Heves Megyei Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-03 / 180. szám

HORIZONT 5 2013. AUGUSZTUS 3., SZOMBAT I » 1 PERCES INTERJÚ Húzzák, sütik a jó házi rétest jubileum Ma és holnap rendezik a már hagyomá­nyosnak tekinthető Felső- tárkányi Rétesnapokat a tó partján. A népszerű rendez­vényről a település polgár- mesterét, dr. Juhász Attila Simont kérdeztük.- Miért éppen a rétes köré szerveződik ez az esemény?- A sós-túrós rétes egy unikum itt, Felsőtárkány- ban. Éppen tíz éve gondolták úgy a helyi nyugdíjas egye­sület tagjai, hogy érdemes lenne, ha ezt az ételkülön­legességet mások is meg­ismerhetnék. Ám azt azért kiemelném, hogy ezeken a napokon másféle töltelékű húzott süteményeket is kós­tolhatnak az ide látogatók.- Milyen programok várnak a vendégekre?- Ma óriáscirkusszal és gólyalábas felvonulással kez­dünk, majd a Tekergő Zene­kar gyermektáncházzal ked­veskedik a legkisebbeknek. Mivel ez a rendezvényünk a hagyományok köré szer­veződik, ezért fontosnak tartottuk, hogy nálunk is bemutatkozhassanak kis­térségünk hagyományőrző csoportjai. Többek között itt lesznek az egerszalókiak és a demjéniek is. Este a Ska- funderz és a Suplé Varieté koncertezik.- Marad még vasárnapra is elfoglaltság?- Hogyne. 11 órától a Vir­tus Kamara Táncegyüttes szórakoztatja a gyerme­keket, 13 órakor az Oszák János Big Band lép fel, őket a Felsőtárkányi Fúvós Zene­kar követi. Továbbá mindkét nap során megtekinthetők helyi tehetségeink kézműves termékei is. ■ SZ. E. Dr. Juhász Attila Simon: Jöjjenek, kós­toljanak igen finom rétese két...! Aki a szennyes múltat kiteregeti Lim László Szenvedélyes múltkutatás nagy titkokkal és megdöbbentő felfedezésekkel Litya László hatvani újság­író-helytörténész évek óta kutatja a korábbi rezsim dicstelen módszereit iga­zoló dokumentumokat. Legfontosabb megállapítása: az állambiztonság gépezeté­nek működtetői a cél érde­kében semmitől sem riadtak vissza. Tari Ottó Litya László: „Nagyon felháborított, hogy a kommunisták által vezetett rendszer középiskolás gyerekeket is felhasznált, ha éppen úgy adódott...”- Mint kolléga a kollégának mon­dom: irigylésre méltó az az el­szántság és kitartás, amellyel e munkát végzed. Mi hajt tulajdon­képpen?- Összetett a válasz. Először is azt a nézetet osztom, amely szerint, ha már a rendszer- változáskor nem sikerült lezárni a múlt e sötét - és ahogy beleásom magam, egyre sötétebbnek tűnő - fejezetét, addig tegyük meg, amíg még módunkban áll. Ez azért is fontos, mert mindig lesznek érdeklődő fiatalok, akik a té- « nyék feltárásának elmulasztá- E sa esetén joggal mondhatnák, 1 hogy megelőzte őket egy olyan | generáció, amely nem volt s képes eltakarítani saját szeny- nyesét. Szégyellném magam, ha ilyen örökséget hagynánk rájuk. És persze, az is az igaz­sághoz tartozik, hogy aki ebbe egyszer belekezd, aligha képes abbahagyni. Én legalábbis így vagyok vele. Ez egy nagyon aprólékos, már-már sziszifuszi kutatómunka, de a sikerélmények mindenért kárpótolnak.- Munkássá­godat ismerve, a helytörténeti témák ko­rábban is foglalkoztattak, de az ügynökök tevékenysége csak néhány esztendeje került előtérbe nálad...- Ez így nem egészen pon­tos, mivel - ahogy sokakban- bennem is régóta megvolt a vágy a történtek tisztázására. Ezt most főként Hatvanra vo­natkoztatva értem, hiszen a feltételezések kavalkádjában itt is számos név forgott köz­szájon. Úgy gondoltam, hogy helyben is megvan az igény a tabula rasára. A megerősítést az jelentette, amikor Hódmező­vásárhelyen 2009-ben, Lázár János akkori polgármester ide­jében átvilágíttatták az egész várost, s a dokumentumokat teljes egészében nyilvános­ságra hozták. Nem mellesleg hasonló javaslattal megkerestem szinte az összes helyi politikai erőt, amelyek nem is zárkóztak el a dologtól, ám később semmi érdemi lépés sem történt. Természetesen nem hagytam annyiban, s megérte, hiszen a mostani városvezetés nyitottnak bizonyult.- Az imént Hódmezővásárhelyei említetted, ahol mindjárt meg is találtad a kapcsolódási pontot Hatvannal...- Igen, Moldvay Győző személyében. Őt jeles irodal­márként, újságíróként, galéria­alapítóként tartották, számon városunkban, ám felfedeztem a nevét a hódmezővásárhelyi listán. Ő korábban ott élt, s a kutatások során az is kiderült hogy - a rendszerre jellemző­en - nemcsak róla jelentettek, hanem őt is beszervezték. El­utaztam a Dél-alföldi városba, ahol már az első alkalommal igen érdekes dolgokra bukkan­tam, de rádöbbentem, hogy az ilyen feladatokhoz képzett és elhivatott történészekre is szükség van, nélkülük lehe­tetlen az eredményes kutatás. Van ott egy múzeum, „Emlék­pont” az elnevezése, ahol ko­moly kutatás zajlik. Ennek az NÉVJEGY: név: Litya László életkor: 63 esztendős foglalkozás: újságíró; eredeti­leg építésznek tanult, a moszk­vai Kujbisev Műszaki Egyete­men végzett. A pályamódosítást követően eleinte különféle nagy­üzemi lapokat szerkesztett, ké­sőbb pedig az Új Magyarország­ban, a Szabad Földben, a Mű­intézménynek a munkatársa Vincze Gábor, akivel a mai napig tart a kapcsolatom, va­lamint Fráter Olivér, aki azóta a kormány mellett dolgozik, emellett azonban a mai napig kutat. Ők rengeteget segítet­tek. Később kutatási engedélyt kaptam az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levél­tárába is, ahol Szőnyei Tamás lett a referensem. Kifejezetten őt kértem, hiszen korábban velem együtt végezte el Bajor Nagy Ernő újságíró iskoláját, mostanában pedig ő segíti gyár Nemzetben, valamint a He­ves Megyei Hírlapban jelentek meg az írásai. Harmadik éve szerkeszti a Hatvani Kalendá­rium című kiadványt. szívügye: imádja a költészetet (amelyet egyébként maga is mű­vel), s rendkívül fontos számára a magukra hagyott kutyák gyá- molítása. Kenedi János és más kutatók tevékenységét is. Soha nem szabad feladni - mondta a ku­darcok alkalmával, s ezt azóta is szem előtt tartom.- Moldvay hatvani ügynökmúltját felgöngyölítetted és publikáltad, aztán újabb ügyekbe ástad bele magad..., sikerrel.- Felháborított, hogy a kom­munisták által vezétett rend­szer középiskolás gyerekeket is felhasznált, ha éppen úgy adódott. A Bajza gimnázium­ban ez igazolást nyert, még­hozzá jelenkori megerősítéssel. A dokumentumok alapján majd' negyven év elteltével fel­kerestem a beszervezetteket- már aki még él közülük -, illetve a tartótiszteket is. Utób­biak cinizmusa olykor még ma is tetten érhető. Jelenleg egy 1970-es évekbeli diákmolesztá­lási ügyön dolgozom, de ezzel párhuzamosan formálódik a kép egy ugyancsak a városun­kat érintő kémhistóriáról is. Tényleg érdekes lesz. AHét íjmb&re^ PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ÉLETÉBŐL ^EGER GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ Érdemes most bérletet váltani A Gárdonyi Géza Színház a né­zők kérésére meghosszabbítja a kedvezményes bérletvásárlást, érdemes augusztus 15-ig meg­váltani a bérleteket, mert így spórolhatnak a színházbarátok. A nagyszínpadon a Képzelt riport egy amerikai popfesz­tiválról, a Hippolyt, a lakáj, a Hajmeresztő, A padlás, a Csongor és Tünde, az Annuska és Holle anyó, míg a stúdió- színpadon A fény éjszakája, A pillangók szabadok, és A kép­zelt beteg látható a 2013-14-es évadban. A teátrum idén sok új bérletkonstrukcióval kedves­kedik a publikumnak. ■ Az egri társulat tagjai két évad között is szívesen vállalnak munkát, de persze, a pihenésre is szánnak időt. Dimanopulu Afrodité mun­kával tölti a nyarat. - Negye­dik éve játszom nyáron más társulatnál, idén a Tanulmány a nőkről című produkcióban - meséli. - A napokban in­dulunk a Balatonra, ahol egy hetet töltünk a családdal. Ez lesz az abszolút pihenés. Köz­ben készülök a színház nyitó bemutatójára, A fény éjszaká­ja című előadásban Széchenyi feleségét játszom, aztán a Holle Dimanopulu Afrodité Marjai Virág anyóban és A hajmeresztőben szerepelek. Remek munkák várnak hát rám... Marjai Virág egy hetet töl­tött a családjával. Kankalint, a kutyáját mindenhová magával viszi, még bulizni is, hiszen ő egy „partikutya”. Egyben nem értenek egyet: a kutyussal el­lentétben Virág igazi vízimá­dó. - Még van három hetem pi­henni, de nem tervezek előre, jön, ami jön. Nyár elején szere­peltem az egyik szabadtéri be­mutatóban, mostanában pedig sokat olvasok, mert ez feltölt, és évad közben nincs rá időm. Tóth Levente sem szakadt el a színpadtól: a nyár elején az Isten rabjaiban és A fejedelem­ben játszott, de azért nyaralni is jutott ideje. - A családdal két hetet töltöttünk a Balatonnál, s minden napra találtunk prog­ramot. Év közben kevesebbet lehetünk együtt, ezért ilyen­kor minden a gyermekekről szól, elmentünk lovagolni és egy kalandparkba is. A napok­ban pedig Nagyvisnyón tábo­roztatok fogyatékkal élő gyer­mekeket, ami munka ugyan, de a jó társaság miatt egyben kikapcsolódás is - mondja. ■ i l í Feltöltődés a Balatonnál és parti a kiskutyussal

Next

/
Thumbnails
Contents