Heves Megyei Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-12 / 187. szám
2013. AUGUSZTUS 12., HÉTFŐ ELETMOD - TUDOMÁNY 13 Közkeletű tévhitek a „kozmikus porszívókról” csillagászat A széles körben elterjedt vélekedéssel ellentétben a fekete lyukak ugyanis csak nagyon közeli tárgyakat nyelnek el. Képzeljük el, vajon mi történne, ha egy azonos tömegű fekete lyukra cserélnénk a Napunkat, a naprendszerünk központját képező csillagot? Az égbolt szerkezetét tekintve semmi: bolygóink megtartanák eddig is befutott, örökölt pályájukat. Ennek ellenére régóta tartja magát az a tévhit, hogy ezek a félelmetes kozmikus objektumok mindent mohón magukba szippantanak a térben. Valójában egy különösen nagy tömegsűrűségű, kiégett csillag anyaga először any- nyira összesűrűsödik, hogy saját gravitációja alatt egyetlen pontba omlik össze - úgynevezett szingularitást hozva létre. Az űr azon régióját hívjuk fekete lyuknak, ahol a gravitáció elég erős ahhoz, hogy semmi ne szabadulhasson ki a vonzása alól. Ennek mérete tehát a viszonylag kis középpontban található tömeggel van összefüggésben - ami által a kifelé gyakorolt hatásának a mezeje is változik. A Napunkkal megegyező tömegű fekete lyuknak például három kilométer lenne az átmérője - naprendA rejtélyes fekete lyuk szerünk térbeli dimenzióit figyelembe véve ez apróságnak számít (a Föld Naphoz mért távolsága például csaknem százötvenmillió kilométer). A fekete lyuk pedig csak akkor szippant magába bármit is, ha az átlépi a lyuk határát. Ilyenkor viszont már a beeső fény sem szabadulhat. ■ A Yucatán-fálsziéetet borító tróousi orrió alatt elárasztott harlan^lahirintus húzódik ahonnan iácfkorczaki omhprek ncnntvazai komitok oln A Yucatán holtainak titka régészet Szenzációs jégkorszaki leletek Mexikó víz alatti barlangjaiból Óriási barlangrendszer húzódik a Yucatán-félsziget alatt. Egy búvárexpedíció az innen előkerülő jégkori embermaradványok titkaira igyekszik fényt deríteni A helyszín: egy,» türkizkék vízzel teli, tíz meter széles barlangjárat a mexikói Yuca- tán-félszigeten. A sztalaktitok- kal díszített falakon denevérek kucorognak. Összecsavarodott léggyökerek kúsznak az üveges mélység felé, amely a napsugarakat is elnyeli. Valahol ott, a sötétségben nyugszanak a halottak. Legalább kettő. „Szerencsés eset” - mondja Alejandro Terrazas. Nyomasztó a déli hőség, félresöpri az arcára telepedő szúnyogot, és megpróbál nyugalmat erőltetni magára. A 43 éves Terrazas az Universidad Nációnál Autónoma de México paleoantropológusa, s 1600 kilométert utazott a fővárosból az ország legkeletibb részébe, közel a karibi partokhoz, hogy biztonságba helyezze a leleteket. Hogy végre bizonyosságot nyerjen. Most azonban várakoznia kell, és ez idegessé teszi. Terrazas, aki képes a halottakat is szóra bírni, és csontszilánkokból olvas ki életrajzokat, azt szeretné megtudni, hogy éltek ezek az emberek, hogy haltak meg, és mikor. Szeretné megfejteni a történetet, mert az az övé is. Az emberiség egyik legnagyobb kalandjáról van sző, az amerikai kontinens benépesítéséről. Ez az évezredekkel ezelőttre visszanyúló dráma még mindig rejt titkokat, és Terrazas csak a sztori végét ismeri: „Mi, az újkori amerikaiak a sor végén állunk - mondúj RÉGÉSZETI leletek bizonyítják, hogy Amerika benépesítésének története bonyolultabb, mint gondolták: 1. A "CLOVIS FIRST" ELMÉLET szerint az első telepesek jó 13000 évvel ezelőtt, Kanada gleccserei között jutottak el a mai USA területére 2. NAGYON VITATOTT: egy másik elképzelés szerint tengerjáró európaiak 20000 évvel ezelőtt ja. - De honnan származunk? És hogyan lettünk azzá, akik ma vagyunk?” A kérdésekre csak a halottak adhatnak választ, például az olyanok, amelyek ott a sötétben fekszenek. GPS-készülékével a kutató felméri a tisztást, jegyzetfüzetébe felvázolja a barlangjárat körvonalait. Ezután kolléganőjével, Carmen Rojasszal megbeszéli az időbeosztást. A 36 éves Rojas víz alatti régész, az Instituto Nációnál de Antropología e História szakértője. A fullasztó trópusi levegő ellenére fekete, neoprénből keveredtek Spanyolország területéről Észak-Amerikába 3. AZ ÚJ ELMÉLET: 15000 éwel ezelőtt Szibériából kenukkal a csendes-óceáni partvidék mentén megkerülhették a gleccsereket 4. VAGY ELŐSZÖR ÓCEÁNIAIAK érkeztek oldalhajós csónakokkal Amerikába? Ennek eddig kevés nyomát találták. A keltezés sok esetben vitatott készült csuklyás overallt visel, s a tisztás szélén már órák óta pakolja a sűrített levegős palackokat, zseblámpákat, légzőkészülékeket. Öt segítővel Rojas megpróbálja felszínre hozni a nemrég felfedezett holtak csontjait. A terve meglehetősen merész. A járat ugyanis, amelyet 1994-ben fedeztek fel USA-beli barlangkutatók, és az egyszerű The Pit (a Gödör) névre kereszteltek, sokkal mélyebbre nyúlik a föld belsejébe, mint az a felszínről sejthető. Az akna a cenotének nevezett, s ez esetben a világ egyik legnagyobb föld alatti, vízzel elárasztott barlangjának bejárata. Eddig több száz kilométernyi járatot és termet mértek fel, de a becs- i lések szerint még több ezer kilométernyi barlangrendszer húzódik feltáratlanul a Yucatán-félsziget alatt. Senki sem tudja megmondani, mennyi ideje hevernek szétszórva a járat padlóján a | csontok, és azt sem, hogy Rojas | levegőtartaléka elég lesz-e. Részlet: A Geo magazin 2012/12. számából Négy elmélet Amerika benépesítéséről Távirányítás nanomagnesek segítségével NANOTECHNOLÓGIA Arnd Pralle kukacokat tanított meg táncolni. Mindez gombnyomásra történik, mivel a Bufallói Egyetem kutatója mágneses mező segítségével irányítja a fonalférgeket. Ehhez a kísérlet előtt parányi, elektromágneses hullámokra reagáló vevőegységeket ültetett a férgek idegsejtjeibe. Ha jelet kapnak, a férgek természetellenesen hátrafelé kezdenek mozogni, amint lekapcsolják az impulzust, újra a megszokott módon előre kúsznak. Következő lépésként Pralle egereken szeretné kipróbálni az eljárást, ha sikerrel jár, akár embereknél is működhet. A kísérlet fő célja azonban természetesen nem az élőlények távirányítása. Sokkal inkább egy új gyógyászati irányvonal alakulhat ki általa: a remények szerint vezetékek nélkül, mágneses mezők segítségével juttathatók majd gyógyszerek célAz orvoslásban ez több játéknál irányosan a szervezetbe, vagy egyes szerveket lehetne irányítani - a szívritmusszabályzón messze túlmutatóan. A módszerrel akár egyes sejtek anyagcseréje is befolyásolhatóvá válhat, elképzelhető, hogy egy appen keresztül akár telefonunkról. Pralle-nak mindenestre már sikerült rávenni bizonyos sejtek pórusait, hogy jobban kinyíljanak vagy összezáródjanak, ezzel pedig befolyásolható az ioncsere. Ártalmatlan baktériumokat is be lehetne így vetni szállítóként, hogy mágneses mezőn keresztül irányítva célba juttassák a hatóanyagot, például egy rákos gócpontba. ■ Barátnők egymás közt zoológia A majomlány nőnemű társainál talál vigaszt A nőstény medvepáviánoknak (Papio ursinus) nincs könnyű dolga. Hímjeik folyamatosan parancsolgatnak és zajonga- nak, ha pedig nem tetszik nekik valami, egyszerűen fülön harapják nőstényüket. Emiatt egyes pávián lányok az azonos nemű társaknál keresnek vigaszt. Pontosabban közeli barátnők kis csoportjánál, akik szeretettel viseltetnek egymás iránt, amelynek egyik jele a gyengéd kurkászás is. Baráti körben ugyanis csökken a stressz szintje, s „jó társaságban” a nőstények tdvább is élnek - mondja Robert Se- yfarth, az Egyesült Államok Pennsylvaniai Egyetemének munkatársa. Ezáltal több utódot nevelnek fel, mint kevésbé szociális fajtársaik. A legjobban a tartós barátnőtrió működik: ebben a felállásban különösen alacsony a stressz-szint. ■ A majomhölgyek barátságait csak a fiú utódok provokációi zavarhatják meg A női barátságok más főemlősöknél is megfigyelhetők, ám gyakran rendkívül visszafogottak, és a kutatók számára nehezen felismerhetők. Sokáig társaságkerülőnek tartották a csimpánz (Pan troglodytes) nőstényeket is. Miközben a hímek egész nap a „haverjaikkal” bolondoznak, a hölgyek többnyire csak szemkontaktust tartanak fenn, vagy egymásnak háttal ülnek. A kapcsolat viszont gyakran egész életükön át kitart. A barátnők azonban nemritkán lojalitási konfliktusokba kerülnek. Már a főemlőskutató, lane Goodall is beszámolt fő művében, az 1986-ban megjelent Gombé csimpánzaiban arról, milyen zavarok léphetnek fel a nőstények baráti kapcsolataiban, ha egyikük felcseperedő fia provokálja a társat. ■ Amennyiben további, hasonlóan érdekes írásokra is kiváncsi, rendelje meg a GEO magazin egy darab, ingyenes példányát! Regisztráljon a www.aslapok.hu/geoproba weboldalon ________2013. augusztus 14-ig ___ va gy hívja a (06*40) 510*510-es telefonszámot 2013. augusztus 14-ig, 8-17 óra között! Érdekességek a GEO világából politológus véleménye A kémikus Mengyelejev zseniális ötlete A jelentkezés után a lapot egy héten belül eljuttatjuk önhöz. Az ajánlat a készlet erejéig érvényes. Az akció 2013. augusztus 14-ig, csak belföldi kézbesítés esetén érvényes. Próbaolvasásra csak azok jelentkezhetnek, akiknek a jelentkezést megelőző 3 hónapon belül a megadott előfizetői személyes adatokkal és/vagy előfizetési címen nem volt érvényes előfizetése, illetve próbaolvasása. Az akció keretében 2013/1. lapszámot postázzuk. Az előfizetésre és adatkezelésre vonatkozó információkat az Bőfizetői Üzletszabályzatban találja a www.axelspringer.hu/elofizetesek oldalon. Akciókód: 2422 >
