Heves Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-15 / 163. szám

2013. JÚLIUS 15., HÉTFŐ ■BBBMBMngTwiiiniHiriTnrTiffliMirrrffiff^^ KÉKLÁMPÁSOK NYOMÁBAN 5 Védekezésül szabad gyilkolni is jogos védelem Éjjeli fegyveres, felfegyverkezett támadó akár le is szúrható, le is lőhető' Jócskán megerősítették a július 1-jén hatályba lépett módosított Büntető törvény- könyvben a jogtalan táma­dást elhárító emberek jogi helyzetét. Nem büntethetők ugyanis, ha az éjszaka, fegy­veresen vagy felfegyverkez­ve, illetve csoportosan rájuk rontóknak akár az életét is kioltják a maguk megvédése érdekében. Szalay Zoltán Már az ókorban is törvényben biztosították az állampolgár azon lehetőségét, hogy bizo­nyos esetekben akár úgy is megóvhassa önmagát, a javait, hogy elveszi a támadó életét. Ez a büntetőjogi intézmény az év­századok alatt folyton változott, mígnem hazánkban a Bünte­tő törvénykönyv (Btk.) július 1-jén hatályba lépett módosítá­sa jelentősen kibővítette azt a kört, amikor valaki bármi áron elháríthatja az ellene szóló jog­ellenes tettet. Hogy megértsük, miért oly vitatott az új szabályozás, ér­demes megismerni: mi is az a jogos védelem?! Az 1978. évi törvény két fel­tétel együttes meglétét követel­te meg ahhoz, hogy a bíróság utóbb egyáltalán jogos véde­lemnek minősítse bárki cse­lekedetét, akit megtámadtak. Az egyik az volt, hogy jogos vé­delmi helyzetnek kellett fenn­állnia. Életből vett példa: egy tolvaj kifeszíti a bejárati ajtót, s kutatni kezd értékek után, amikor hirtelen szembe talál­ja magát a ház férfi lakójával. Ekkor kést ránt elő a zsebéből, azzal fenyegeti a tulajdonost. Utóbbi reálisan tarthat attól, hogy az elkövető megsebesíti, esetleg leszúrja. Ezért maga is kést ránt a védekezéshez. Ekkor áll elő a jogos védelmi helyzet. Ám, ha a tettes csupán kilátásba helyezi a szúró-vágó szerszám használatát, de nem tesz semmit, akkor már nem lehet szó jogos védelmi állapot­ról. A másik lényeges szempont az arányosság elve. Azaz, ha a bűnös szándékú egyén késsel ront rá a házigazdára, utóbbi nem kaphat elő vadászpuskát, és nem lőheti le a támadót bün­Betörő igyekszik behatolni a lakásba. Ha ezt éjszaka bottal vagy késsel felfegyverkezve teszi, a tulajdonos akár még az életét is kiolthatja. tétlenül. A támadás elhárítását szolgáló cselekedet ugyanis túllépi a jogszabályban megen­gedett mértéket. Nem hivatkozhatott senki jogos védelemre, ha a megtá­madott maga provokálta ki a támadást, mint ahogyan kocs­mai verekedéseknél - ahol köl­csönösen aprították egymást a felek - sem lehetett szó róla. Még 2009-ben, a jogalkotók szélesebb jogkör biztosításával enyhítettek az addigi szigorú feltételeken. E szerint nem bün­tethető az, aki jogtalan táma­dás elhárításához szükséges módon cselekszik, amivel saját, illetve mások személyét, javait, avagy a közérdeket védi. S az sem, aki az elhárítás mértékét ijedségből vagy menthető felin­dulásból túllépi. Például valakit ököllel akar leütni a bűnöző, ő pedig egy husánggal igyekszik a saját testi épségét megóvni. Ráadásként azt is kimondta az akkori jogszabály, hogy a meg­támadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől! Előzőleg ennek lehetőségét is mérlegel­nie kellett... Az idén nyáron életbe lépett szabá­lyozást ko­moly vita öve­zi. Vannak, akik legális gyilkosságnak nevezik, mások úgy vélik, he­lyénvaló, ha törvény is lehetővé teszi, hogy az állampolgárok megvédjék értékeiket, életü­ket. Utóbbiak azért is örülnek a jogos védelem kiterjesztésé­nek, mert így kivédhetők azok az setek, amikor valakinek folyton bíróságra kell járnia, mert lelőtte, esetleg leszúrta az otthonában lefülelt támadókat. Bár javarészt ezek felmentéssel zárultak, mégis számolnia kel­lett a börtönbe kerüléssel. Azért az önmagunk, javaink megóvásában léteznek fokoza­tok. Ha azt lát­juk hazaérve délután, hogy ismeretlen matat a szek­rényünkben és nincs nála se lőfegyver, se szúróeszköz vagy baseball­ütő, akkor ne az legyen az első dolgunk, hogy előkeressük a konyhakést és azzal ledöfjük. Lehetőleg csak sérülést okoz­zunk a tettesnek, vagy próbál­juk azt is elkerülni. Mint az Új fontos szabály, hogy a megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan táma­dás elől! almatolvajt se lőhetjük agyon, mert felfedeztük, hogy a ker­tünkben gyűjti a gyümölcsöt. Más a helyzet, ha éjszaka ketten vagy hárman botokkal, késekkel hatolnak be a laká­sunkba. Az új rendelkezések értelmében ekkor akár enge­déllyel tartott pisztolyunkat, puskánkat is bevethetjük véde­kezésképpen. Ugyancsak túl­léphető a mérték, ha netán sö­tét utcán állít meg bennünket valaki fenyegetően, s ki akar rabolni. Ilyenkor az ijedség, a menthető felindulás is semle­gesítheti megbüntetésünket, ha megelőzzük a készülő atta­kot az elkövető megsebzésével, netán a halálba küldésével. Erre mondja a köznyelv: ves­sen magára az, aki bűnös szán­dékkal közeledik másokhoz... Már a római jog is ismerte a jogos védelmet a római jogban a XII. táblás törvény az „éjjel tetten ért tol­vaj” megölését feltétel nélkül, a nappal tetten ért egyén életének a kioltását akkor ismerte el jog­szerűnek, ha fegyverrel védeke­zett a leleplezésekor. A kánon jog (egyházjog) a jogos védelem jogintézményét kibőví­tette a mások érdekében gyako­rolható védelem fogalmával. az 1978. ÉVI BTK. szabályozása szerint nem büntethető az, aki­nek a cselekménye a saját vagy mások élete, javai vagy közér­dek ellen intézett jogtalan táma­dás, illetve közvetlen fenyegetés elhárításához szükséges. Az sem, aki ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni az elhárítás szüksé­ges mértékét. a módosított büntetőjogi tör­vény immár hatályos szövege szerint a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a véde­kező életének kioltására is irá­nyult volna akkor, ha azt sze­mély ellen éjjel, fegyveresen, fel­fegyverkezve vagy csoportosan követik el. Ilyen az a lakásba történő jogtalan behatolás, amit éjjel, fegyveresen, felfegyverkez­ve vagy csoportosan valósíta­nak meg. Úgyszintén jogtalan támadás, ha a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen hatolnak be. Nem büntethető továbbá az sem, aki az elhárí­tás szükséges mértékét ijedtség­ből vagy menthető felindulásból lépi túl. A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan táma­dás elől. Gázolás az úton: fiatal pár jelentkezését várják a rendőrök egér A rendőrség szemtanúk jelentkezését várja. Tavaly, de­cember 21-én 11 óra előtt egy fiatal nő fekete Chevrolet Aveo személygépkocsival a Servita út 66. szám előtt elütött egy, az úttesten, a parkoló gépkocsik mellett gyalogosan közleke­dő asszonyt. Ä nő a baleset következtében orvosi ellátást igénylő sérüléseket szenvedett. A sérült hölgyet egy közelben lakó ismerőséhez támogatták be, majd értesítették a men­tőket, a rendőrséget. Az autó vezetője ellen az Egri Rend­őrkapitányság közúti baleset gondatlan okozása vétségének megalapozott gyanúja miatt folytat nyomozást. A baleset körülményeinek tisztázása érdekében a rend­őrség kéri, hogy jelentkezzen az a fiatal lány és fiú, akik a baleset után a sérültnek segí­tettek. Az is, aki szemtanúja volt a történteknek, és eddig az ügyben még nem hallgatták ki. Jelentkezni lehet személye­sen az Egri Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztá­lyán, vagy telefonon a 36/522- 111-es számon. Bejelentést lehet tenni továbbá az ingyene­sen hívható 107,112 segélyhívó számokon - közölte Soltész Bálint megyei rendőrségi sajtó- szóvivő. ■ M. Z. Eltűnt férfit keres a rendőrség és a családja felhívás Eltűnés miatt keresi a rendőrség és a családja Pra- veczki István 48 éves recski lakost, aki július 7-én, vasár­nap reggel ismeretlen helyre távozott az otthonából. A sze­mélyleírása: 190-195 centi magas, kék szemű, a haja sző­késbarna. Eltűnésekor barna pólót - ujján sárga betéttel -, rövid, fekete farmernadrágot, barna sportcipőt viselt. A csa­lád lapunknak elmondta, hogy a férfi gyógyszeres kezelés alatt áll. Kérik, hogy aki informá­cióval rendelkezik az eltűnt tartózkodási helyével kapcso­latban, értesítse a rendőrséget a 112-es segélyhívón. ■ M. Z. Egyre szaporodnak a biciklisek okozta balesetek biztonság Ötödével több biciklilopásról tettek bejelentést tavaly a megyében, mint egy évvel korábban Jogsi, forgalmi nélkül ittasan vezetett a sofőr Minden harmadik magyar ember az elmúlt 2-3 évben többet használta kerékpárját közlekedésre, mint korábban. A rendszeresen kerékpározók pár ezer, de akár 10 ezer forin­tot is spórolnak havonta azzal, hogy nem autóznak, buszoznak munkahelyükre vagy bevásá­rolni. Ezek derülnek ki abból az online kérdőíves kutatásból, amelyet az AEGONdirekt.hu kérésére végeztek el közel 22 ezer kerékpáros körében. Az egoMedia kérdéseire ér­kezett válaszokból kiviláglik, hogy a biciklisták 80 százaléka nem érzi magát biztonságban. Igaz, négyből három bringás nem is használ sisakot, térd- és könyökvédőt, ötből egy kétke­rekű pedig még a kötelező tar­tozékokkal (lámpák, prizmák, csengő) sem rendelkezik. Az elmúlt években emelke­dett a közúti közlekedési bal­esetekben elhunyt kerékpáro­sok aránya is. Az összes közúti tragédiában meghalt személy közül 2008-ban 11 százalék­nyit biciklivel ért baleset, míg tavaly ez 15 százalékra emel­kedett. Az elmúlt évek adatai szerint júliustól szeptember vé­géig történik a bringások által okozott, évi nagyjából kétezer baleset közel 40 százaléka. Ta­valy az előző évinél tizedével több személyi sérüléssel járó balesetet okoztak a bringások, akiknek közel negyede ittas volt. Heves megyében tavaly 48 baleset következett be a kerék­párosok hibájából, az előző évi 38 helyett. Sok kerékpáros nem vigyáz kellőképpen közlekedé­si eszközére. Tizedük hagyja járművét lezáratlanul, míg 60 százalékuk csak lánccal vagy spirálzárral szokta biciklijét rögzíteni. Tavaly országszerte közel 12,5 ezer kerékpárlopást jelen­tettek be a rendőrségnél, két­ezerrel többet mint egy, s 3200- zal többet mint két évvel ko­rábban. A lopás okozta kár az elmúlt három évben 450 milli­óról 626 millió forintra nőtt, de csak a huszadrésze térült meg. Több kerékpár, több baleset Heves megyében 202 beje­lentett kerékpárlopás történt 2012-ben, ami 18 százalékos gyarapodás egy év alatt. Nóg- rádban 100 drótszamarat lo- vasítottak meg, felével többet, mint 2011-ben, Borsodban pe­dig 400 biciklinek kelt lába, de itt csak 4 százalékos volt az ügyszám-növekedés. Négy dunántúli megyében ugyanakkor csökkent a lopá­sok száma, de Szabolcsban, Jász-Nagykun-Szolnokban és Bács-Kiskunban 50-77 száza­lékkal több esetet jelentettek. Heves megye a maga kétszáz biciklilopásával darabszámban a megyék listáján a végéről a hatodik. ■ T. B. hatvan Egy személyautójával közlekedő 45 éves helyi lakost ellenőriztek szerdán éjjel a rendőrök. A férfi nem tudta átadni a járőröknek vezetői en­gedélyét, s a kocsi és a hozzá­kapcsolt vontatmány forgalmi engedélyét sem. Mivel a jármű utasteréből erős szeszesital szagot éreztek a rendőrök, alkoholszondát alkalmaztak a férfival szemben, ami pozitív értéket mutatott. A férfit előállították a hatva­ni kapitányságra, ahol ellene - szabadlábon hagyása mellett - járművezetés ittas állapotban bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indítottak eljárást. ■ M. Z. \ 1 Az életveszélyes jogtalan támadás ismérvei

Next

/
Thumbnails
Contents