Heves Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-18 / 166. szám

4 MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI 2013. JÚLIUS 18., CSÜTÖRTÖK Esélyt kapott az új város verpelét Az új jogi státusz egy folyamat kezdetét jelenti, s lehetőséget Fontos pillanat 2012-ből. Tavaly márciusban nyílt meg az Asia Food verpeléti üzeme, ahol azóta már közel 100 helyi lakos kapott munkát. Több napot is együtt töltenek a lemhényiekkel az ostorosiak kapcsolat Hétfőn indultak, az egész hetet Lemhényben, a fa­lu testvértelepülésén töltik az ostorosi nyolcadikos diákok. A tanulók felkeresik a község ne­vezetességeit, a Szent Mihály templomot, s a közeli skanzent, de bekapcsolódnak az Erdélyi Vágta éppen zajló futamába is. Kisari Zoltán elárulta hama­rosan az ostorosi felnőttek egy csoportja is buszra száll, ők július 26-án látogatnak el Lem- hénybe.- Igazán jó, régi kapcsolatot ápolunk az ottaniakkal, nem pusztán informális a kon­taktus, hanem mondhatom: baráti - fogalmazott a polgár- mester. - A lemhényieket au­gusztusban látjuk vendégük, s tartalmas programot kínálunk nekik. Természetesen nálunk töltik az államalapítás ünne­pét, s csak azt követően indul­nak haza. ■ Kisari Zoltán polgármester Oldalszerkesztő: Pócsik Attila Telefon: 06-30/202-4733 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-633 Egri kistérségi oldalunk legközelebb augusztus 15-én jelenik meg. Áder János köztársasági elnök július 15-i hatállyal városi címet adományozott Verpelétnek. A település 2008-ban pályázott először a rangra, most azonban si­kerrel. Pócsik Attila Azt már tudtuk, hogy fiú lesz, de azt még nem, hogy váro­si gyerek - mondja nevetve a pocakjára mutatva Kinga. A fiatalasszonyt annak kapcsán faggattam, mit szól ahhoz, hogy július idusától városi ran­got kapott lakhelye, Verpelét. Hozzátette: egyelőre nem tudja pontosan, mit is jelent mindez, mindenesetre örül a döntés­nek, mert valószínűleg javulást hozhat. Amíg beszélgetünk, odajön egy férfi, aki úgy látja, van tennivaló, elsősorban az utak állapotát említi, szerinte az infrastruktúra fejlesztése lenne a legfontosabb. Mielőtt a polgármesterhez látogatok, lapunk archívumát böngészem, s rátalálok egy 2007 decemberi falugyűlés tudósí­tására. Az eseményre 120-an regisztráltak, sokakat foglalkoz­tatott, amikor először pályáztak a városi rangra. A törekvéseket akkor (is) mindenki támogatta.- Ha a település történetét nézzük, kiderül: Verpelét a XVIII. században mezőváros volt, földrajzi elhelyezkedése szükségszerűen kijelölte fon­tosságát - jelenti ki Farkas Sándor. - Ilyen szempontból persze presztízskérdés is volt az ügy, de azért ennél sok­kal többről van szó. A ’60-as években meghatározó volt a honvédség, de itt volt a Taka­rékszövetkezet központja is. A rendszerváltás aztán meg- torpantotta a gazdaságot. Ko­moly célként fogalmazódott meg 2006-ban a munkahelyte­remtés és a településfejlesztés. Utóbbi elsősorban a lakosságot ellátó intézmények színvona­lának emelését jelentik. Ma el­mondhatjuk: kiváló iskolákba mintegy 300 gyermek jár, hat óvodai csoportunkba pedig VERPELÉT KÖRNYÉKE mára honfoglalás előtt is lakott volt. A régészek bronzkori, kelta és szkíta leleteket is feltártak. Ne­vét 1252-ben említi először okle­vél, míg 1347-ben Welpreth né­ven írtak róla. A török időkben is lakott terület volt, 1564-ben 13 portát írtak itt össze. A XVII. században elnéptelenedett, 170-en. Fontos, hogy nincs szó elvándorlásról. A polgármester a szociális el­látásról szólva kiemeli: a gyer­mekjóléti szolgálat kiterjed Tarnaszentmáriára, Feldebrőre és Egerszalókra is, de Verpelé- ten található az orvosi ügyelet központja is. Utóbbi mintegy 18 ezer embert érint. Az Egészség­házban két háziorvos, fiziko­terápia, fogorvos és védőnő is várja a pácienseket. - A nagy pályázatok komoly előkészüle­teket igényeltek, e munka gyü­mölcse most érik be. A munka­helyteremtés kapcsán azonban bőven van tennivaló, Verpelét szerepel azon települések so­rában, ahol az országos átlagot meghaladó a munkanélküli­ség. E téma kapcsán ugyanak­kor ki kell emelni az Asia Food tavaly megnyílt üzemét, ahol 1695-ben egy tűzvészt követően indult meg a falu újjáépítése, betelepülése. Mezővárosi rangot 1701-ben kapott, ezt a besoro­lás megszűnéséig, a XIX. szá­zad végéig birtokolt is. Nagyköz­ségi rangot 1973. május 1-jén kapott. Bár státusza változott, jelentősége szerepköre viszony­lag állandó maradt. ma már 100-an dolgoznak, s ja­nuár elsejétől újabb 25 ember, köztük 8 roma foglalkoztatá­sát vállalták két esztendőre. Az úgynevezett foglalkoztatást helyettesítő juttatásban része­sülők száma tehát jelentősen csökkent az utóbbi időben. Farkas Sándor a beszélgetés során mindvégig hangsúlyoz­za, az, hogy egy jogi státusszal feljebb léptek, fontos, de egye­lőre „csak” lehetőséget jelent. A1 településfejlesztéssel kapcso­latos EU-s és hazai forrású pá­lyázatoknál nagyságrendekkel javultak a lehetőségeik, illetve a település- és hivatalüzemelte­téssel kapcsolatos feladat alapú finanszírozásban is magasabb lépcsőt jelent a várossá válás ténye.- Tisztában vagyok azzal, hogy a hír, generál egyfajta csodavárást, de tudni kell, ez egy folyamat kezdete, nem lesz varázsütés, amelyre minden megváltozik. Az elszántságun­kon, ügyességünkön múlik, hogyan élünk a lehetőséggel, tálcán nem kínálnak semmit - szögezi le, majd hozzáteszi: eddig sok fórumon hangoztat­ták, Verpelét Heves megye leg­nagyobb lélekszámú nagyköz­sége. Nos, erről az elsőségről szívesen mondtak le a várossá válás érdekében. ízletes malacság és bolondos vízi verseny is volt Felsőtarkányban SZÓRAKOZÁS Hot (azaz csípős) - mondta Karl-Wilhelm Bender, miután megkóstolta a levest. Dickenschied polgármestere ugyanis zsűrizett a testvértele­pülés, Felsőtárkány elmúlt hét végi rendezvényén, a Víg Tár- kányi Malacságokon. ítésztársa Erdélyi László gasztronómus és Max, az immár hat esztendeje a Bükk lábánál található faluban élő férfi volt. Ők hárman öt féle ételt kóstoltak, s bár mindegyik ízletesnek bizonyult, végül mégis rangsort kellett állítani. A helyi polgárőrök kiváló tárko­nyos levest főztek a jószágból, míg a derrtjéni csoport sztra- pacskaágyon tálalt gombás tokányt. Ez utóbbi végül az első díjat is elnyerte, külön erénye volt, hogy kovászos uborkával kínálták, amely ezidáig isme­retlen volt a nemzetközi zsűri kétharmada előtt. Persze nem csak falatozni le­hetett e napon, ekkor rendezték meg a Vízi alkalmatlanságok világbajnokságát is. Ezúttal hét „hajó” mérkőzött meg a felső- tárkányi tavon. Volt, akik már hagyományosan készült a meg­méretésre, míg mások először vágtak neki a futamnak. Utób­biak közé tartozott a Nagy Kris­tóf „Bozont” és Talán Attila éne­kesek alkotta Magyarország, jövünk csapata, amely, mint kiderült, nyugodtan választhat­ta volna a „Magyarország, még egy picit egy helyben evezünk” nevet is. A bolondos futamot ismét a Római lopakodók nyerték, akik a taktikáról elárulták: nem ké­szültek, csak nyerni akarnak. A közönségdíjat a kategória favoritja, az Agria Polgárőrök csapata kapta. ■ Senki nem úszta meg szárazon A honfoglalás előtt, s a török időkben is laktak itt A napelemekben bíznak, a bicikliút megépülésében biztosak számvetés A tervek között szerepel a sportöltöző felújítása és a belterületi utak rekonstrukciója is Egerszalókon Ha a tavalyi esztendőt nézzük, a leglényegesebb beruházások között kell említeni a csapadék­víz-csatorna hálózat kiépítését és az óvoda felújítását - kezdi a számvetést Tőgyi Gábor Eger- szalók polgármestere. Előbbire a község közel félmilliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert, melyhez az önkormány­zat további közel 55 millió forin­tos önerőt biztosított. Utóbbi egy két lépcsős rekonstrukciót jelen­tett: előbb a külső hőszigetelést, a nyílászáró- és kazáncserét vé­gezték el, majd a belső felújítást végeztek: a festés és burkolás mellett egy tornaszobával is si­kerül bővíteni az intézményt, s a tetőcserére is sor kerülhetett.- Beadott pályázataink közül a legfontosabb természetesen a kerékpárút, amely egyfajta köl­dökzsinórt is jelentene a falu és a fürdő között - teszi hozzá.- Ennek több oka is van. Egy­felől turisztikai, hiszen mind többen szeretnék autó nélkül, azaz gyalog vagy két keréken megközelítve élvezni a gyógy­vizet. A másik sem elhanya­golható, hiszen a növekvő for­galommal egyidejűleg jobban oda kell figyelni a biztonságra is. Több éve tervezzük már a kerékpárút megépítését a für­dőhöz, változó feltételekhez igazodva. Először 1,8 méter szé- J les utat kellett tervezni, majd 1 már 2 métereset, a végső pá- A fürdőtől akár Miskolctapolcáig is kerekezhetnek majd a vendégek lyázatban pedig 2,75 méteres szerepel. A kiírás fő gondolata: a turisztikai látványosság köny- nyű megközelítése, ennél jobb megoldás pedig talán nincs is. Az ideológiához igazodva azon­ban jelenleg sokkal többről van szó, mint majd’ másfél kilomé­ternyi kerékpárúiról, a lényeg egy nagy hálózaton van. Ha ez létrejön, új bicikliúton tekerhe­tünk Demjéntől Egerszalókon át Egerbe, onnan - a már meg­lévő úton - Felsőtárkányba, a végső cél pedig Miskolctapolca. A pályázatunk jelenleg a tarta­léklistán szerepel, de biztosak vagyunk abban: elérjük a célt. A településvezető elmondta: bíznak abban, sikerrel szerepel beadványuk, amely a középüle­tek napelemes energiaszolgál­tatását eredményezné. Terveik között szerepel a belterületi utak fejlesztése, kivált azoké, amelyeket egy felszámolt vál­lalkozói csoporttól „örökölt meg” a falu. Igaz: erre önerőből biztosan nem képes a település, lévén közel 150 milliós beruhá­zásról van szó.- Ugyancsak fontos feladat a sportöltöző felújítása, kivált, hogy az elmúlt napokban a vi­haros szél megbontotta az épü­let tetőszerkezetét. A rekonst­rukcióra a Magyar Labdarúgó Szövetségnél pályáztunk, je­lenleg elbírálás alatt áll a doku­mentum. ■ I

Next

/
Thumbnails
Contents