Heves Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-06 / 156. szám
2013. JÚLIUS 6., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 3 Kalmár Katalin kapuja elé egy nagy vaslemezt hegesztett a szomszéd, így ott nem lehet kimenni, s a postás sem akar körbejárni a levelekkel... HÍRSÁV Már permetezik a vadgesztenyefákat felsőtárkány A napokban megkezdték a közterületeken álló vadgesztenyefák permetezését a településen. A védekezést július 17-ig, az időjárástól függően végzik. A munka során Topas 100 EC, Dimilin, 25 WP, Silwet és Csöpp Mix elnevezésű szereket használnak. ■ P. A. Felújítják a hivatal C épületszárnyát gyöngyös Elkezdődött és augusztus 12-ig tart a polgár- mesteri hivatal C épületszárnyának korszerűsítése. A munkálatok során többek között három szinten kicserélik az előterek és a folyosók padlóburkolatát, s korszerűsítik a vizesblokkokat. A beruházás idején a polgármesteri és a járási hivatalba, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz érkező ügyfelek tájékozódását táblák segítik. Az új épület udvar felőli bejárata a felújítás alatt zárva lesz. ■ P. A. A dalnokpályázat legjobbjait díjazták egér A Csalogató együttes nyerte el a Kaláka Fesztivál díját a Gárdonyi, a költő című dalnokpályázaton - hirdette ki az eredményt Gryllus Dániel, a fesztivál művészeti vezetője. Ez azt jelenti, hogy a balassagyarmati zenekar fellép a jövő évi eseményen is. Eger város díját - egy Gárdonyi-kötet- sorozatot - T. Horváth József kapta, míg a Dobó István Vármúzeum a Hungarikum együttest hívta meg az augusztusi Gárdonyi Irodalmi Fesztiválra. ■ P. A. Gryllus Dániel zenész ► Folytatás az 1. oldalról- Mivel mi nem ittunk vele, megsértődött. Éjszakánként átdörömböl hozzánk, szidalmak közepette. Eddig segítettük őt, átvettük a postáját, kivittük a kukáját is, a jó szándék megvolt bennünk. Nem viseli el az állatokat, a kutyát, a macskát, de nekem ne mondja már meg, hogy ne tartsak kutyákat, amikor világ életemben volt- mondja a férj, akinek egyébként a szomszédban lakó veje hegesztette föl a lemezdarabot. Ildikó egy másik szomszéd, családjának is lett egy kutyája, ő is úgy véli, Katalin nem szereti, ha az állat ugat, ezért dobálta. Mióta fölkerült a lemez, azóta az eb is nyugodtabb.- Nem helyeseltem Zsolti lépését, de most, hogy a Heves Megyei Hírlapot is kihívta a szomszédasszony, nekem már sok. A környéken szinte mindenkivel összeveszett, de nekünk nem volt gondunk egymással, beszélgettünk. Neki is alkalmazkodni kell, nagyon közel lakunk egymáshoz, mint egy emeletes házban, mindent hallani - magyarázza Ildikó. Szerinte az lehet a probléma, hogy a bejárást nem rendezték korábban. Az ő belső szomszédjaik, Dobóék is úgy járhatnak be, hogy ők megengedték nekik. A házak túloldalán vezető régi út helyén valaki építkezett, mások pedig kertet művelnek. Úgy hallotta, hogy jogszerűen zárták le a kaput, hiszen Katalin házáig van út hátul. Tóth Andrásné polgármester jól ismeri az ügyet, rendszeresen kap levelet ő is, s a jegyző is. De, mint mondta, ő semmit sem tehet, nem ő az illetékes, s a földhivatali papírokon sincs bejegyezve szolgalmi jog.- Amikor megépítették ezeket a bányászlakásokat, hátul is volt út, ott jártak az autók, ott vitték be a szenet. A hátsó portáknak ott is volt egy kijárata. Ebből aztán önkormányzati dudás Róbert, a település jegyzője elmondta, április 10-én helyszíni szemlét tartottak az állategészségügyi hatóság szakembereivel együtt, s rendben találták a kutyatartás körülményeit, az udvarok rendezettek voltak, tehát nem történt birtokháborítás. Mivel Kalmár Katalin bírósághoz fordult, annak terület lett, a besorolása külterület, de páran közlekednek ott kocsival, illetve gyalog. A 12. szám utáni részen többen konyhakertet létesítettek, van, ■ „Mivel nem ittunk vele, megsértődött. Éjjelente átdörömböl hozzánk, szidalmak közepette.” aki építkezett is. Tehetik, hiszen azt az önkormányzat haszonbérbe adta. Ezt még az elődömtől kérte a lakosság, akkor döntött a bérbeadásról a testület - elevenítette föl az előzményeket a polgármester. Szerinte ha nincs szolgalmi jog, akkor vagy átengedi a tulajdonos, vagy nem. Mivel több mint egy éve indult a huzavona, retorziója lehetett a bejárat le- hegesztése. Az önkényeskedés, önbíráskodás viszont már rendőrségi ügy. A szolgalmi jog bejegyeztetése bírósági hatáskör lesz, mindenképpen meg kell várni az ítéletet, hogy eldőljön, kinek is van igaza. Mivel most ítélkezési szünet lesz, ez egy kicsit elhúzódik. már csak a bírósághoz fordulhat sérelme ügyében. Az előző jegyző idején kezdődött az egész vita, akkor kellett volna lépni az ügyben, de nemrég azt kérte a panaszostól, amíg le nem zárul az ügy, járjon ki hátul, talán nem mérgesedett volna el eny- nyire a vita. Régen a bányászok baromfit, disznót is tartottak, nem volt probléma belőle. Tudomásul vették, hogy nem kell szeretni egymást, de ott, szinte egymás szájában, mindnyájuknak együtt kell tudni élni. A bányászlakások eredetileg a bánya tulajdonában voltak, majd amikor azokat átadták az ingatlankezelőnek (ekkor a község Eger város környékéhez tartozott) elkezdték eladogatni a lakásokat. Mivel zömében azok vették meg, akik benne laktak, nem volt probléma a szomszéd átjárásának biztosításával, föl sem merült, hogy a szolgalmi jogot bejegyeztessék a fölhivatalnál. Tóth Andrásné szerint talán a szokásjogra lehet hivatkozni, hiszen évtizedek óta ott közlekedtek a belső házak lakói. Az viszont szinte biztos, hogy a bejáratok egyik hasonló lakóközösségben sincsenek rendezve a mai napig. Tóth Balázs Hegesztőpákával válaszoltak a bíróságra JEGYZET LÁSZLÓ ERZSÉBET Kisbalta a párna alatt FELViRRADT az önvédelem korszakának! Most, hogy hatályba lépett a Büntető törvénykönyv módosítása, befejezhetjük a morgást, és ha éjjel bűnözők támadnának ránk, nem kell „udvariasan” kitérni a támadás elől (nehogy a haja szála görbüljön a rosszarcúaknak), a legvégső esetben, ha az életünk forog kockán, még a kisbaltát is előkaphatjuk a párna alól, és a másvilágra küldhetjük az idegen betolakodókat. EDDIG EZ RENDBEN Volna. Amennyiben nem töprengenénk el azon, hogy mit tudunk helyesen értékelni és mit nem a sötét éjszakában, álmunkból felriadva, a másodperc töredéke alatt, miután felfogtuk: váratlan látogatónk érkezett. Megtörténhet ugyanis, hogy az illető csak a kertben termő uborkától akar megszabadítani, és bejött szatyorért vagy egy éles késért, hogy gyorsabban haladjon a munkával. Megpillantjuk az éles késsel a kezében, előrántjuk a kisbaltát, és már csapjuk is fejbe. Nem, ez így nem jó. a valóságban is megesett már: egy bulizó lány nem tudta, hogy az apja nem tudja, este ellibbent szórakozni. Hajnalban, amikor óvatosan surrant be az ajtón, a neszre felébredt papa nekitámadt, mert azt hitte, rabló garázdálkodik a hajlékban. Ennek borzalmasabb változata, amikor valaki az élettársát szándékosan teszi el láb alól azzal az indokkal, hogy támadónak nézte őt a sötét éjszakában, és ijedtében, meg a saját élete védelmében ölt. Persze, nem nálunk történt, hanem Amerikában, ahol az éjjeliszekrény fiókjában gyakran ott pihen a fegyver, csőre töltve. most ezt az idegen kultúrát kellene alkalmaznunk helyesen, ami még ott sem megy hibátlanul, ahol belenőttek. Hegesztőpákával lezárt vita acéllemez Megelevenedő film, avagy jószomszédi iszony Egercsehiben A „lármás diéta” emlékműve memento A főméltóságok a mohácsi vész előtt is marakodtak Nem az ajtónál kéne tartani kerekesszékben Az akadálymentesítés gondolkodás kérdése Hatvanban három alkalommal tartottak országgyűlést. A legismertebb a sorban legutolsó, 1525-ös - egy évvel a mohácsi vészt megelőzően amelyen II. Lajos király is megjelent. A veszekedések miatt „lármás diétaként” emlegetett eseményen a mintegy tízezernyi felfegyverzett nemes leváltotta az országos főméltóságokat, és saját jelöltjeit választották meg. Werbőczyt, a Hármaskönyv szerzőjét nádorrá emelték, bár e ténykedése rövid életűnek * bizonyult. E történelmi ese- s ményre emlékezve avatták fel 1 a Laczik Csaba nagykökényesi I alkotó által készített emlékmű- £ vet a Dobó téren. Egy repedés a járdán, egy magasan elhelyezett kilincs, netán egy rossz irányba nyíló ajtó leküzdhetetlen akadályt jelent annak, aki kerekes székben tölti mindennapjait. Hogy mindez nem csupán üres beszéd, arra az egri Márkus László hívta fel a figyelmet, aki két esztendeje arra kérte dr. Csarnó Ákos egri önkormányzati képviselőt, töltsön el egy napot Egerben, kerekes székben. Az akcióra végül a napokban került sor, s többen is csatlakoztak a kezdeményezéshez. A cél az volt, hogy megtapasztalják, milyen egy mozgásában korlátozott embernek közlekednie - egyáltalán: élnie - a megyeszékhelyen. A csapat ellátogatott például a belvárosi postához, a könyvtárba, a Bartakovics Béla Közösségi Házba és a városháza épületébe is. Tapasztalataik szerint bőven vannak hiányosságok, amelyek jó szándékkal, eltökéltséggel és anyagi ráfordítással megszüntethetőek lennének.- Szeretem a várost, de be kell látni: Eger sem különbözik az országos átlagtól, hazánkban ugyanis nem található komplex módon akadálymentesített épület - foglalta össze Nagy Bendegúz rehabilitációs szakmérnök, aki egy baleset következtében kényszerült kerekes székbe. - Az elmúlt 20 évben tettek az ügyért, de mára ez a folyamat megállt: egy százas listán eljutottunk kettőről ötre, s most ott ragadtunk. Márkus László szerint régi gond például, hogy nincs mozgássérültek számára elérhető toalett a belvárosban, pedig az ügynek már nem erről kellene szólnia. - Még mindig az ajtóknál, rámpáknál és wc-nél tartunk, holott nem azért élek, hogy a dolgomat elvégezhessem. Nagy vágyam, hogy eljuthassak a könyvtárba - tette hozzá. Dr. Csarnó Ákos végül úgy fogalmazott: a nap legnagyobb tanúsága, hogy az igazi gátak elsősorban a fejekben vannak, ott kellene elkezdeni az akadálymentesítést. ■ P. A. Szabó Zsolt polgármester (balról) és Laczik Csaba szobrász az alkotásnál
