Heves Megyei Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-07 / 131. szám

PROMÓCIÓ 2013. JÚNIUS 7„ PÉNTEK MARKHOT FERENC KÓRHÁZ RHWUillMMUiSflMHH^ lilik IIWJ Ne maradjon ki senki fizetés Minden dolgozójáért igyekszik kiállni az egri kórház Molnár Attila (EGVE), Durda Ágnes (MFKH), Miklós Péterné és Elmer Zsolt (GYEMSZI) a legutóbbi egyesületi közgyűlésen. Tesznek a kiégés ellen: tréningeket szerveznek a dolgozóknak egy nyertes kórházi pályázat jóvoltából kiégés-team segíti a Markhot Ferenc Oktató Kórház dolgozóit két éven keresztül. A programot koordináló dr. Nagy Katalin a kórház pszichiátriai gondozójának vezető főorvosa elmondta: a kiégési szindróma megelőzése különösen fontos az egészségügyi dolgozóknál, hiszen kutatások bizonyítják, hogy a segítő szakmákban nagyobb az előfordulása en­nek a jelenségnek. Az angolo­san burn out-ként emlegetett szindróma leggyakoribb tüne­te a gyakori fáradtság, feszült idegállapot, gyakori fejfájás, alvászavar, súlyosabb esetek­ben pedig pszichoszomatikus betegségek is megjelenhetnek. A kiégett ember ingerlékeny lesz a környezetével, megrom- lanak az emberi kapcsolatai, önértékelési problémák is jel­zik, hogy gond van. A segítő szakmákban dolgozókat ezért kell támogatni, hiszen embe­rekkel dolgoznak - tette hozzá dr. Nagy Katalin. Erre teremt most kitűnő lehetőséget a pá­lyázat. Négyen dolgoznak a team-ben. Dr. Antal Márta, felnőtt és gyermekpszichiáter stresszkezelő tréninget vezet jelenleg is a program kereté­ben. Itt cél: az önismeret javí­tása, annak segítése, hogy a munka közbeni feszültséget könnyebben fel tudják dol­gozni az ápolók, orvosok. Egy másik szakember, Fazekas Györgyi terapeuta relaxációs csoportokat szervez. Már a második indul hamarosan. A relaxáció:, pszichoszomatikus gyógyító eljárás, megtanulása segít az emberek testi és lelki egyensúlyát megőrizni. Lubai Sándorné mentálhigi- énikus, egészségfejlesztő olyan csoportot irányít, amely pre­ventív elvek mentén a szakmai személyiséggondozást tűzte ki céljául. Ez egy személyiségfej­lesztő tréning. Támogató, önsegítő csoport beindítását is tervezzük Sáf­rány Judit pszichológus veze­tésével. Itt a beteg és a segítő kapcsolatára, a családi háttér hatására fókuszálunk majd. ■ Az oldal a kórház és a kiadó együttműködésével készült. A költségeket a megrendelő fizeti. Az egészségügyi ága­zat 2013. évi béremelését egyhangúlag üdvözli az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE). A szervezet ugyanakkor felhívja a döntéshozók fi­gyelmét a béremelési el­vek bizonyos pontjainak átgondolására, mivel az elképzelésekből kimaradt a gazdasági-műszaki területen dolgozók bérének rendezése. Az állásfoglalással egyet­ért az egri Markhot Ferenc Kórház vezetése is, amely igyekszik ennek a dolgozói körnek is védeni az érdekeit minden hazai fórumon. A hazai egészségügyi ellátó- rendszer működtetésével kap­csolatban a Semmelweis Terv- j ben megfogalmazott elvárások kiemelten kezelik a hatékonysá- j got, a betegellátás biztonságát, a takarékos erőforrás-felhasz- ; nálást. Ezeknek az elveknek a megvalósítása nehezen képzel­hető el az egészségügyi intéz­mények működtetésében igen fontos munkavállalói csoport, a szakképzett és elkötelezett gazdasági-műszaki szakem­berek nélkül. Meglepő módon azonban ezek a dolgozók kima­radtak az egészségügyi ágazat 2013. évi bérrendezéséből. Ez mintegy 23 ezer alkalmazottat érint hátrányosan az országban. A ténynek az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete véleménye szerint diszkrimi­natív az üzenete, és az intéz­mények működtetésében köz­reműködő vezetők számára is elfogadhatatlan. Az alacsony bérek miatt nagyságrendekkel nőtt az egészségügyben a gaz­dasági-műszaki területen dolgo­zó szakemberek elvándorlása. Amennyiben ez a folyamat nem állítható meg, e foglalkoztatotti kör létszáma belátható időn be­lül olyan szintre csökken, amely nehézkessé teszi a kórházak ki­egyensúlyozott működését.- Az egészségügyi ellátó- rendszer nem mondhat le a- az orvosok és egészségügyi szakdolgozók mellett a műsza­ki-gazdasági dolgozók bérren­dezése ugyancsak fontos a szá­munkra, és érdekeik megvédé­séért minden hazai fórumon kiáll a Markhot Ferenc Oktató­kórház vezetése - egyértelműsí­ti álláspontjukat Durda Ágnes.- A béremelésükre vonatkozó szakképzett, több éves szakmai tapasztalattal rendelkező köz- alkalmazottairól, mivel nincs reális esélye annak, hogy után­pótlásuk a szabad munkaerő- piacról megoldható - összegez­te álláspontját az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesüle­tének elnöke Molnár Attila. Az egyesület a műszaki-gazdasági dolgozók bérezésének problé­máját legutóbbi, májusi közgyű­lésén tűzte napirendre melyen a GYEMSZI gazdasági igazga­tó főigazgatóhelyettese Miklós Péterné, valamint a gazdasági igazgatóhelyettes, Elmer Zsolt is részt vett. A testület a vélemé­nyek összegzéseként kérést fo­galmazott meg a döntéshozók fe­lé, amely szerint megfontolásra ajánlják az egészségügyben fog­lalkoztatottak 2013. évi béreme­lési elveinek újragondolását, és döntés jelentősen növelné a szakember ellátottság biztonsá­gát, ezzel az egészségügyi ellá­tórendszer hosszá távú, haté­kony, biztonságos és megbízha­tó működését. Mindez egybe­cseng a kormány erőfeszítései­vel és ezért mindent meg fogunk tenni. Minden dolgozónk fontos számunkra. javasolják a gazdasági-műszaki területen dolgozó alkalmazot­tak beemelését a béremelésben érintettek körébe.- A műszaki-gazdasági dol­gozók a kórházak háttérorszá­gát jelentik, munkájuk nélkü­lözhetetlen az intézmények működtetésében - fogalmazott Durda Ágnes, a Heves megyei Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet gazdasági igazgatója, az EGVE tagja. Má­ris sorolja, milyen területekről van szó: élelmezésügy, mun­kaügy, pénzügy és számvitel, beszerzés, beruházás, logiszti­ka, karbantartás, intézmény­üzemeltetés, informatika és irattári ügyiratkezelés, mun­ka- és környezetvédelem, ka­tasztrófavédelem. A Markhot Ferenc Kórházban 244 alkal­mazott dolgozik ezen a terüle­ten, amely az összdolgozói lét­számnak mintegy 17 százaléka. - Ez a kör intézményi átlagban jelenleg bruttó 155 ezer forintot keres havonta. Kimaradtak a 2012-es ágazati béremelésből, és a jelenlegi javaslat szerint sem számolhatnak növekedés­sel - ismerteti a gazdasági veze­tő, aki szerint nem jó üzenetet közvetít, ha egy intézményben van egy olyan munkavállalói csoport, amelynek fizetése évek óta nem változik. ■ Dr. Vargyay Éva gyermekeként tekint az osztályra, amelyet vezet pályaív Eger és a kórház gyer­mekosztálya jelenti az osztály- vezető főorvos, dr. Vargyay Éva számára az otthont. Itt kezdte a pályáját az orvosegyetem el­végzése után 1976-ban és azóta is második otthona a csecsemő­gyermek és ifjúsági osztály. Már fiatalon egyértelmű volt számára, hogy a gyermekgyó­gyászat lesz az ő területe.- Gyönyörű területe ez a gyógyításnak, az egészen kicsi babák, még nem tudják meg­mondani, miért sírnak. Segíteni rajtuk igazi kihívás - mesélt a doktornő pályaválasztásáról. Munkahelyén mindig jó csa­pat vette körül. Már az indulás­kor is szerencséje volt. A Nánási András, Frank Mária, Ringel- hann György, Pető István és Mirkovics Ilona alkotta csapat­ba könnyű volt beilleszkednie. Vargyay Éva végül a gyer­mekneurológiát választotta szakterületéül és azt mondja, ez is szerencsés momentuma az életnek. Az Heim Pál Kórház gyermekneurológiai osztályán gyakorolhatott. A szíve azon­ban visszahúzta szülővárosába, ahol ő szervezte meg az ország­ban elsőként az epilepsziás gye­rekek táboroztatását. Az osztály jelenleg 7 főállású szakorvossal működik. A kül­sős doktorok munkáját koordi­nálni nem egyszerű feladat. Je­lenleg négy fiatal orvos - egyi­kük szakorvosjelölt, hárman pedig rezidensek - dolgozik az osztályon, de folyamatosan fogadják a pályakezdő gyerek­gyógyászokat, akik szívesén jönnek Egerbe. Vargyay Éva reméli, az elkövetkező években tovább javulnak az osztályon a feltételek. ■ Dr. Vargyay Éva főorvos A béremelés javítaná a működés hatékonyságát is Ne rohanjunk orvoshoz, ha bőrünkben a kullancs: húzzuk ki tévhitek Az idei csapadékos tavasz kedvezett a Lyme-kórt is terjesztő élősködők szaporodásának, sokan panaszkodnak Tavasszal, kora nyáron ugyan­az a menetrend az infektológi- án, illetve a bőrgyógyászaton. Tucatjával jelentkeznek a be­tegek, akiket kullancs csípett meg. Az idei csapadékos időjá­rás különösen kedvezett ezen élősködők szaporodásának. Dr. Ládi Éva bőrgyógyász-allergo- lógus és dr. Maszárovics Zoltán infektológus szakorvos a leg­fontosabb tudnivalókat foglalta össze, mert mint elmondták: még mindig sok a félreértés a kullancsok eltávolításáról, de a kialakult betegségek kezelé­séről is.- Nincs olyan nap a szakren­delésen, hogy ne lenne egy-két kullancsos eset - mutatott rá Dr. Maszárovics Zoltán infektológus dr. Maszárovics Zoltán. Tapasz­talatai szerint az elmúlt tíz év­ben tartósan magas a kullan­csok által terjesztett bakteriális fertőzéssel, Lyme-kórral jelent­kezők száma a megyében: több százan jelentkeznek a jelleg­zetes, kokárdaszerű bőrpírral egri szakrendelésükön évente. Sokan azt gondolják, erdei ki­rándulásokon találkozhatnak a betegséget terjesztő vérszí­vókkal, ez azonban nem min­dig van így. Nem ritka az olyan Lyme-os beteg, akit a városban, akár az egri Ersekkertben csíp meg kullancs.- Sokan nem tudják mit kell tenni, ha kullancsot találnak a testükön. Fontos a mielőb­Dr. Ládi Éva allergológus bi eltávolítás, de a csípés után orvoshoz rohanni fölösleges - hívta fel a figyelmet dr. Ládi Éva. - A hangsúly az időténye­zőn van. Amikor felfedezzük a vérszívót mielőbb húzzuk ki. Nem baj, ha beszakad a feje, az úgyis ki fog lökődni. A lényeg az, hogy minél rövidebb időt töltsön bőrünkbe fúródva ez a vérszívó, minél kevesebb ideje legyen fertőzni. A helyi bőrre­akció enyhébb esetben magától elmúlik, nem kíván kezelést. Ritkán allergiás reakció alakul ki, csalánkiütést okoz a kul­lancs-csípés, ezt már érdemes szakorvosnak megmutatni, ahogy a Lyme-kórt jelző bőrtü­net is kezelésért kiállt.- Ha már bennünk a kul­lancs, már késő az agyhártya-, agyvelőgyulladást megelőző védőoltást kérni. A Lyme pedig ilyenkor még nem okoz tünete­ket és hatékony oltás sincs elle­ne - tett hozzá Maszárovics Zol­tán. - Amennyiben néhány hét elteltével piros foltot fedezünk fel a bőrünkön bárhol - nem feltétlenül a csípés helyén - ak­kor először a háziorvoshoz kell fordulni, mivel az infektológiai szakrendelés beutalóköteles. Az antibiotikumos kezelést szakorvos javaslatára, egyértel­műen diagnosztizált Lyme-kór esetén kezdik csak el. Megelő­zésképpen egyáltalán nincs ér­telme. ■

Next

/
Thumbnails
Contents