Heves Megyei Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-10 / 186. szám

2013. AUGUSZTUS 10., SZOMBAT 5 HORIZONT 1 PERCES INTERJÚ Hegyeskő tallérral fizethetünk a mai napon falunap Nagyszabású ta­lálkozóvá nőtte ki magát Demjén egyik legsikeresebb rendezvénye, a ma immáron hetedik alkalommal meg- rendezendett Hegyeskő Nap, ahová mindig hazavárják az elszármazottakat is. Az ese­ményről Fodor Géza polgár- mestert kérdeztük.- Miért így hívják a falunapot?- Településünk környékén sok helyen találhatók kap­tárkövek, Síroktól Szomo- lyáig. A demjénit a helyiek Hegyeskőnek nevezték el a formája alapján. Aki szeret­ne, e napon túrákon is részt vehet, és egy tanösvényen keresztül akár el is látogat­hat a „büszkeségünkhöz.”- Milyen programok közül válo­gathatnak a vendégek?- Igyekeztünk minden korosztálynak a kedvére ten­ni: lesz humor, tánc, no, és persze, főzőverseny is. Ezen a napon Demjénben a „hiva­talos” fizetőeszköz a Hegyes­kő tallér, amelyért a helyi és környékbeli szakácsok ver­senyeznek. A gasztronómiai programokat demjéni, egri és felsőtárkányi hagyomány- őrző népdalkörök, néptánc­együttesek fellépései színe­sítik,' s eljön hozzánk Éles István humorista is.- Ami az egyik legfontosabb: hová és mikor kell érkezniük az érdeklődőknek?- A Hegyeskő Napnak a közösségi ház, illetve annak udvara ad otthont. A gasztro- csata már reggel 7 órakor el­kezdődik. Itt nem kevesebb, mint tízféle ételt kóstolhat­nak majd. Délelőtt istentisz­telet is lesz a templomban, s ekkor lehet jelentkezni a túrákra. A napot utcabállal zárjuk. ■ SZ. E. Fodor Géza polgármes- 1 tér: - Minden A vendégünket szeretettel várjuk..*» „Örömet szerezni a vendégeknek” bányai Róbert Fotósként szeretett bele a szállodák világába, amely azután az élete lett Bányai Róbertét válasz­tották Egerben a 2012. Év Borgasztronómusának. A Korona Hotel igazgatója néhány éve célul tűzte ki, hogy megszerettesse az em­berekkel a jó borokat. Pócsik Attila*- Mindig is szállodás szeretett volna lenni?- Érettségi után fényképész szakmunkás bizonyítványt szereztem, reklámfotósként helyezkedtem el a Magyar Táv­irati Irodánál. Tulajdonképpen a munkám kapcsán kerültem Tökre, ahol a Patkó Csárdának készítettem egy prospektust. Nagyon megszerettem a he­lyet, s amikor ott elkezdődött egy építési munka, vérszemet kaptam, s elvégeztem a ven­déglátóipari főiskolát. Tanuló­ként a Hotel Wienben kezdtem, majd pedig visszamentem Tök­re, ahol végigjártam a ranglét­rát, míg végül szállodavezető lettem.- Hogyan került Egerbe?- A szállodaszövetség révén ismertem Sipeki Györgyöt, aki 1995-ben elcsábított a Ho­tel Minaretbe, amelynek két évig voltam igazgatója. Közben megnősültem, s amikor a fe­leségem terhes lett, apósom, Micski Gábor felajánlotta: jöj­jek át a Hotel Koronába. Azóta is itt vagyok. A dolog pikanté­riája, hogy én eredendően szál­lodásnak tartom ma­gam, s miután feleségem visszajött a . i szülési sza­badságról, átkerültem a vendéglátási részre. Miután az apósom igazi borszerető és -értő ember, az ő hatására kezdtem el komolyab­ban foglalkozni a borgasztro­nómiával.- Ez hogyan teljesedett ki?- Nagyon tetszett például a Bikavér Ünnep eredeti alap- gondolata: egy adott borhoz ké­szítettünk egy adott ételt. Mi a kezdetektől Vincze Bélával voltunk párban. Akkoriban a szervezőkkel közösen meg­beszéltük minden részletet, Bányai Róbert eredendően szállodásnak tartja magát, örök életében ezt csinálta. Tréfásan hozzáteszi: a felesége szerint máshoz nem is nagyon ért... ÁHét ijmJjfii'e még a fűszerezést is. Rájöttem, nem mindegy, hogy egy adott vörösborhoz milyen ízesítésű főételek illenek. Mindig azért küzdöttem, hogy legyen egy olyan kóstolójegy, amihez bor és ahhoz passzoló étel is jár. Célul tűztem ki, hogy megkedveltessem a borokat az em­berekkel, s ráve­gyem őket, igya­nak egy pohár jó bort a vacsorához. Igye­keztem kitalálni a borhoz illő ételeket is. A díj termé­szetesen nagy büszkeség, egy­fajta korona a pályámon. Örök életemben ezt csináltam, s a feleségem szerint nem is értek semmi máshoz...- A szállodaszövetségben is fon­tos tisztséget vállalt...- Büszke vagyok rá, hogy háromszor voltam az északi ré­gió vezetője. Ez egyfelől presz­tízskérdés, de fontos, hogy közösen rengeteg mindent el tudtunk érni. Meggyőződésem, hogy az összetartásban van az erő. Sok nemzetközi rendez­vényre jártunk, a feleségemet is Milánóban ismertem meg egy kiállításon. Sajnos, ma már nem divat ez a szemlélet, mindenki a saját pecsenyéjét süti, a maga útját járja.- Bizonyára sok-sok kalandos estéje volt...- Én vagyok az egyetlen szállodaigazgató az országban, aki följelentett egy vendéget. Volt egy rendezvényünk a pin­cében, s egy társaság minősít­hetetlenül viselkedett. Mindig szem előtt tartottam, hogy a vendégnek van igaza, de ak­kor úgy döntöttem: ezt nem hagyom. Nagy botrány volt belőle, a szállodaszövetségtől is telefonáltak, de azt mond­tam: a megalázást nem tűröm, van egy határ. Meg is nyertem a pert.- Szabadidejében mit csinál?- Szeretünk utazni, s bár nem vagyunk kekec vendé­gek, azért az ember ilyenkor is figyel, s észreveszi azokat az NÉVJEGY: NÉV: Bányai Róbert SZÜLETETT: Budapest, 1957. áp­rilis 11. család: nős, három gyermeke és három unokája van iskolái: fényképész szakmun­kás bizonyítvány, külkereske­delmi főiskola, vendéglátóipari főiskola, áruforgalmi végzett­ség, s vizsgázott mozigépész is. munkahelyek: MTI, Hotel Wi­en, Patkó Csárda, Hotel Mina­ret, Hotel Korona kedvenc étel: imádja a tenger gyümölcseit, de a tökfőzeléken és a túrón kívül mindent szeret kedvenc bor: Vincze Béla Ca­bernet Sauvignonjára esküszik, szerinte ott kezdődik és fejező­dik be az igazán jó vörösbor apró hiányosságokat, ami más­nak nem tűnik fel. Számomra az etalon Olaszországban, Bibonéban a Holiday Inn volt, ahol az égvilágon semmi ki­vetnivalót nem találtam. Igyek­szem sok időt tölteni a három unokámmal, a feleségemmel pedig esténként kiülünk a te­raszra, s beszélgetünk egy po­hár jó bor mellett.- Elmondaná, hogy az Ön véle­ménye szerint mitől lesz valaki­ből jó szállodás?- A legfontosabbnak azt tar­tom, hogy örömet szerezzünk a vendégnek. Türelemre és emberszeretetre van szükség. Ha valaki nyaralni megy, az nagy dolog a számára, egy kedves szóval, mosollyal so­kat segíthetünk. Rendkívül büszke vagyok arra, hogy még nem tudtak tőlem olyat kérni, amit ne teljesítettem volna. Azaz mégis... Egy dolgot nem sikerül elintéznem..., jelesül az időjárást, bár ebben is vannak eredményeim... ^EGER PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ELETEBOL GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ Nyáron is színházat játszanak Csodás tündérmese tánccal Folytatódik a Gárdonyi Géza Színház „Játsszunk színházat” című programjának nyári tábo­ra. Augusztus 26-30. között új­ra harminc diák vehet részt in­gyenesen a kézműves-, a tánc- és drámafoglalkozásokon. A gyermekek megtapasz­talhatják, mi zajlik a színfalak mögött, hogyan készül egy ko­reográfia, s milyenek közelről a színpadi kellékek, díszletek. A huszonhatmillió forintos pályázati támogatás lehetővé 1 tette, hogy a közös játék mel- " lett megismerkedjenek a bábo- J zással, a hangszerek, a tánc és £Ü a színház világával. A diákok megtapasztalhatják, mi zajlik a színfalak mögött a teátrumban Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című, táncjátékkal fűszerezett drámai költemé­nyét is láthatja a publikum a 2013/14-es évadban. A teátrum prózai és tánc­tagozatának együttes segítsé­gével varázsolhatja színpadra az előadást Beke Sándor rende­zésében és Topolánszky Tamás koreográfiájával. A produkció pillérszerepet tölt be a szezon­ban, „Játsszunk színházat” programban Is kiemelt szere- 1 pet kapott. A középiskolások - Az ember tragédiájával, a ki1 J sebbek egyebek között e tűn- § dérmesével foglalkoztak. ■ Beke Sándor állítja színpadra Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjét i % i A

Next

/
Thumbnails
Contents