Heves Megyei Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-17 / 192. szám

4 HORGASZAT-VADASZAT 2013. AUGUSZTUS 17.. SZOMBAT HIRDETÉS 3300 Eger, Makiári út 82. Telefon: 70/362-7941; 36/322-705 E-mail: gabor(S) horgaszparadicsom.com 20.000 Ft felett ingyenes házhoz szállítás! Vizeink elterjedt hala a ponty, . sokan horgásszák horgászata legszélesebb kör­ben elterjedt halfajunk a ponty. Horgászatakor számos ténye­zőre kell figyelemmel lennünk, így például arra, hogy a ponty folyamatosan mozgásban van, ősszel, a lehűlő vízben a mé­lyebb részeket keresi fel. A víz melegedésével olyan helyet keres magának, amely védett és táplálékdús. A ponty egész évben fogható, még jég alól is. A napszak tekintetében sincse­nek különbségek. Eléggé érzé­keny az időjárásra. Hidegfront betörés előtt az étvágya csök­ken, ám miután betört a front, elkezd enni. A jó felszerelés mellett meghatározó a csali. A ponty étlapja változatos, így elég széles a választék. Tavasz- szal, ősszel inkább állati erede­tű csalit alkalmazzunk: szóba jöhet a giliszta, a lóbogár, csontkukac. Ha nem akarunk élő csalival horgászni - főleg a tavaszi időszakban -, a sima csemege kukorica is megteszi. Télen nagyon jó lehet a koc­kára vágott löncshús. Növényi eredetű csalikat főleg tavasz végén és nyáron használjunk! Meg kell említeni a legelterjed­tebb csalit, a kukoricát, amit többféle ízben és keménység­ben állítanak elő. A tésztacsa­lik is eredményesek, ízesítésük tekintetében széles a skála, a méztől az eperig bármilyen aromát használhatunk. ■ Igen sok kárt okoznak a nagyvadak kilövés Idén ötödével több gímszarvast és vaddisznót kell elejteniük a társaságoknak Természetes élőhelyükön és a mezőgazdasági területeken is meglehetősen sok kárt okoznak a nagyvadak, ezért aztán gyéríteni szükséges az állományt. Tóth Balázs Folyamatosan növekszik a nagyvadállomány Heves me­gyében. A vadászatra jogosul­tak gímszarvasból öt és fél ez­res, vaddisznóból négy és fél ez­res, őzből közel 13 ezres, muf­lonból pedig több mint 2300 darabos törzsállományt becsül­nek. A kilövések darabszámát elemezve megállapítható, hogy az állomány összterítéke nap­jainkra 2008-hoz képest majd­nem megduplázódott. Az elej­tett nagyvadak felét egyébként vaddisznók teszik ki. Bocsi Csaba, a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelés- ügyi Igazgatóságának vezetője lapunknak nyilatkozva kifej­tette, hogy a nagyvadállomány létszámnövekedése az élőhe­lyek fokozott igénybevételét, ezáltal az erdei és mezőgaz­dasági vadkárok növekedését eredményezi. A vaddisznók esztendőről esztendőre egyre több kárt okoznak; tavaly például Vécs határában végeztek meglehetősen nagy pusztítást a kukoricában. ■ Szomorú, ám tény: a nagyvadállomány gyarapodásával a károk is növekednek.- Az elmúlt időszakban a vadállatok lakott területeken való megjelenése és károkozá­sa, az emelkedő mezőgazdasá­gi vadkár, az erdei élőhelyek veszélyeztetése, összességében a nagyvadállomány növeke­dése egyre szükségszerűbbé tette a hatósági beavatkozást - jegyezte meg Bocsi Csaba, hozzátéve: a 2012/2013. évi vadgazdálkodási jelentések is­meretében a vadászati hatóság a II/2-es (Mátra-Bükk-Cserehá- ti nagyvadas) vadgazdálkodási körzethez tartozó vadászatra jogosultaknak a már jóváha­gyott 2013/2014. évi vadgaz­dálkodási terveket módosította, így 20 százalékkal több gím­szarvast és vaddisznót kell ki­lőni. Ezen kívül a vegetációs időszakban az egységes és ha­tékony vadkárelhárítás érdeké­ben elrendelték a hasznosítási tervszámok időarányos teljesí­tését. Az intézkedés folyamatos jelentési kötelezettséget is előír, azért, hogy a vadállományról, valamint az élőhelyet ért vad­károsításról a hatóság ponto­sabb képet kapjon.- Ezt indokolta az is, hogy az állatok egyre nagyobb és na­gyobb károkat okoztak az er­dei élőhelyekben. Az erdészeti hatóság tájékoztatása szerint a 2011-es esztendőben az általuk vizsgált területeken az összes csemetének mintegy 48 száza­lékában kár esett a szarvasok­nak, vaddisznóknak, illetve bocsi Csaba véleménye sze­rint a vadászatra jogosultaknak is be kell(ene) látniuk, hogy a vadállomány optimális szinten tartása elsősorban az ő érde­kük. Amennyiben a vadállo­mány létszáma eléri a környe­zet eltartó képességének hatá­rát, úgy az állomány minősége, összetétele romlik, s jelentős kárt okoz a mezőgazdaság más egyéb vadaknak „köszönhető­en”. A folyamatban lévő erdősí­tések ötödé van bekerítve szű- kebb hazánkban. A megye leg­nagyobb erdőgazdálkodójánál, az Egererdő Erdészeti Zrt.-nél az új kerítéssel védett terüle­tek nagysága háromszorosára, a kerítések nyomvonalának hossza pedig a négyszeresé­re növekedett az elmúlt négy évben. A kerítésépítés költsé­ge, valamint az újulat hiánya miatt elmaradt fakitermelés bevételkiesése messze-messze meghaladja a kifizetett erdei ágazataiban, amelyekért a va­dászatra jogosultak vonhatók felelősségre. Az elmúlt években a vadászati hatóságnál folya­matosan emelkedett a vadásza­ti idényen kívüli nagyvadkilövé­si kérelmek száma. Ez is alá­támasztja azt a tényt, hogy nagyvadak létszáma gyarapo­dott, így több kár keletkezik a mező- és erdőgazdálkodásban. vadkár mértékét, egyben az erdőgazdálkodók tűréshatárát is - mondta a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságá­nak vezetője. A vadászati hatóság a határo­zatok egységes elveken történő végrehajtása érdekében még ez év tavaszán, közelebbről má­jusban egy értekezletet hívott össze a II/2 vadgazdálkodási körzet vadászatra jogosultjai részére. A jelenlévők többsége egyetértett a darabszám eme­lésével, többen az időarányos teljesítést, nem különben a A 11/2 MÁTRA-BÜKK-CSEREHÁTI nagyvadas vadgazdálkodási körzet területe több mint ötezer négyzetkilométer, amelyből 1757 négyzetkilométer található Heves megye hegyvidéki része­in, 3326 négyzetkilométer pedig Borsod nyugati hegyvidéki terü­letein. A körzetben az apróvad­nak nincs érdemi jelentősége. Helyenként ugyanakkor nagyon gímszarvasok idényen kívüli kilövését kifogásolták. Országszerte egyébként a vadászatra jogosultak egy ré­sze a mezei nyúl, a gímszarvas és a vaddisznó vadkárelhárító vadászatának engedélyezésre irányuló kérelmet nyújtott be a veszélyeztetett napraforgó, kukorica és gabona kultúrák esetében. Ezen kívül fényszóró használatára is kértek enge­délyt a veszélyeztetett mező- gazdasági területekre, vadkár­ra, illetve az apróvad tenyész- telep környékére rókára. magas a gímszarvas állomány­sűrűsége, a Mátrában és a Bükkben fontos nagyvad a muf­lon. A vaddisznóállomány és terítéke szintén kiemelkedően magas. A vadgazdálkodást je­lentősen befolyásolja az erdő- gazdálkodással való összhang megteremtése, illetve a nemzeti parkok területén a természet- védelem. Idényen kívül is sok disznót akartak lőni Fontos az erdőgazdálkodás és a természetvédelem Megismételve 2010-es sikerét, ismét bajnok lett a csapat horgászsport Az első helyhez nagy tudás, némi szerencse, no, meg jól megválasztott taktika és csapategység kellett Bajnoki címmel térhetett haza Szegedről megyénk sporthor­gász válogatottja a jubileumi, ötvenedik országos csapatbaj­nokságról. A Horgász Egyesü­letek Heves Megyei Szövetségé­nek csapata negyedik éve végez már a legjobbak között: három esztendeje arany-, 2011-ben ezüst-, tavaly pedig bronzérmet szerzett a legrangosabb hazai horgász megmérettetésen.- Idén is nagy elvárásokkal és bizakodva indultunk a ver­senyen, s már elég korán le­utazott a csapat a segítőkkel, hogy elkezdje a vizet vallatni. Nem ismeretlen számunkra a Maty-ér, mert az elmúlt évben is itt megrendezték a versenyt. Tudtuk, hogy szeszélyes, na­gyon időjárás- és sorsolásfüggő a víz. Megpróbáltunk minden eshetőségre felkészülni, de a horgászsportban ez majdnem lehetetlen. Az első nap beigazo­lódtak félelmeink. Az esti mér­legelésnél csupán a 4. helyen állt a megyei csapat. Üdítő szín­folt volt a gyermek és ifjúsági korú versenyzők remek sze­replése, de ez is kevésnek bizo­nyult a dobogóhoz - idézi fel a történteket a heveshorgasz.hu. A honlap beszámolója szerint a második napon nagy akarás­sal és új taktikával - ha lehet ilyet mondani egy horgászat- J ról - vágtak neki a verseny- § nek a megyénkbeli sportolók. Megyénk válogatottja a dobogó legmagasabb fokán; megérdemelt siker... Az első órában fej-fej mellett haladtak a rivális ráckevei, nógrádi és szolnoki csapattal. A versenynap második felében a csapat tudta tartani a jó átla­got, és a gyermek, valamint az ifi versenyző jó eredményének köszönhetően az első napi 42 ponttal szemben a másodikon 27 pontot horgásztak. Ez az eredmény ezen a pályán na­gyon jónak számít. Már csak azt kellett figyelni, hogyan sze­repelnek a dobogóért küzdő ellenfelek. Egyre több hír érke­zett arról, hogy közülük többen is „elszálltak”, vagyis a 12 fős szektorban csak all. helyezést érték el, ami erősen visszave­tette az eredményeiket. Megyénk csapata viszont e napon nagyon jó átlagot horgá­szott, és a szektorokban elért 3-4-5. hely sokat engedett sej­tetni. Délután 4 órára kiderült: megcsinálták a „lehetetlent”, és a negyedik helyről az első hely­re jöttek fel, így három eszten­dő múltával sikerült ismét a do­bogó legfelső fokára felállníuk.- Ezen a versenyen fénye­sen bebizonyosodott, hogy a csapategység és a jó taktika együtt verhetetlen. Gratulá­lunk a versenyzőknek a szép sikerhez, a segítő csapattagok­nak, a feleségeknek és a szü­lőknek pedig sok köszönet az áldozatos munkájukért - írja a horgászszövetségi weblap. ■ i I f l i í

Next

/
Thumbnails
Contents