Heves Megyei Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-05 / 181. szám

2 2013. AUGUSZTUS 5., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP Fölkészültek a várhatóan tartós aszályra Kiskörén A csapadékhiányos időjárás miatt a maximális szinten tart­ják a Tisza-tó vízszintjét. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a legmagasabb, a Kisköre-Felső vízmércén mért 740 centiméteres szinten tartja a Tisza-tó vízszintjét, közölte az igazgatóság honlapja. Minderre azért van szükség, mert a kö­vetkező hetekben sem bővelke­dünk majd csapadékban, s így szeretnék biztosítani azt, hogy a tározó élővilága átvészelje az időszakot. A többlet vízmeny- nyiség lehetőséget ad a jobb vízkészlet-gazdálkodásra és a turizmus számára is kedvező feltételeket biztosít. A tónál az elmúlt hetekben fo­lyamatosan készültek a tartalék vízkészlet tározására, hiszen több mint tíz centiméterrel nö­velték a vízszintet, azaz bőven több, mint tízmillió köbméterrel több víz van most a tározóban, mint a hónap közepén. Aktuali­zálták a vizhiány-kárelhárítási intézkedési tervet is, amelyben kiemelt hangsúlyt kap a víz­megőrzés, a többlet tározási lehetőségek számbavétele, így a vízpótló- és elosztó csatornahá­lózat vízszintemelése, valamint a holtágak vízpótlása. Az igaz­gatóság laboratóriumában, ha a vízminőség indokolja, azonnali vizsgálatokat végeznek. ■ T. B. Még mindig sok szemét található Eger határában figyelemfelhívás Továbbra is problémát jelent a külterületi szemetelés Egerben. A város­ba vezető utak mentén még mindig találhatók illegális szemétlerakók, a folyamatos ellenőrzések ellenére is. A Zöld Kommandó résztvevői 2009 óta járják a megyeszékhely külterületi szakaszait. Az utób­bi években több mint hatszáz tonnányi szemetet takarítottak el a határból, ezt a tendenciát lehetne csökkenteni az előírás­nak megfelelő hulladékelhelye­zéssel. Az akcióval arra hívják fel a lakosság figyelmét, hogy Eger nem ér véget a városha­tárnál, a külterületi utakat is tisztán kell tartani. ■ M. Z. Élhetőbb, olcsóbb let a cél kutatás Huszonhárom Eger környéki településen kutatják a megoldást Az érdekes és hasznos kutatás eredményeként huszonhárom Eger környéki település energiagazdálkodása válhat a mainál sokkalta hatékonyabbá.. Feltárják azokat a természeti erőforrásokat, amelyek al­kalmasak lehetnek megújuló energiák hasznosítására. Az önkormányzatok is jól profi­tálhatnak az eredményekből. Barta Katalin Érdekes, egyben rendkívül hasznosnak ígérkező kutatás zajlik az egri térség 23 települé­sén. A szakemberek a megújuló természeti erőforrások poten­ciális hasznosíthatóságának vizsgálatát végzik az éghajlat- változás tükrében, s ehhez kap­csolódva szeretnének kilakítani egy energetikailag fenntartható modellrégiót. A kutatás az Euró­pa Unió támogatásával valósul­hat meg, magyar-német közre­működéssel. A több hónapos munka céljá­ról, annak lehetséges hozadéká- ról a projekt egyik munkacso­portjának vezetőjét, dr. Patkós Csabát, az egri Eszterházy Ká­roly Főiskola Természettudomá­nyi Karának docensét kérdez­tük, akitől megtudtuk, hogy a projekttel egy alapkutatást való­sítanak meg. A komplex progra­mot az Eszterházy Károly Főis­kola Természettudományi Kará­hoz kapcsolódó Agria Innorégió lüdáscentrum valósítja meg, bevonva számos külső szakértő partnert. Együttműködnek az Országos Meteorológiai Szol­gálattal, az Egererdő Zrt.-vel, az Eger és Térsége Fejlesztési Egyesülettel, az MTA Földtu­dományi Kutatóközpontjával, Central Geo Kft.-vel, a Bástya Építész Kft.-vel. Ugyancsak fon­tos külföldi partnerük a Kasseli Egyetem, amelynek szakértői sokéves, a megújuló energiák térségi hasznosítására vonat­kozó tapasztalatukat bocsátják rendelkezésükre a projekt sike­res megvalósításához. Az átfogó cél a Kasseli Egye­temmel együttműködésben a megújuló energiaforrások és a klímaváltozás területén alap­kutatások elvégzése, térségi GIS adatbázis építése, és a hoz­zá kapcsolódó energiahatékony gazdasági növekedést szolgáló tevékenységek kidolgozása egy fenntartható modellrégió meg­tervezése céljából. A célterületet jelentő 23 tele­pülésen (Eger és térsége) feltár­ják azokat a természeti erőfor­rásokat, amelyek alkalmasak lehetnek megújuló energiák hasznosítására (víz, szél, nap­sugárzás, főldhő, biomassza). Az adott településen öszegyűj- tik és feldolgozzák a meglévő adatokat, s terepi alapkutatást is végeznek. Ézen kívül a települések bel­területi épületállományának adottságai alapján energiatér­képet készítenek az energiafo­gyasztás területi mintázatának megállapítására. Ezzel össze­függésben társadalmi-gazdasá­gi adatokat is felmérnek, illetve Az intézmények energiaköltségei nagyon magasak dr. patkós Csabától megtud­tuk azt is, hogy a munka jelen­legi fázisában, amikor még az adatbázis-építés nem fejező­dött be, nem lehet pontos jóslá­sokba bocsátkozni. Az önkor­mányzatok nagy részét végig­járva ugyanakkor már meg­fogalmazható, hogy a települé­sek vezetői valamennyien tisz­tában vannak a téma fontossá­gával és szeretnék, ha a közsé­gek valóban profitálhatnának majd ezekből a lehetőségekből. Sírokban például jelenleg vég­zik az adatok gyűjtését. Bizo­nyos, hogy itt a közel húsz ön- kormányzati intézmény ener­giaköltségeire több tízmillió fo­rintot költenek évente. Ebből is látszik: a költségekből lenne mit faragni. rámutatnak a potenciális kocká­zatokra, amelyek a vizsgált te­rületen veszélyt jelenthetnek a jövőbeni beruházásokra. S hogy mi lesz a kutatás ered­ménye? A remények és tervek szerint egy integrált térinfor­matikai adatbázis, amelyből térképek generálhatók, elemzé­sek készíthetők. Megállapítható lesz például, hogy mely telepü­léseken van lehetőség gazda­ságosan különböző megújuló energiát hasznosító berendezé­sek telepítésére, illetve hogy az épületállomány mely elemein szükséges energiahatékonysá­got javító beruházásokat végre­hajtani. A pályázati programban part­nerek a térség önkormányzatai is, akik számára a kutatás ered­ményeit rendelkezésre bocsát­ják, így pályázatokhoz, megva­lósíthatósági tanulmányokhoz vagy hosszabb távú tervezéshez is pontos adatok állnak majd rendelkezésre. A projekt végén együttgon­dolkodásra hívják a részt vevő települések önkormányzatait, vállalkozóit, civil szervezeteit és az érdeklődőket, hogy a meg­lévő erőforrás-potenciál hasz­nosítására milyen lehetőség kí­nálkozik, hogy előmozdítsák a helyi gazdasági-társadalmi fej­lődést, munkahelyteremtést is. 1 PERCES INTERJÚ Nagyon népszerű a strandkönyvtár EGER A Bródy Sándor Városi és Megyei Könyvtár híres arról, hogy olvasóiért szin­te bármit képes megtenni. Mivel nyáron kissé megcsap­pan a központi intézmény lá­togatottsága, ezért létrehoz­ták a „strandkönyvtárat”, és kiköltöztek az egri termál­fürdő és strand területére. A részletekről Kelemenné Csuhay Zsuzsannát, a pro­jekt vezetőjét kérdeztük.- Sikeresen működik a strand­könyvtár?- Minden várakozásunkat túlszárnyalta a látogatottság. Eredetileg úgy terveztük, hogy a plázakönyvtár min­tájára péntektől vasárnapig leszünk elérhetőek a külső helyszínen, de annyian fel­keresték kolléganőinket, hogy úgy döntöttünk, au­gusztus végéig a hét minden napján nyitva tartunk a für­dőben.- Melyek a legnépszerűbb ol­vasmányok?- A legnagyobb sikere az újságoknak és a folyóiratok­nak van, de a szórakoztató és a szépirodalom is kelendő. Örülünk, hogy ilyen nagy az érdeklődés, és nemcsak az idősebb korosztály látogat el hozzánk, hanem a fiatalok is. Sőt, sok külföldi turista érdeklődött már a pultunk­nál, ők is megtalálhatják a kedvükre való könyveket.- A könyvtárban mikor ér vé­get a nyár?- A szünet után augusz­tus 12-én nyitjuk meg újra kapuinkat, és onnantól már a megszokott menetrend szerint várjuk olvasóinkat a központi épületben, de a ter­málfürdőben a medencéknél a strandkönyvtár is biztosan elérhető még a nyári szezon végéig. ■ SZ. E. Kelemenné Csuhay Zsuzsanna: Népszerűek vagyunk! Ezerszám fogyott a jo tarkanyi retes jubileum A finom ételek mellé színes programokat is kínáltak a szervezők Idén éppen tíz éve, hogy a he­lyi nyugdíjas egyesület tagjai elhatározták: érdemes lenne megismertetni ország-világgal a különleges felsőtárkányi fi­nomságot, a sós-túrós rétest. A gondolat olyannyira sikeres lett, hogy azóta minden esz­tendőben egy teljes hét végét szentelnek a remek ételnek, de természetesen másféle töltelé- kű húzott süteményeket is kós­tolhatnak a településre látoga­tók. Persze a kiváló falatokhoz színes programsorozat is du­kál: óriáscirkusszal és gólyalá­basok komédiájával kezdődött az esemény, műsort adtak a helyi és környékbeli csoportok (érdekesség, hogy a Felsőtárká­nyi Hagyományőrző Néptánc­együttes ugyancsak jubilál, hi­szen idén 60 esztendeje, hogy elkezdték a munkát), a Skafun- derz zenekar pedig gondosko­dott arról, hogy mindenki jól átmozgassa végtagjait. Tegnap mások mellett a helyi Oszák lá- nos Big Band, valamint a Felső­tárkányi Fúvószenekar szóra­koztatta a nagyérdeműt. Emel­lett helyi tehetségek kézműves termékeiben is gyönyörködhe­tett a publikum. A névadó ét­kek elkészítéséről egy jól össze­szokott csapat gondoskodott, s talán már senkit sem lepett meg: a jubileumon tízezernél is több rétes fogyott a két nap alatt. ■ P. A. Levél az ombudsmannak: nem mondanak le az útról Sokan szeretik. Jól elkészíteni csak gyakorlattal lehet. Képgaléria: heol.hu félmegoldás Felújították a He­vest Péllyel összekötő 32-111. számú utat, részben. Mint ar­ról korábban beszámoltunk: a Hanyi-Tiszasülyi tározó kivite­lezője „társadalmi szerepválla­lásra” hivatkozva helyreállítási munkálatokat végzett a 13 kilo­méteres út két és fél kilométe­res szakaszán. Tudvalevő: a tározó építése során a teherautók forgalma olyan mértékben tette tönkre a falunak a külvilághoz csatlako­zó útjait, hogy tavaly le kellett zárni azokat. Ari Norman polgármester a felújítási munkálatok kezdetén elmondta, kétségkívül járha­tóbbá válik az út, de csak egv ideiglenes megoldásról van szó, mivel az a 4-5 centiméteres asz­faltréteg hamar tönkremegy. A falu vezetője most arról számolt be lapunknak, hogy az utóbbi hetekben a Magyar Köz­út munkatársai a fennmaradó 10 kilométeren minden kátyút szakszerűen kijavítottak, így a lakosság nagy örömére újra járható az útszakasz. Viszont mióta újra elindult a forgalom, máris romlott az út állapo­ta, ezért egy nyolcvan oldalas beadványt juttattak el a napok­ban az alapvető emberi jogok biztosának, és teljes körű vizs­gálatot kértek. A pélyieknek to­vábbra is egy teljesen megújult útra van szükségük. ■ SZ. E. > I I / <

Next

/
Thumbnails
Contents