Heves Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-25 / 172. szám

4 olvasóink írtak 2013. JÚLIUS 25., CSÜTÖRTÖK Ki védi meg a gyöngyösoroszi szőlősgazdákat a tolvajoktól ? Kié az egri termálfürdő? észrevétel A vendégért mindent, ám a fejlesztés kényelmetlenséggel jár Úgy tűnik, már eselyem sincs beteg gyerekemről gondoskodni gyöngyösorosziban nagyon elharapódzott a határból min­denféle eltulajdonítás. A meg­metszett 0,5 hektár szőlőmből eltűnt először 82 szőlőkaró. Amikor pótoltam és a szálvesz- szőt kötöttük volna, eltűnt 11 oszlop és szét volt vagdalva a szőlődrót. Feljelentést tettem a rendőrségnél, úgy hárították el a helyszíni szemlét, hogy az eső elmosta a nyomokat. Amikor 5 nap múlva újra kimentünk, hogy a károkat helyreállítsuk, újabb 5 oszlo­pot és 40 karót kellett pótolni. A károm eddig: 16 szőlőoszlop, 100 méter szőlődrót, 200 da­rab u-szög, 120 szőlőkaró és két ember két napi munkája. E károkat 16.000 forintra érté­kelték. Ezek után nem tudok kihez fordulni. Nem szeretnék új „Gyöngyöspatai ügyet” csi­nálni, de itt orosziban tenni kellene valamit a tolvajlás el­len. Több, mint 40 éve vagyok az úgynevezett „Népújság” előfizetője, ezért önöket kérem, hogy hívják fel a figyelmet az ilyen esetekre is, hogy a rend­őrség ne csak a „csokilopások” miatt intézkedjen. Őszinte tisztelettel az Önök munkája iránt, maradok az elő­fizetőjük: Besze László Gyöngyösoroszi Csak névvel, címmel érkező írásokat várunk felhívjuk kedves Olvasóink és levelezőink figyelmét, hogy lehetőleg röviden, ma­ximum egy gépelt oldal terje­delemben fogalmazzák meg gondolataikat. Az Önök által küldött írásokat szükség ese­tén rövidítve és szerkesztett formában tesszük közzé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltét­lenül ért egyet, azokért fele­lősséget nem vállal. Csak a teljes névvel, címmel el­látott írásokat jelentetjük meg. Továbbra is várjuk írásai­kat szerkesztőségünk címére: Eger, Trinitárius út 1. szám. A borítékra írják rá: Pf. 23., e-mail: hmhirlap@axels.hu Az egri termálfürdőben évente több tízezer vendég fordul meg. Az új beruházásokhoz azonban a vezetés szerint idő kell. Képünk illusztráció. Azt hiszem, igencsak kitett ma­gáért június 22-én, szombaton, a magyar úszás napján az egri Termálfürdő Kft. A kánikulai nyári melegben kiadta a strand „egész területét” egy cégnek! (Ezt a felvilágosítást adták a strand dolgozói.) Mit számít hát a sok egyéb városi, magyar és külföldi ven­dég, aki ebben a nagy hőség­ben hűsölni és úszni szeretett volna?! Nem tudóm felfogni, vajon miért gondolja úgy egy vezető, hogy egy Városi léte­sítményt a szezonban kivehet, illetve kiadhat. Csak azért, mert szponzorálja a sportot? Nem számít az a pár ezer em­ber, aki ide szervezte akkorra a napját? A cégnek (600 dolgo­zó) nem felel meg olyan terület (Érsekkert, Szépasszony-völgy, Szalajka-völgy, stb), amelyet az­után nem kell más közösségtől elvenni egy juniálishoz? Sajnos a gazdasági társaság ezt már máskor is eljátszotta, méghozzá teljesen büntetlenül. Ez persze nem biztos, mivel igazából senki nem vizsgálja, hogy ezzel hány fürdővendéget veszít az egri strand. A kör­nyéken bőven van fürdési le­hetőség, oda is lehet szoktatni a vendégeket. Ehhez szorosan kapcsoló­dik a strand állapota. A fürdő 60-70 százaléka el van zárva a fürdőzők elől a több éve be­harangozott beruházás miatt. Miért nem lehetett ezt lépcső­zetes munkálatokkal megolda­ni? Egy-egy rész felújítása után kezdeni a következőt? Ekkor ta­lán elfogadható lett volna az év eleji jegyáremelés is. De közel 30 százalékos strandhasználat­tal 30 százalékos áremelés már igazán nem tisztességes. Ehhez párosulnak további hiányosságok. Kevés fa van, a kánikulában alig lehet elbújni a nap elől. A dögönyözőt nem lehet használni, alig csordo­gál a víz. A gyermekmedence csúszdáját nem lehet használ­ni, le van bontva, a „vár” pedig lezárva. Az úszómedence rend­szeresen ki van adva sportolók­nak. (Miért nem az üres nyitott uszodát használják ilyen célra? Akár a cég is bérelhetné!) Az pedig igazán abszurd, hogy a napozóágyakat nem takarít­ják, koszosán, sárosán vehetik igénybe a vendégek. A napo­zóágy helyett a fűre sem lehet telepedni, hiszen alig található ilyen terület, az építkezés és lo­csolás hiánya miatt. Valószínű nem vagyok egyedül, s a he­lyiek többségének is hasonló véleménye van. Ujváry Zoltán, Eger Tisztelt Ujváry Zoltán úr, Kedves Olvasók! Idén június 22-én városunk egyik legtöbb egri embert fog­lalkoztató cége tartotta Csa­ládi Napját az Egri Termál- és Strandfürdőben, összesen 1700-an vettek részt a rendez­vényen. Az Úszás Világnapjával kap­csolatban tájékoztatom, hogy a ZF Hungária Kft.-vel 2013. áprilisában ért véget az em­lített napra szóló egyeztetés, majd május második hetében kaptunk tájékoztatást a Heves Megyei Úszó Szövetségtől a vi­lágnap lebonyolítására az uszo­dában. A fürdőben tervezett ren­dezvényre egyébként hetekkel előtte a strand területén, hon­lapunkon, illetve közösségi ol­dalunkon egyaránt felhívtuk vendégeink figyelmét. Ezúton tájékoztatom arról is, hogy a többi fürdővel mi nem konku­rens, hanem partneri viszony­ban állunk. A strand az Ön által említett mértékben soha nem volt lezár­va. Az 5,2 hektáros terület el­kerített részei nem érik el a 25 százalékot. Kiemelten figyelünk arra, hogy az építkezés a legkisebb mértékben zavarja vendégeink nyugalmát. Észrevételeikre reagálva többször módosítot­tuk a kivitelezés egyes lépéseit. Ennek megfelelően 2012 óta fo­lyamatosan tájékoztatjuk ven­dégeinket az éppen aktuális helyzetről, az igénybe vehető szolgáltatásokról és az elkerül­hető kényelmetlenségekről is. Fő célunk ugyanis nem más, mint hogy megtartsuk a park­fürdő jelleget: ezt jelzi, hogy a fürdő területén közel 110 fa és további 150 cserje található. Az építési területen a lehető legha­marabb vissiíaállítjuk a koráb­bi állapotokat. Sajnos a Vízivár egyenes csúszdája nem javítható, de a balesetveszély elkerülése érdekében, a méret egyedisé­ge alapján ide gyártott csúsz­da megérkezéséig a helyén tartjuk. Tájékoztatjuk, hogy a napozóágyak bérbe adása külső vállalkozó által végzett tevékenység, a felette való ren­delkezés, takarítás, javítás és egyéb teendők az említett part­ner hatáskörébe tartoznak. A lezárt területeket és az új­donságokat fokozatosan adjuk át, így működik már az ingye­nesen használható csúszda, s a babamedence és a kavi- csos-forrásvizű medence nyitá­sára is készülünk. Lugosi Dénes ügyvezető NAGYON ELKESERÍTŐ dolog tör­tént velem. Van egy 41 éves beteg gyerekem. Ő szellemileg fogyatékos, mozgássérült és 95 százalékos vak. 2007 óta Budapestre járunk vele a Szent István Kórházba kezelésre és vizsgálatokra. Eddig a család- segítő kisbusza szállított ben­nünket. Tavaly azonban elvették tő­lük a támogatást, így maradt a betegszállító szolgáltatás. Tavaly október 15-ére jegyez­tek elő minket, 10 órára kellett volna a helyszínen lennünk, de a betegszállító csak délután fél ötre jött értünk. Este 7 órá­ra értünk Budapestre, ahol se ágy, se vacsora nem jutott már. Másnap jó letolást kaptam a professzor asszonytól, hiába magyaráztam, hogy Istenme­zeje Heves megyében van, s a betegszállító csak nagy késés­sel érkezett értünk. Legutóbb idén április 25-én délelőtt 10 órára rendeltek vissza bennün­ket. A háziorvos megrendelte a betegszállítást, amit el is vállaltak, majd 24-én este hat órakor jelezték: kérjek másik időpontot, mert mégsem tud­nak elszállítani... A gyerekemnek 6 havonta fáslit kell felíratni és olyankor megvizsgálják a lábát is. Közöl­ték velem: menjek fel egyedül Pestre felíratni a fáslit. Ezt meg is tudnám tenni, de a gye­rekem lábát nem tudom felvin­ni. Ő busszal nem tud ütazni. Próbálkoztunk Egerben a Moz­gásszervi Rehabilitáción is fel­íratni a fáslit. Onnan elküldték a bőrgyógyászatra. Ott végül felírták nagy nehezen, de jelez­ték, csak egy alkalommal. Oda is személykocsit kellett fogad­nom, de a budapesti szállítást nem tudom megoldani, mert 72 ezer forintos nyugdíjból 25 ezres utat nem tudok megfizet­ni. Azt tanácsolták, Miskolcra vagy Debrecenbe járjunk, mert oda elvisznek. De ha évek óta Budapesten van a kezelő orvos, hogy mehetnék máshova? Sajnos az utóbbi időben szin­te mindenütt csak leszúrnak, hogy miért nem viszem idő­ben kontrollra a gyerekemet. Csodákra nem vagyok képes, 13 éve - a férjem halála óta - egyedül nevelem. Simon Józsefné, Istenmezeje Versbarátok barangolása a költészet birodalmában Köszönjük, nem vagyunk jól tanulmány Érdekes adatok a magyarok boldogtalanságáról A napokban tartotta 50. össze­jövetelét a Rózsaszentmártoni Versbarátok Köre. A 11 tagot számláló csoport minden hó­napban egy adott téma köré, vagy költő életművéből válogat verseket, olvas fel. Minden alkalomra meghí­vunk egy-egy vendéget, utol­jára a jegyző, dr. Kórós Tímea tisztelt meg bennünket jelen­létével. Az elmúlt időszakban rendezvényeken, esteken biz­tosítunk színvonalas vers­mondást, több tagunk megyei, országos versenyeken indult, nívós helyezéseket elérve. Mindezt azért szeretném nyil­vánosságra hozni, mert igen jól érezzük magunkat a ver­sek birodalmában. Nap mint nap halljuk, látjuk a rádióban, televízióban, hogy mennyire mecsappant az érdeklődés az irodalom, a költészet iránt. Ez szerencsére Rózsaszentmár- tonban koránt sincs így. A köl­tészet tömör irodalom, minden nap el lehet olvasni egy-két ver­set. A jubileumi összejövetelen Halászná Miczki Mária költőnő munkássága elismeréséül em­léklapot, tollat, virágot kapott. Várjuk sorainkba mindazo­kat, akik netalán most kapnak kedvet a költészet birodalmá­ban velünk barangolni. Üdvözlettel: Darab Károly, a Versbarátok Körének Elnöke Egri pályázó adott nevet a balatoni hajónak A BALATONI HAJÓZÁSI ZRT. az el­múlt időszakban vásárolt egy hajót, amely jelenleg a Balato­non a második legnagyobb ví­zi jármű. Országos nyilvános pályázaton a ZF egri gyára nyugdíjasának a névjavaslatát fogadták el, aki nem kevesebb, mint 900 névjavaslattal állt elő. A hajó neve Szigliget lett, ezért több órás balatoni sétaha­józáson vett részt az új hajóval, még egy emléklapot is kapott, melyen ez áll: Gratulálunk és egyúttal köszönetünket fejez­zük is Generál Kálmán Úrnak A Szigliget névadási pályázatá­ra beadott 900 névjavaslatához. Generál Kálmán, Eger Érdekes tanulmányt olvastam a napokban a neten. A Jobb Élet Index a világ 36 országá­ban mutatja meg, mennyire érzik jól magukat az ott élők. Magyarország több kategó­riában az utolsók között áll: nem vagyunk boldogok, nincs pénzünk, nem bízunk a poli­tikában és még kövérek is va­gyunk. Cserébe az átlagosnál biztonságosabb az országunk, jobban össze tudjuk egyeztet­ni a magánéletet a munkával, valamivel iskolázottabbak va­gyunk, mint a többiek. A Jobb Élet Index 11 nagy témakörön át mutatja meg 36 ország általános jólétét. Lak­hatás, jövedelem, munka, kö­zösségi szerepvállalás, oktatás, környezet, állampolgári elköte­lezettség, egészségügy, általá­nos elégedettség, biztonság és a munka-magánélet összeegyez­tethetősége az, amelyen ke­resztül kiderül, hogy Magyar- ország nem muzsikál fényesen. Mi vagyunk például a legbol­dogtalanabbak, a kutatásban részt vevő összes ország közül az élettel való általános elége­dettség nálunk a leggyérebb. A „mennyire van megeléged­ve összességében az életével?” kérdésre 0-10-es listán kellett pontozni, ahol a 10-es jelen­tette a kicsattanó boldogságot. A magyarok 4,7-es átlaga az összes országé alatt van. Tehát nagyon nincs megelégedve az életével a magyar. A 36 nemzet közül az ausztrálok a legboldo­gabbak, akiknél ugyan nem a legmagasabb a jövedelem, de tiszta a levegő, egészségesek az emberek, általános a bizalom a politikában, és a 15 és 64 év kö­zöttiek 73 százalékának van fi­zetett munkája. Nálunk ugyan­ebben az életkori csoportban csak 56 százalék dolgozik, jó­val kevesebbet keresve. A tanulmányt ajánlanám azon politikusaink figyelmébe, akik szerint minden a legna­gyobb rendben, a legjobb úton haladunk a kilábalás felé. Molnár József, Heves r, t / f r A

Next

/
Thumbnails
Contents