Heves Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-19 / 167. szám

2013. JÚLIUS 19., PÉNTEK MEGYEI TÜKÖR 3 HÍRSÁV Közösségi munkát végeznek a diákok Balaton Két diák is az ön- kormányzatnál tölti iskolai közösségi szolgálatát. Egyi­kük a művelődési házban, a néptáncos ruhák leltározá­sában vesz részt, másikuk pedig a könyvtárban végez rendszerezést. A középisko­lásoknak érettségi előtt 50 óra önkéntes munkát kell végezniük. ■ T. B. Megkezdődött a hallépcső építése kisköre A vízlépcsőnél, a fő és a hullámtéri duzzasztómű között hallépcső épül, így biztosítható a folyóban és a tóban otthonra lelt vízi állat­világ „közlekedése”, az alvízi és felvízi életterek ökológiai kapcsolata. A kivitelezés megkezdődött és az idén be is fejeződik. Ezután moni­toring időszak következik, melyben azt vizsgálják, az építményt mennyire veszik igénybe a halak. ■ T. B. Háromnapos lovas hétvégét rendeznesk SZILVÁSVÁRAD A díjhajtással ma kezdődik a Lipicai Lovas­fesztivál a Lovas Stadionban. Az önkormányzat szomba­ton 9-15 óra között félórán­ként ingyenes buszjáratot indít a Szána-völgybe, a ma- ratonhajtásra. Az autóbusz a Szalajka-völgyi elágazásnál lévő buszmegállóból indul, s megáll a Miskolci út két megállójában. Amennyiben a maratonhajtás később ér véget, a busz tovább közleke­dik félóránként. Szombaton este rendezik az Éjszakai Lovasshow-t a stadionban, vasárnap az akadáíyhajtás zárja a versenyt. ■ T. B. Lovasshow és -verseny is lesz Matematika csokoládéban szemerédi endre Megrögzött sportrajongó az Abel-díjas professzor Szemerédi Endre: a matematika nemcsak azért fontos, mert kötelező tantárgy, hanem ott van a mindennapokban, s a gondolkodásmódot is fejleszti. Fiatalon az Aranycsapat já­tékát analizálta Szemerédi Endre, aki tavaly a matema­tikai Nobel-díjnak megfelelő Abel-díjat vehette át. A na­pokban Egerben járt. Pócsik Attila Adott egy tábla csokoládé. Áll­jon a példa kedvéért 8x4, azaz 32 kockából, s legyen egy óvo­dai csoport, éppen 32 gyer­mekkel: A finomságot, csak a kockák mentén darabolhatjuk. Hányszor kell az óvónőnek tör­nie a csokit, hogy végül min­denkinek jusson ugyanakkora darab? - e kérdést tette fel Sze­merédi Endre matematikus a minap Egerben, a Kepes Inté­zetben tartott előadásán, az Eszterházy Károly Főiskola I. Kepes György Európai Nyári Egyetem: Vizuális Matematika az Oktatásban című rendezvé­nyén. Előtte a Hírlap kérdéseire is válaszolt. A Magyar Tudományos Aka­démia rendes tagját tavaly Abel-díjjal jutalmazták - ez a Nobel-díj matematikai megfe­lelője. A professzor nagy sport- rajongó, követi a teniszközve­títéseket, de a Forma 1-et, sőt a golfot is. A labdarúgás gyer­mekkori „szerelme”.- Mint akkoriban minden srác, én is fociztam, s közben analizáltam az Aranycsapat játékát - mesélte. - Megfigyel­tem, hogy új stílust hoztak, si­kerük egyik titka az volt, hogy nem emberhez, hanem terület­re, a felfutó játékos elé passzol­ták a labdát. Mivel gyenge fizi­kumú voltam, igyekeztem ezt azzal kompenzálni, hogy meg­próbáltam utánozni e taktikát. A beszélgetés során szóba került, hogyan lehetne jobban megszerettetni a matematikát. E téma nem a szakterülete, de véleménye van. Az utóbbi évek­ben ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy sokkal több fiatal vá­lasztja a humán szakokat, mint a természettudományt.- A hogyanra egyszerű lenne a rövid válasz: jó tanárokkal. De ez újabb kérdést vet fel: őket honnan vesszük? A természet­tudomány-oktatás alapvető kellene, hogy legyen, mégsem népszerűek e szakok. Persze nem zárnám ki a humán terü­■ A jó oktatáshoz jó pe­dagógusokra van szük­ség, persze, már az óvodákban is. leteket, de látni kell, számos intézményben annyi bölcsészt képeznek, akik töredéke talál csak állást. Jó pedagógusokra van szükség már az elemi isko­lákban, s olyan óvónőkre, akik játékos formában fejlesztik a gyermekek gondolkodásmód­ját. A matematika mindenki­nek fontos, s nem csak kötelező tantárgy. Hasznát veszi az or­vostudomány, de ha szóba ke­rül a statisztika, világos: elen­gedhetetlen témáról beszélünk. Amikor leülünk a számítógép elé, s egy szoftvert használunk, csak a végterméket látjuk, de a mögött olyan algoritmusok dol­goznak, amelyeket matemati­kusoknak köszönhetünk. A munkáról kifejtette: bár­hol képes dolgozni. Ma már az év java részét Budapesten tölti, s ha csend van, töri a fe­jét egy-egy probléma megoldá­sán. A kitétel hangsúlyos: a zaj, vagy a bömbölő zene zavarja, ám a '60-as években nem csak az intézetben, de a villamoson is dolgozott. A technológia vív­mányait nemigen használja, a számítógépén is pusztán az e-mailjeit olvassa. Ha érdekli egy-egy cikk, akkor megkéri a feleségét, nyomtassa ki. Nos és a megoldás a felad­ványra: 31. Persze, mint hang­súlyozta, a matematikában a bizonyítás épp oly fontos, mint az eredmény. A legfőbb tény, hogy a darabok száma minden lépésben eggyel nő. Kezdetben csak 1 darab csokoládénk van, az első törés után kettő, a má­sodiknál három, de a végére 32 kockányit kapunk. Azaz, mint fogalmazott, ez esetben még a legokosabb embernek is har­mincegyszer kell törnie. Egyedül vagy közösen: mindkettőre van érv szemerédi endre elmondta azt is: sokszínű a magyar mate­matika, rengeteg a tehetséges fiatal. Hozzátette, hogy manap­ság már az is előfordul, hogy egy-egy dolgozatot többen je­gyeznek. - Ez más területeken nem ritka, az orvostudomány esetében előfordul, hogy akár ötvenen is közösen dolgoznak. Újszerű azonban az a kezdemé­nyezés, amelynek az alapja, hogy a világhálón közölnek egy problémát, amelyre többen is keresik a választ. Mindenki hozzátesz valamit, és így épül fel a megoldás. Ugyanakkora matematika egy individuális dolog is, s a fiataloknak egy­általán nem biztos, hogy jó, ha sztárok oldanak meg mindent -fogalmazott. GUTI RITA Speciálisan egri történet NYILVÁNOS KIVÉGZÉSKÉNT él­te meg tavaly novemberben az egri vármúzeum akkori igazgatója, amikor egy keddi reggelen, minden előzetes jelzés nélkül, azonnali ha­tállyal felállították a széké­ből. Nem értette, mi a baj vele, hiszen nem egészen hat hónappal korábban éppen az az ember hívta őt Miskolc­ról, ottani munkahelyéről Egerbe. Több, mint két év­tizedes szakmai munkát, si­kereket hagyott hátra, az ad­digi első és egyetlen munka­helyét. Nem nyugodott bele a kurta-furcsa elbocsátásba, és munkaügyi pert indított. Ezt azonban nem kellett vé­gigvinnie. peren kívül egyezett meg, no nem azzal a szervezettel, amelynek a vezetője egykor felállította, hanem Eger váro­sával. A turisták ezreit von­zó látványosság, az egri vár ugyanis időközben a város­hoz került. Az önkormány­zat pedig a fenntartással a vitás ügyet is megörökölte. Fogalmazhatnánk úgy is: drága volt a váltás Egernek. esetéből a szakma számára általános következtetéseket levonni nem lehet, az ő esete speciálisan egri. Ezt nyiláí- kozta egy múzeumi portálj nak a napokban dr. Rémías Tibor, a leváltott igazgató. Azóta ízlelgetem ezt a mon­datot. Speciálisan egri. Azt hiszem, aki élt, s dolgozott már ebben a csodálatos vá­rosban, az pontosan érti, mi­re is gondolt Rémiás doktor. Van ebben a kijelentésben keserűség én úgy érzem, és ez nagyon nem tesz jót a vá­ros hírének. speciálisan egri. Ennél esz- szenciálisabban nem is fo­galmazhatott volna. Bár attól tartok nem igazi kuriózum a város Magyarországon az ehhez hasonló kisvárosi összefonódásoktól, érdek­harcoktól, háttérben zajló megegyezésektől terhe? ügyek tekintetében manap­ság. Sajnos. A héten Egerből ébresztik az országot bemutatkozás Az egyik kereskedelmi tévé műsora Hevesbe is ellátogatott Sikert arattak az egri Kéri diákjai a pékfesztiválon Június 10-től hat hetes ország­járásra indult az egyik kereske­delmi televízió reggeli műsora. Hévíz, Orosháza, Velence, Haj­dúszoboszló és Gárdony után, ezen a héten, záró helyszínként Egerbe látogatott a stáb. A leg­frissebb közéleti témákkal, bul­várhírekkel szemben most sze­repet kapott a műsorban a helyi jellegzetességek, események bemutatása is: így a televízió előtt ülők megismerhették azt a fiatal párt is, akik - megnyer­ve a város pályázatát - nyaruk egy részét a hevesi megyeszék­helyen tölthetik el. A műsor főszerkesztője, Su- sánszki Bence lapunknak el­mondta: ami fontos szerepet játszott a városok kiválasztá­sánál az az volt, hogy gyógyvíz közelében legyenek, és rendel­kezzenek olyan kulturális és történelmi adottságokkal, ame­lyek köré egy egész hetes prog­ramstruktúrát fel lehet építeni.- Ez országjárás számunk­ra egyébként nem csak mun­ka, hanem egyfajta csapatépítő is. Természetesen mindenhol megkóstoltuk már a borokat, amelyek közül az egriek ízlet­tek eddig a legjobban - árulta el Susánszki. | A műsor Demcsák Zsuzsá- 'S val, Joshi Bharat-tal és Kárász | Róberttel minden reggel hét í órától jelentkezik élőben az eg- I ri várból. ■ H. F. Ébresztő. Helyi témákkal jelentkeztek-jelentkeznek a tévések. fesztivál A Magyar Pékek Fe­jedelmi Rendje 2003 óta ren­dezi meg a pék szakmát oktató szakközép- és szakképző inté­zetek számára a Hagyomány- őrző pék tábort Komáromban, ahol a sütőipari szakma hagyo­mányait mutatják be. Az idén a XI. Országos Pékfesztivált tartották meg a Monostori Erődben. A programon július közepén részt vettek az egri Kéri diákjai és szaktanárai is. Az iskola hetedik alkalommal képviseltette magát a rangos eseményen. Idén kilenc neves iskola vett részt a hagyományőrző diáktá­bor munkájában - Ajka, Tata, Tolcsva, Nagybajom, Pécsvá­rad, Szabadkígyós, Nagykőrös, Budapest - és köztük az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium négy sütő-cukrász technikus tanu­lója: Szász Béla Tamás, Szilá­gyi János, Petri Gergő, Kapás Vivien. A keris diákok sikere­sen oldották meg a különböző szakmai feladatokat, a hagyo­mányőrző termékeik pedig osz­tatlan sikert arattak, több száz érdeklődő csodálta meg azokat. A tanulókkal együtt dolgoztak az intézmény mérnöktanárai, Ádám Péter és Lévárdi Tamás. A tanulók fesztiválon végzett munkáját a nyári gyakorlati időbe beszámítják. ■ G. R.

Next

/
Thumbnails
Contents