Heves Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-30 / 176. szám

2013. JÚLIUS 30., KEDD wmwm 3 Új vezető a gondozási központ élén átány Pénteken a település grémiuma rendkívüli kép­viselő-testületi ülést tartott. Ennek célja az volt, hogy az Átány Községi Önkormány­zat Gondozási Központjának vezetői helyére benyújtott pályázatok közül kiválasz­szák a nyertes jelentkezőt. Gönczi Mihály polgármester a Hírlapot arról tájékoztatta, augusztus 1-jétől Seres Éva vezeti a központot. ■ SZ. E. Hatvanban ma este irtják a szúnyogokat hatvan Ma, az esti órák­ban végzik a melegködös szúnyogirtást Hatvanban. A munkálatokat korábbra ter­vezték, de a kánikula miatt elhalasztották. A nagy me­legben ugyanis a házi méhek nem vonulnak el a kaptár­ba, hanem azok környékén gyűlnek össze, a vegyszer pedig a pusztulásukat okoz­hatja. Bár a felhasznált szer és technológia az Országos Epidemiológiai Központ által engedélyezett, emberekre, melegvérű állatokra veszély­telen, kérik a hatvaniakat, hogy ezen időpontban zárják be az ablakokat. ■ P. A. Élelmiszerrel segítik a rászoruló csaladokat szarvaskő A Magyar Élel­miszerbank és az önkor­mányzat összefogásával a település idén is részt vesz az élelmiszer-segélyprog­ramban. Barta Győző polgár- mester arról tájékoztatott: az akciónak köszönhetően a napokban mintegy 70 nehéz helyzetben lévő háztartás juthatott liszthez, tésztához, kekszhez és tejhez. ■ P. A. Barta Győző polgármester MEGYEI KÖRKÉP Börtön helyett munka? jóvátétel A kisebb bűncselekmények tettesei ledolgoznák a kárt Súlyos tízmilliárdok mennek el évente az adóforintokból a fogva tartás költségeire, ráadásul a sza­badságvesztésre ítéltek tábora a szigorúbb törvények miatt év­ről évre gyarapszik. A börtönök befogadóképessége véges, újak építésére van szükség, mind­emellett a rabságból szabadulok többsége (a ma fogva tartottak 55 százaléka már korábban is volt börtönben) visszakerül a rácsok mögé, azaz a társadalomba való visszailleszkedésük korántsem zökkenőktől mentes. Ezeken is változtatna a kormány most el­készült - ámde még el nem foga­dott - tervezete. A koncepció egyik elemeként a kisebb súlyú bűncselekmé­nyek (például lopások) elköve­tőinek esetében változtatnának a kiszabható szankciókon. Az alternatíva kulcspontja a mun­ka. Egyrészről vizsgálják annak a lehetőségét, hogy az elítélteket szabadulásuk után bevonják a közmunkaprogramba, arra is tekintettel, hogy jelentős részük éppen előéletük miatt nem ta­lál állást. Másrészről felveti a tervezet az úgynevezett jóváté­A szemléletváltás lényege, hogy lehetőség szerint kerüljék el az elzárást Nagyon könnyen elképzelhe­tő, hogy a jövőben a kisebb súlyú bűncselekmények el­követőinek nem kell börtön­be vonulniuk, hanem úgy­nevezett jóvátételi munkával vezekelhetnek. Máté Balázs teli munka lehetőségét. Ennek lényege, hogy a tetteseknek nem kellene börtönbe vonul­niuk, hanem kötelezően közre kellene működniük a bűncse­lekmény előtti, eredeti állapot visszaállításában, a sértett sé­relmeinek enyhítésében. Azt, hogy a gyakorlatban ez ponto­san mit is jelentene, egyelőre nem tudni, mindenesetre a ja­vaslat készítői erre nézve bele­szólást engednének a bűncse­lekmények által érintett szemé­lyeknek és a helyi közösségek tagjainak is. Fontos szerep jutna a részben átalakuló Pártfogó Felügyelői Szolgálatra is, tagjaik egyfajta közvetítőként is fellépnének a sértettek és az elkövetők között. A még csak Budapes­ten és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő közösségi foglalkoztatók számát is növel­nék: a speciális intézmények legfontosabb feladata az alter­natív szankciók végrehajtása lenne. Mindemellett ezekben személyre szabottan írhatná­nak elő magatartási szabá­lyokat az érintettek számára, valamint csoportmódszerek alkalmazásával is segítenék a bűnelkövetők beilleszkedését a mindennapi életbe. A tervezet egyes elemeit már jövőre megvalósítanák, ehhez azonban a kormány jóváhagyá­sán túl számos törvény módo­sítására is szükség van, vagyis a végső döntés az országgyűlés kezében lesz. Felülvizsgálhatják az állami kárenyhítés rendszerét is Önkéntesek segíthetnek Még több elítélt lehet FOLYAMATOSAN SZIGORODNAK a törvények 2010 óta, júliustól pedig már az új Büntető Tör­vénykönyv alapján számos, ko­rábban szabálysértésnek szá­mító kihágás már bűncselek­mény, valamint új, eddig nem létező büntetési nemek és bűn­cselekménytípusok is helyet kaptak a kódexben. Például a fatolvajlás az eddigiekkel szemben már önálló bűncselek­mény, két évre is rács mögé ke­rülhetnek a tolvajok. A jellem­zően a drogfogyasztók által el­követett visszaélések is szigo­rúbban minősülnek, bizonyos esetekben akár egyetlen füves cigaretta birtoklásáért is bör­tön járhat. a javaslat szerint átírhatják az állami kárenyhítés szabá­lyait is. Jelenleg a bűncselek­ménnyel okozott kár mértékét iratokkal kell igazolni. A gya­korlati tapasztalat az, hogy a három hónapos határidőn be­lül sokszor nehézséget okoz a kár mértékét igazoló iratok (például a nemritkán a három hónapon túl nyúló orvosi ke­zelések díja) beszerzése. Te­kintettel arra is, hogy a kár­enyhítés olyan szándékos, sze­mély elleni erőszakos bűncse­lekmények esetén jár, amelyek következményeként a sértett testi épsége, egészsége súlyo­san károsodott vagy meghalt, ezért indokoltnak tartják az áldozatok ügyintézésének könnyítését: megvizsgálják, hogy a kár mértékének igazo­lása helyett vagy a mellett be- vezethető-e a kárátalány. a felülvizsgálatot kiterjesz­tenék az igényérvényesítési határidő hosszának, valamint az állami kárenyhítést biztosí­tó szervezeti keretekre is. Mindemellett magát a lehető­séget is ismertebbé tennék, mivel az erről szóló, az áldo­zatoknak nyújtott tájékozta­tás nem kellően hatékony for­mája a feljelentési jegyző­könyv egyik bekezdésének - több más figyelmeztetéssel, figyelemfelhívással együtt tör­ténő - aláíratása. a területi áldozatsegítő szol­gálatok a megyeszékhelyen találhatóak, ahol jellemzően ketten dolgoznak, így azok, akik nem ott élnek, csak ne­hézségek árán juthatnak hoz­zá a támogatásokhoz. Ezt or­vosolnák az önkéntesi rend­szerrel, akiket arra is felkészí­tenének, hogy a büntetőeljá­rás során a sértettet, tanút, ha kéri, el tudják kísérni a rend­őrségre, bíróságra is, mivel egyes esetekben már az elkö­vetővel való esetleges találko­zás gondolata is komoly pszi­chés nyomást jelent. A rend­szerkiépítésre önkéntes szerve­zőként szociális munkásokat is alkalmaznának. JEGYZET FÜLÖP ZOLTÁN Mindenkit jóvá teszünk azt már régóta tudjuk, hogy a törvény és az élet- szerűség néha még köszö­nőviszonyban sincsen egy­mással - ami papíron még egészen jól hangzik, az a valóságban gyakorta totális elmeroggyantság. Legyünk őszinték: ide sorolhatjuk azt az ötletet is, amely szerint azonnal bepasszí- rozunk mindenkit a legkö­zelebbi börtönbe akkor is, ha csak néhány apróságot emelt el, merthogy ott majd megtanulja, hol lakik az Úr­isten. Persze, kell büntetni, szankcionálni, csak hát an­nak a feltételeit előbb illene megteremteni. Az meg nem sikerült, mivel nem volt elég férőhely. ÚGYHOGY VALÓSZÍNŰLEG ÖSZ- szeültek a fontos emberek valahol, Lajoskám, Józsi­kám, ez a bebörtönzős pro­jekt nem működik, kellene valami új. És Lajoskám meg Józsikám kitalálta, hogy akkor legyen helyet­te azonnali munka, azaz a kisebb bűnesetek elkövetői dolgozzák le a vétküket, állítsák helyre az eredeti állapotot, ez bevált a graf- fitiseknél, eltüntették a #»v firkálmányukat, úgyhogy jó lesz ez mindenre, meg itf * vagyunk, Lajoskám, Józsi­kám, Isten áldásával. És akkor most képzeljük el, hogy a tizenhat éves Pétiké elemei egy bizsunyaklán­cot a bevásárlóközpontban. Elkapják, rendőrt hívnak, de bilincscsattanás meg ujjlenyomatvétel helyett jön a jóvátételi munka, meg a helyreállítás. Utóbbi köny- nyű (visszateszik a nyak­láncot), előbbi abszurd. Mit csináljon Pétiké? Takarítsa le a polcokat? Mosson fel? Rendezze a kirakatot? Ad abszurdum: üljön be a kasz- sza mögé? szóval lesznek itt még ér­dekes meglepetések. Tiszta szerencse, hogy mi már mindenre fel vagyunk ké­szülve. „Egy megalapozatlan kampány nagy kárt okoz társaságunknak” közlemény A Detki Keksz Kft. igen méltánytalannak tartja a termékei ellen a közösségi médiában meghirdetett bojkottot A Detki Keksz Kft. több mint 20 éve végzi üzleti tevékenységét Halmajugrán, ezért jó kapcso­latban áll a helyi közösséggel. Jelenleg 137 főt alkalmaznak az üzem vonzáskörzetében ta­lálható hátrányos helyzetű kis­településekről, ezen belül 10 főt Halmajugráról. Munkavál­lalóikat képzettségük és gya­korlatuk alapján választják ki, mindenkor tartózkodtak a ki­rekesztéstől. A cég munkahely- teremtésre eddig nem pályázott. „A Detki Keksz Kft. ügyveze­tőjeként megdöbbenéssel állok a társaságunkkal szemben foly­tatott negatív kampány előtt - nyilatkozta Pavlova Olga, a cég ügyvezető igazgatója. Az elmúlt heten két óvodáskorú unokám­mal külföldön tartózkodtam, így mindezidáig nem állt mó­domban reagálni a cégünkkel kapcsolatban szárnyra kelt alaptalan híresztelésekre.” Mindenekelőtt a Detki Keksz Kft. ügyvezetőjeként leszöge­zem: soha nem tettem olyan megjegyzést, miszerint „cigány kéz nem érintheti a termékein­ket”. Orosz származásom miatt én magam is érzékeny vagyok a kisebbségekkel kapcsolatos előítéletekre, a társaság ügy­vezetőjeként elítélek minden, emberek közötti megkülönböz­tetést etnikai, faji, vallási, nyel­vi vagy nemi alapon. A Detki Keksz Kft. munkavállalóit szak­mai képzettségük és gyakorla­tuk alapján választja ki, emellett természetesen meg kell felelni­ük az élelmiszeripari termékek előállításával kapcsolatos szigo­rú higiéniai előírásoknak is. Soha nem vizsgáltuk és nem is fogjuk a munkaviszony létesí­tése előtt, hogy a munkavállaló tartozik-e valamelyik kisebb­séghez, s állíthatom, hogy hát­rányos helyzetű, ezek között magát romának való munkavál­lalókat is alkalmazunk. Társaságunk nem pályázott, így nem is nyert el munkahely- teremtési támogatást. Pályáza­taink technológiai fejlesztések­re irányultak, melyek részeként új munkahelyeket létesítettünk. A Deki Keksz Kft. az 1992-es alapítása óta Halmajugrán vég­zi üzleti tevékenységét. A 2013- ban befejezésre kerülő fejleszté­si programunk tervezésekor fel­merült, hogy máshová helyez­zük üzleti tevékenységünket. Ám mivel a helyi közösséggel jó kapcsolatot ápoltunk, és a mű­ködésünkhöz más téren is meg­felelő feltételeket találtunk itt, ezért fejlesztésünket Halma­jugrán hajtottuk végre. Az elmúlt három évben több százmillió forint összegű beru­házást hajtottunk végre, mely­nek közvetve és közvetlenül a helyi közösség is haszonélve­zője. Az egyik legnagyobb helyi vállalkozásként, ezalatt az idő alatt összesen 93,620 millió fo­rint adót fizettünk be a helyi önkormányzat (közösség) ré­szére. Megítélésünk szerinti ez nagymértékben hozzájárult az önkormányzati működés fenn­tartásához, a helyi fejlesztések forrásainak biztosításához. A Detki Keksz Kft. 137 főt al­kalmaz. E létszám 68 százaléka több mint öt, 15 százaléka több mint tizenöt éve áll társaságunk alkalmazásában. Ez is azt jelzi, hogy számítunk kollégáinkra, és Ők is számíthatnak ránk. Munkavállalóinkat 100 száza­lékban az üzem vonzáskörzeté­ből, 65 százalékban a környező, szintén nehéz helyzetű kistele­püléseken élők köréből alkal­mazzuk. Jelenleg 10 helyi lakos dolgozik társaságunknál. A Detki Keksz Kft. erejéhez mérten hozzájárul a helyi kö­zösség erősödéséhez, a béké­ben történő együttéléséhez. Ezért méltánytalannak tartjuk a termékeink ellen a közösségi médiában meghirdetett bojkot­tot. Társaságunk egy emberöltő alatt építette fel termékei jó hír­nevét, amit naponta megmér a piac. Hazai középvállalkozás­ként ez az egyik legnagyobb értékünk az erős piaci ver­senyben. Egy megalapozatlan kampány ilyenformán nagy kárt okozhat társaságunknak, munkavállalóinknak és a helyi közösségnek. ■ I

Next

/
Thumbnails
Contents