unokák is megkeserülték, nem mehettek egyetemre, nem kaptak rendes munkát. Minseket összegyűjtő kötet már igazán közös akció volt. Az eladásokból a bevétel egy részét a helyhatóság kapta. E pénzt sajátforrással kiegészítve új orgonát vásároltak a községi templomba. A kapcsolat, amelyet az egykori kitelepítettek és a falu ápol, példaértékű, köszönet illet mindenkit, aki ezért tesz. denhol ott volt az X-es stigma a személyi lapjukon. A befogadó kulákok sorsa ugyanez volt.- A legtöbben riadt borzalommal néztek a kitelepítésből előkerültekre. A propaganda és a hírzárlat lehetetlenné tette, hogy reális képet kapjanak a történtekről. A visszatérők zömmel nem beszéltek. Sokan ezért tényleg azt hitték róluk, valami bűnt követtek el - állapította meg Rudas. Az egykori kitelepített szerint a Kádár-rendszer mélyre eltemette az ügyet, rehabilitáció nem történt, a kitaszítottakból megtűrtek lettek, de mindig ott lebegett a fejük fölött, hogy visszakerülhetnek abba a kategóriába. A rendszerrudas pál szerint van néhány elkötelezett, aki a kitelepítettek szervezésével, tudományos kutatások eredményeinek a publikálásával, konferenciák, előadások rendezésével „vág rendet a gazban”. Megköszönte Haidekker Andreának, Volonics Gábornak, Kovács Ildikónak, Hantó Zsuzsának és Kelemen változás után is a félhomály volt jellemző, kezdték felfogni, hogy nem teljes a kép arról, mi is történt valójában. Antallék óvatosan nyúltak a kérdéshez, ezért is volt elhibázott kárpótlási koncepció. Rudas szerint a szocialista kormányok erkölcsileg és anyagilag is minél olcsóbban akarták megúszni a dolgot. A jobboldali kormányok sötétben tapogatóztak sokáig, a hozzájuk csapódó átevickélt politikai opportunisták jóvoltából félre voltak informálva. Úgy véli, mostanában kezdenek a dolgok a helyükre kerülni, amikor jószerével késő. Töredéke él már az egykori kitelepítettek- nek, a mikófalviak közül 76-ból már csupán 11-en vannak. Károlynak a munkát. Célzott kutatás nemigen folyt a területen, pedig tudományos alapossággal érdemes vizsgálni. A felesége, Breuer Klára, akinek a családja hortobágyi kitelepített volt, az 1950-es évekbeli kitelepítések utóéletéről PhD-kutatás- ba kezdett. Várják azokat, akik adatot közölnének. Példás Mikófalva és a kitelepítettek kapcsolata Kevesen kutatják a kitelepítések korszakát Jól fogyott a bodag, s mulattak a népek szúcs Az első szlovák-magyar cigány fesztivál egyúttal vizsgamunka is volt Szlovák-Magyar Bodag Fesztivált tartottak Szúcson. A falu melletti tó partjára több százan látogattak ki, hogy megkóstolják a cigányság hagyományos kenyerét. A rendezvényen több felvidéki és hazai együttes is föllépett. Nagy sikert arattak a cigány dalok, még inkább a táncos lányok, este föllépett Mohamed Fatima is. A produkciókra a környékbeli falvakból is sokan kíváncsiak voltak. A szűcsi esemény éves határon átnyúló program része volt, hasonlót tartottak korábban Sírokban, Hevesaranyoson és Felnémeten is. A Kárpátok Alapítvány a Ro- maNet - közösségi alapú kapacitásépítés című pályázata segítségével rendezte meg a fesztivált és a projektzáró konferenciát. Ez a nemzetközi programban részt vevő öt-öt szlovákiai és magyarországi roma, illetve romákat segítő civilszervezet vizsgamunkája is volt. Az egyesületek mindany- nyian egy-egy hasonló rendezvényt szerveztek, amelyeket ők terveztek meg, bonyolítottak le. Ehhez 150 ezer forint támogatást kaptak a Kárpátok Alapítvány és az ETP Slovensko pályázata jóvoltából, de szponzorokat is gyűjtöttek. Hogy a kezdeményezésnek lesz-e folytatása, az a pályázati lehetőségektől is függ. ■ T. B. Szlovákiából is érkeztek roma táncosok, zenészek. Képgaléria: HEOL.HU Bélapátfalva Megrendelték a gépeket a Fuvar Logisztik helyi fabrikettáló üzemébe. Fazekas G. Albert ügyvezető közölte: az épületet megkapták, nagy átalakításokra szerencsére nincs szükségük, a szociális helyiségeket, irodákat az ipari parkban bérlik majd. Ha megérkeznek a gyártósorok, azok telepítése, próbaüzeme, a szükséges szakhatósági engedélyek beszerzése következik. A cég az alapanyag beszerzését is intézi, előszerződéseket köt a beszállítókkal. A vállalkozás várhatóan december 1-jéig fejezi be a beruházást, a munkaerő-fölvételt februárra tervezik, a termelés annak a hónapnak a végén indulhat. A Fuvar Logisztik 239 millió forintot nyert 102 munkahely létrehozására. A cég innovációs uniós projektjére hosszabbítást kértek, október elején indulhat. A Sályban megvalósítandó, deutériummentes víz előállítását kutató telephelyen adódtak gondok, ellopták az elektromos kábeleket. Az Exceed The World Kft. hevesi brikettáló projektje egyébként szintén pár hetes csúszásban van, üzemcsarnok és beszállítói előszerződések vannak, a gépeket még nem rendelték meg. Ott 240 millió forintból 85 embernek teremtenének munkahelyet. ■ T. B. Megrendelték a gépeket a fabrikettáló üzembe
