Heves Megyei Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-08 / 184. szám

4 MEGYÉNK KISTÉRSÉGÉI 2013. AUGUSZTUS 8., CSÜTÖRTÖK Kíváncsiak egymásra és a világra nagyvisnyó Minden évben randevúznak egymással a Blikkben a fiatal művészek Mihályfi Iván grafikusművész figyeli, amint Josephine Bonnet nyomata elkészül. A Bükki Művésztelepen együtt dolgozókat inspirálja az együtt töltött idő. Lázár Vilmos örül, hogy megvalósul a lovasközpont szilvásvárad Két nagy beru­házás is tervezési, előkészítési fázisban van a festői szépségű észak-hevesi községben, Szil­vásváradon. A Lázár-Turiszti­ka Kft. ugyanis egy üdülőfalut és kempinget képzelt el a településen, amelynek a léte­sítéséhez több mint 317 millió forintos uniós támogatást is nyertek.- Ez a projekt is elindult már, elkészültek a tervek is, a pályáztatás javában zajlik, éppen ezért jövő nyárra szeret­nénk beüzemelni - mondta el Lázár Vilmos. Hasonlóképpen igencsak elő­re vannak azonban a nagyobb volumenű beruházással is, a lovas központéval. A sportoló-üzletember ki­fejtette: a helyi turisztikai szol­gáltatók számára ez nagyon jó hír, hiszen a lovas turizmus igényeinek megfelelő komp­lexum születik. Szilvásvárad egy erős márka, nem csak a fogathajtás, hanem a pisztrán­gok, a lipicai ménes miatt is. Ez tovább erősödhet a fejlesz­téssel, amelynek ő is kezdemé­nyezője volt.- A multifunkcionalitás na­gyon fontos tényező, hiszen nem csak lovas versenyeknek, hanem koncerteknek, vala­mint egyéb érdekes rendezvé­nyeknek is helyt ad a központ. Nagyon örülök, hogy lesz rá forrás, hiszen az egyik szak­mai atyja voltam a tervnek, s tanácsaimmal most is igyek­szem segíteni a beruházást. Remélem, hogy versenyezhe­tek majd az új arénában - tette hozzá Lázár Vilmos. ■ T. B. Oldalszerkesztő: Tóth Balázs Telefon: ' 06-30/387-3204 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-600 Bélapátfalvi kistérségi oldalunk legkö­zelebb szeptember 18-án jelenik meg. Kíváncsiság. Ha valaki nem rendelkezik e tulajdonság­gal, nem kaphat meghívást a Bükki Művésztelepre Nagyvisnyóra. Ezt állították a résztvevők, akikkel több mint két órát töltöttem el. Remélem, jövőre meghívnak! Guti Rita „Még 2007-ben fogalmazódott meg bennem egy hazai mű­vésztelep létrehozásának gon­dolata. Egy teljesen új művész­közösségé, amelynek tagjai hosszú időn át képesek inspira- tívan hatni egymásra, s amely köré évről-évre újabb és újabb emberek gyűlhetnek. A klasz- szikus Vissza a természetbe! mottó alapján a művésztelep­nek autentikus helyszínt akar­tam választani. Olyat, amely szépségével, adottságaival, ka­rizmájával, a benne élő embe­rek természetével képes a kez­deményezésnek karaktert köl­csönözni, a művészeket évről évre visszacsábítani. A hely­szín a Bükk északi lábánál elte­rülő Nagyvisnyó, festői adottsá­gokkal.” E mondatokat Tizedes Erika, a művésztelep alapítója fogalmazta meg. Ám én kíván­csibb voltam, és állíthatom: megérte. Vidám, kreatív baráti társaságot ismerhettem meg az idei zárónapon. Már a belépőnk sem volt mindennapi, hiszen a záró kiál­lításra igyekeztünk volna, ám a telefonos bejelentkezéskor ki­derült, ez az idén elmarad.- Nem akartuk, hogy a mű­vészeknek egész héten ott le­begjen a fejük felett: be kell fejezni az itt kapott inspirá­ciók alapján elkezdett művet, ezért maradt el a tárlat, amivel mindig lezárjuk az egyhetes együttlétet - mesélte Misi Zsa­nett, aki évek óta segíti a mű­vésztelep megszervezését. Tolmácsom is akadt Mihály- j fi Iván grafikusművész sze­mélyében. A művésztelepnek ugyanis immár harmadszor két külföldi vendége is volt. Il­ka Habrich festőművész és Jo­sephine Bonnet képzőművész Németországból jött örömmel Nagyvisnyóra. Ilka és Josephi­ne egy dániai művésztelepen ismerkedett meg a Bükki Mű­vésztelep oszlopos tagjaival, és ahogy a magyar művészek ná­lunk, úgy ők Dániában nyelv­tudásukkal segítették az eliga­zodásukat. Barátokká váltak. Ahogy az évről évre összejáró társaságot is a barátság fűzi élő közösséggé. Ivánnal rögtön viccelődni kezdtünk azon, hogy dobha­tom is sutba az előítéleteket, miszerint a művészek maguk­nak való elvont figurák. Olyan érzésem volt, hogy a Bükki Mű­vésztelep résztvevői kicsit rá is játszottak erre. Iván például a szúnyogháló mögül köszönt rám, a többiek próbáltak meg­győzni arról, hogy azért zárták be oda, mert nem szereti az em­bereket. Hát erre alaposan rá­cáfolt öt perc alatt. „bízom abban, hogy az új kö­zösség felépítése eleve új és ösz­tönző környezetet teremt, amely­ben az alkotó ember önmaga számára is új oldaláról mutat­kozhat meg." Ezt Tizedes Erika vetette papírra még az alapítás­kor. „A művészek életkorát, koncepcióját nem határozza mega művésztelep. Nem kötele­így jártam Fikusszal is. Ko­vács Máriára még az egyete­men ragadt ez a becenév, ami­kor mindenkinek kellett bevin­ni egy cserepes növényt. Ő a fi- kuszt választotta. Hogyan lesz egy cserepes virágból becenév? - Hát eredetibb, mint a Ko­■ A művészek életkorát és koncepcióját egyáltalán nem határozza meg a művésztelep. vács Mária nem? - oszlatta el a bizonytalanságomat az amúgy halk szavú lány, aki eredetileg grafikus, de „civil­ben” restaurátorként dolgozik. Az Ilkánál már megcsodált csillogás köszönt vissza Fikusz zi el magát egyetlen stílus, mű­vészcsoport vagy művészeti ide­ológia mellett sem. A művész­telep céljai között szerepel, hogy nívós hazai kortárs művé­szeket ismertessen meg egymás­sal, közös munkakapcsolatot, alkotóközösséget szervezzen egy autentikus vidéki környezet­ben.” Azt hiszem, ez sikerült. képein is, csak másképp. Ara­nyos, ezüstös alkotásain a ví­zen játszó fényeket igyekszik visszaadni. Az izgatja ebben, hogy a képeket sosem látjuk egyformának. A fény játéka változtatja azokat. Halmi Horváth István festő­művész színes vonalainak szü­letésébe is bepillantást nyer­hettünk. Máris Josephine nyo­matai mellett találtuk magun­kat. Előbb a színes cérnákból összeálló művek vonták ma­gukra a figyelmünket. A nyo­matokon felfedeztük az akácfa leveleinek nyomát is. Josephi­ne így szőtte bele alkotásaiba a Bükk adta inspirációkat. Gábor Enikő egy camera obs- curát állított fel a művésztelep A bükki Művésztelep alapvetése a természetközeliség, a tiszta forrás erejének megélése, amely lehetővé teszi, hogy szabadon használhassa azt fel. Ilka Hab­rich az első percekben meg is mutatta ezt nekem, amikor egy­fajta angol-német-magyar keve­rék nyelven azt magyarázta a fák között, hogyan is születnek bejáratánál. Anyagot gyűjteni jött Nagyvisnyóra. A fényképe­zőgép nélküli fotográfiák ké­sőbb születnek majd meg. Bepillanthattam vidám tol­mácsom, Iván vázlatfüzetébe is. Rajzairól a hatéves lányom fantáziarajzai jutottak eszem­be. Érdekes világ a füzetlapo­kon, amelyek később, ahogy Iván mondja, „ellopott éjszakai órákon” érnek kész alkotássá. Gál Krisztián grafikusmű­vészt is alkotás közben lestük meg. Azért tartja fontosnak ezt az összekovácsoló hetet, ami­ért valamennyien, akik évről évre visszatérnek. Inspiráció­kat, motivációt kapnak itt egy­mástól, amire a hétköznapokon nagy-nagy szükségük van. az alkotásai. Lassan dolgozik, hiszen rétegeket visz fel olajfes­tékkel a vászonra. Türelme pe­dig csodálatos eredményt hoz. Egy megfejthetetlen csillogást. Az emberi tevékenység nyomait igyekszik megragadni a termé­szetben. Fontosak számára azok az impulzusok, amiket az itt töltött hét alatt kap. Különböző stílusok, emberek mégis összetartoznak A természet hat a művészekre, Ilkára is Bátonyterenye. A hét végén először rendezték meg a Palóc Világta­lálkozót. A bátonyterenyei Gyürky-Solymossy kastély parkjában több palóc település képviseltette magát. A társszervező balatoniak hagyományos ételekkel készültek, föllépett a hagyományőrző csoportjuk is. Bélapátfalvára várjak a nóta szerelmeseit gála Szombaton kulturális és sportnapot rendeznek a város­ban. Délelőtt tíz órától öregfiúk labdarúgó-mérkőzéseket ren­deznek meg a sporttelepen, a házigazdákon kívül pályára lép Salgótarján és Rozsnyó csapata, valamint a testvérte­lepülések, Jászó és Erdőszent- györgy gárdája. Este hattól nyolcadszor ren­deznek Magyarnóta Gálaestet. A művelődési házban az ingye­nes gálán közreműködnek a Duna TV művészei, Dömsödi Farkas Bálint, dr. Fehér Eszter, dr. Vígh Bertalan, Farkas Rozi­ka, Rauf Pál, Róka Júlia és Sza­bó Sándor. Kísér Boros Dénes és cigányzenekara. ■ T. B. Laskából nem sülhetett elég mikófalva A bográcsban készült étkek is gyorsan fogytak Jó hangulatú falunapot tartot­tak Mikófalván július utolsó hét végéjén. A forróságban is sokan látogattak ki a mulatság­ra, amit még idén utoljára az is­kola udvarán rendeztek. A bográcsos főzőversenyre ezúttal is több mint egy tucat­nyi csapat nevezett, s a finom­ságok hamar el is fogytak, úgy látszik, e napon senki sem fő­zött otthon. Mindenki ehetett az egész nap sülő laskából, az asszonyok álló nap gyúrták, nyújtották és három tűzhelyen sütötték a tésztát. A gyereke- s két és felnőtteket színpadi elő- | adások szórakoztatták, délután f küzdősport és zumba bemuta- z tót tartottak. ■ T. B. Az asszonyok egész nap sütötték a laskát. Képgaléria: HEOL.hu

Next

/
Thumbnails
Contents