Heves Megyei Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-12 / 187. szám
6 GAZDASAG 2013. AUGUSZTUS 12., HÉTFŐ Jó eredmények aratás után itthon, rekordtermés Romániában Drágul az élelmiszer árprés A feldolgozók továbbra sem tudják növelni átadási áraikat A Nébih szerint kezelhető gondot jelent az aflatoxin- szennyeződés gabona Több mint hétmillió tonna búza és rozs termett az idén Romániában, ez az elmúlt nyolc év legjobb termése - jelentette ki Daniel Constantin román mezőgazdasági miniszter pénteken. A tárcavezető ismertette: a mezőgazdasági minisztérium birtokában lévő adatok szerint 7,296 millió tonna búza és rozs termett az idén 2,63 millió hektár nagyságú területen. Az idén kisebb felületen termett árpa, de a hozam 23 év óta a legnagyobb lett, hektáronként 3,2 tonna, az idei árpatermés tehát 1,511 millió tonna. Románia az idén 2 százaléknál nagyobb gazdasági növekedésre számít, főként az export növekedésében és a jó mező- gazdasági évben bízva. Magyarországon is befejeződött az aratás a napokban, mintegy 1,1 millió hektáron takarították be az őszi búzát. A termés mennyisége elérte az 5,1 millió tonnát. A gazdálkodók átlagosan egy hektárról mintegy 4,7 tonna termést takarítottak be. Ez mintegy 25 százalékkal több a tavalyi 3,7 tonnás átlagnál. A búza minősége jó, vagyis az étkezési minőség aránya meghaladja az 50 százalékot. Az őszi árpát mintegy 193 ezer hektáron aratták idén, a termésátlag hektáronként elérte a 4,46 tonnát. Ez az előző évinél mintegy 20 százalékkal nagyobb átlagos hozam. Az őszi káposztarepcét 190,5,ezer hektáron takarították be. Az átlagtermés hektáronként 2,68 tonnát tett ki, 12 százalékkal többet a tavalyinál. A kukoricát több mint 1,2 millió hektáron fogják betakarítani ősszel a gazdálkodók. Korábban ennek a növényi kultúrának az állapota bizakodásra adott okot, azonban mostanra a helyzet romlott, több térségben aszalódnak a kukoricaszemek. A várakozások szerint azonban a tavalyi 4 tonna hektáronkénti átlagtermést így is meghaladja majd az idei átlagos hektáronkénti terméshozam, a szakemberek 4,7 tonnára becsülik hektáronként. A kukoricatermés országosan 5,5-6,0 millió tonna körül alakulhat 2013-ban. ■ MTI Az élelmiszerek fogyasztói árainak és átadási árainak változása (az előző hónap - 100) fogyasztói árak ipar átadási árai Az élelmiszeriparnak még az átadási árak szinten tartása sem sikerül, a kereskedelem hónapról hónapra árat emel Alig változó élelmiszer-ipari átadási árak mellett lassan kúsznak fel a fogyasztói árak, miközben a feldolgozók hasztalan próbálják átnyomni költségnövekedésüket a kereskedelmi partnereiken. A korábban a fogyasztás csökkenésétől szenvedő üzletláncok most optimistábbak, és lassan felfelé mozdítják el az áraikat. Braunmüller Lajos Az év közepéig még folyamatosan növekvő mezőgazda- sági terményárak, és a stagnáláshoz közeli ipari átadási árak közé szorultak az élelmiszeripari szereplők, miközben a fogyasztói árak lassan felfele kúsznak. Az agrárium által szállított alapanyagok árai január és május átlagában 14 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, a rendelkezésre álló adatok szerint tavaly decembertől idén júniusig azonban csak 1 százalékkal nőttek az élelmiszeripar belföldi érté- 1 kesítési árai. Ugyanebben az időszakban az élelmiszerek fogyasztói árai 3,6 százalékkal nőttek. A feldolgozók hiába tudják elismertetni megnövekedett költségeiket a kereskedelemmel, az árprés hatására ezért jobbára exportlehetőségeket keresnek. A hazai piac felől a külföld felé forduló élelmiszer- ipar azonban még így is gyengébben teljesít, mint tavaly. „Ahhoz, hogy az élelmiszer- ipar által elszenvedett veszteségek ne növekedjenek tovább, bele kell kalkulálni az árakba mindazokat a jogos költségnövekedéseket, amelyekkel az ágazat kénytelen szembenézni” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Éder Tamás. Az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének elnöke lapunknak hozzátette: „ebbe nem csupán a használatarányos útdíjfizetés okozta többletköltségek tartoznának bele, hanem a mezőgazdasági a korábbi drágulás után az év közepétől egyre nagyobb mértékben csökkennek a mezőgazdasági termények felvásárlási árai. Míg az év első hónapjaiban egy tonna búza ára akár a 60 ezer forintot is meghaladhatta, mára ez a termény jobbára 40 ezer forint körül cserél gazdát. Az év elején még 130 ezer forintos termékek első félévben még tapasztalható árnövekedése is.” Éder Tamás hangsúlyozta: „Az idei év első felében még drágultak az alapanyagok, és az élelmiszeripar még a tavalyi, rendkívül nagymértékű alapanyagár-emelkedést sem tudta teljes mértékben elismertetni az átadási áraiban.” Éder ugyanakkor hozzátette: valószínűleg az agrárium által kialakított terményárak a második félévben némileg csökkennek majd, ám ez nem tudja teljes egészében ellensúlyozni az eddigi, csaknem két éve tartó, és a kereskedelem által mindmáig el nem ismert árnövekedést. Az elnök kifejtette: „tartósan ezt a gyakorlatot nem lehet folytatni, előbb-utóbb mindennapraforgó mára 100 ezer forintért kel el a piacon, és más termékek esetében is hasonló ármozgás tapasztalható. A várakozások szerint ez a trend - lassuló ütemben - folytatódik az elkövetkező hónapokban is. A változás az állattenyésztőknek, és az állati terméket feldolgozó iparnak kedvez igazán. képp el kell ismertetni a kereskedelemmel a jogos költség- növekedéseket, akár az alap- anyagár-változásokból, akár új állami terhekből adódnak. A helyzet mielőbbi rendezése azért is fontos, mert az élelmiszeripar szereplői nem bírnak el további terheket. Jól mutatja az ágazat helyzetét az is, hogy az élelmiszer- ipar aggregét volumenindexe csökkenést mutat az év első felében.” A hazai kiskereskedelem számára valóban jó hír lehet, hogy idén - immár pontosan hat évnyi zuhanás után - megállhat a fogyasztás csökkenése, a legtöbb szakértő éves alapon stagnálásra, esetleg kismértékű emelkedésre számít. A várakozások pedig ezúttal már megalapozottnak tűnhetnek, hiszen a rendkívül alacsony infláció, és a tavalyi évhez mért 3-5 százalékos béremelések miatt már érzékelhető reálbér-növekedést tapasztalhatnak a fogyasztók. Ez a pozitív várakozás is állhat az élelmiszerek fogyasztói árának lassú felfelé kúszása mögött, miközben az élelmiszeripar átadási árai az év első felében jobbára stagnáltak, esetleg kismértékben emelkedtek. A második félévben jöhet enyhülés biztonság Kezelhető problémának nevezte az aflato- xin-szennyezettséget a Nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság igazgatója pénteken Bonyhádon, a XVII. országos agrárfórumon. Pleva György elmondta: eddig a magyar- országi nyerstejek hét százalékában találták a kilogrammonként 0,05 mikrogrammos határértéket meghaladó aflatoxintartalmat, forgalomba azonban még nem került olyan , tej, amely egészségkárosodást okozott volna. Hozzátette: a tapasztalatok szerint a hazai tejfeldolgozók 70 százaléka kiemelt kockázatként kezeli az aflatoxint, ez azt jelenti, hogy a hazai tej 95-98 százalékát biztonságos körülmények között állítják elő, azokat a tételeket pedig, amelyek alkalmatlanok fogyasztásra, megsemmisítik. Az aspergillus penészgombák által termelt, hosszú távon májkárosodást okozó méreganyag a takarmányban keletkezik, és elsősorban az ország déli területein jelent meg. „2012 óta Magyarországon a szélsőséges száraz, időnként csapadékos időjárás teremtette meg a lehetőségét, hogy hazai növényfajtákban is megtelepedjen a penészgombafaj, ami megkérdőjelezheti a kukorica takarmányozási vagy emberi célra történő felhasználását”- mondta a szakember Megjegyezte azt is, hogy először bioetanolgyártók állati táplálékkiegészítő termékeivel hozták összefüggésbe az aflatoxin megjelenését, a bioetanolt előállító cégek azonban szigorú minőségbiztosítási rendszert vezettek be, és ma már biztonságosabbak a termékeik a hazai szemes kukoricánál. Pleva György elmondta: a probléma felszámolását a növénytermesztési vonalon lehet elkezdeni. Ismertetése szerint a gombafertőzés esélyét növeli, ha a mélyszántás elmaradása miatt a spórák a föld felszínén maradnak, a kukoricamolyok is elősegítik a spórák növénybe jutását, és a betakarítás, szárítás során sérült kukoricaszemek is fogékonyak a fertőzésre. ■ MTI Ellenőrzés: sorra büntetik a dinnyeárusokat RAZZIA Több mint 15 tonna megsemmisített áru, és 10 millió forintos bírság a júliusi akció eredménye Romániából származó mintegy 23 tonna görögdinnyét foglaltak le a hatóságok Békés megyében - közölte a Vidék- fejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára pénteken. Budai Gyula elmondta: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bejelentése alapján csütörtökön a Békés Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának munkatársai ellenőrzést tartottak egy kecskeméti székhelyű cég nagybánhegyesi telephelyén. A telephelyre Romániából érkezett összesen 64 tartályládában - ládánként 360 kilogramm - görögdinnye. A dinnye forgalmazásával foglalkozó cég a román származású görögdinnyét magyarországi termékként jelölve Szlovákiában szerette volna értékesíteni. A hatósági ellenőrök a vizsgálatot követően azonnali zár alá helyezték a közel egymillió forint értékű árut, és annak megsemmisítéséről rendelkeztek - mondta el Budai. A dinnyepiac ellenőrzését komoly veszi a hatóság, a júliusi akció során tízmillió forintnyi bírságot szabott ki a különféle szereplőkre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a feltárt szabálytalanságok miatt. A razzia során több tonnányi árut meg kellett semmisíteni. | Idén az út menti árusokat is ellenőrzik a hatóságok Júliusban a Nébih és a megyei kormányhivatalok munkatársai 271 esetben vizsgálódtak a dinnyeértékesítőknél. A razzia során összesen 308 tonna árut ellenőriztek, a vizsgálatok során 47 esetben találtak kifogásolnivalót - főként jelölési hiányosságot -, ez 110 tonna dinnyét érintett. A kifogásolt mennyiség 14 százalékát, azaz több tonnányi dinnyét kellett megsemmisíteni. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára hozzátette: az idei ellenőrzések a dinnye promóciójának nyitányával együtt kezdődtek meg, és a szezon végéig, előreláthatólag szeptember közepéig tartanak. A vizsgálatok nemcsak a nagybani piacokat, hanem a felvásárló telepeket, az áruházláncokat és az utak mellett árusítókat is érintik. Tavaly is volt hasonló diny- nyerazzia, ám akkor döntően a nagybani piacokat vizsgálták az ellenőrök. Idén a Nébihnek a NAV-val kialakított stratégiai együttműködés eredményeként már lehetősége volt szélesebb körű ellenőrzésre is, így közvetlenül az országba való belépés után megvizsgálhatták a dinnyeszállítmányokat. Ha nem volt tisztázott az áru eredete, megsemmisítették a kifogásolt tételeket. ■ VG 1 6 / l t
