Heves Megyei Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-24 / 145. szám

2013. JÚNIUS 24., HÉTFŐ KOZELET HÍRSÁV Ma fejeződik be a károk felmérése MAGYARORSZÁGON JÓVAL kisebbek voltak az árvízi károk, mint például Német­országban vagy Csehország­ban, de a védelmi munkák során körülbelül 10 ezer hek­tárnyi mezőgazdasági terü­leten okoztak károkat, ezek felmérése ma fejeződik be - mondta Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője a közmédia jótékonysági nap­ján. Az elmúlt időszakban sok csapadék esett a Duna vízgyűjtőjében, de ez újabb védelmi tevékenységet nem igényel Magyarországon - tette hozzá. ■ MTI Ismét kamatot vághat az MNB banki elemzők szerint újabb, immár az egymást követő tizenegyedik 25 bázispontos kamatcsökkentés mellett dönthet keddi kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Ta­nácsa, és így a jegybanki alapkamat újabb történelmi mélypontot jelentő 4,25 szá­zalékra csökkenhet. A The Wall Street Journal által megkérdezett 20 elemző kö­zül csak kettő jelezte, hogy a kamatszint tartását várja. A piacok most további egy vagy két 25 bázispontos kamatcsökkentést tartanak lehetségesnek. ■ MTI Darák: javítani kell a szakértői bázist mindig újabb rendbetételre váró terület kerül elő az igaz­ságszolgáltatásban - mondta Darák Péter. A Kúria elnöke szerint a legutóbbi ilyen a szakértői intézményhálózat. Ha túlterhelt szakértő miatt kell várakozni, az éppúgy egy per elhúzódásához, sú­lyos bűncselekményekkel vádolt emberek előzetes letartóztatásának megszün­tetéséhez vezet, mintha más körülmény miatt késlekedik az ügy lezárása - emelte ki. ■ MTI Faktorált kóriiázadósságok OTP A beszállítóknak és az egészségügyi intézményeknek is előnyös lehet Az egészségügyi intézmények adósságának alakulása (milliárd forint) * Az Államkincstár tájékoztatása szerint az előző hónaphoz képest a csökkenés nagyrészt az akkori téves bevallásokból fakad. VG-GRAFIKA FORRÁS: MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR Miközben az MKB Bank fokozatosan kiszáll a kórházi adósságok faktorálásából, az OTP egyre nagyobb lehető­séget lát ebben a tevékeny­ségben. így bár becslések szerint már most is több milliárd forintot tehet ki a megvásárolt egészségügyi követelés, ez a jövőben több okból is tovább növekedhet. Haiman Éva Az egészségügyi intézmények fizetési nehézségei miatt ma már nem csupán a beszállítók, de egyre inkább a pénzintéze­tek is a kórházak finanszírozói­vá válnak - vélekednek szakér­tők. Tény: a kórházak folyama­tos likviditási gondokkal küzde­nek, döntő többségük csak jelen­tős késedelemmel képes kifizet­ni a gyógyszerek, műszerek és orvosi eszközök ellenértékét. Amit között információink sze­rint ma már nem csupán a kis- és középvállalatok, de nagy cé­gek is nehezen képesek elvisel­ni. így - bár arra vonatkozóan nincsenek adatok - számos cég kényszerülhet eladni a követe­léseit. A faktorált kórházi tar­tozások értékét is csak becsül­ni lehet, ez szakértők szerint ma már minden bizonnyal milliár- dokban mérhető. Ezt a becslést támasztja alá, hogy a piac eddigi legjelentő­sebb egészségügyi követelése­ket kezelő cége, az MKB Fak­toring akkori igazgatója, Mol­nár Tamás már két évvel ezelőtt arról beszélt, hogy számítása­ik szerint az egészségügyi be­szállítói tartozások 6-8 száza­léka az MKB Bank felé áll fenn. Az egészségügyi intézmények össztartozását akkor 120 milli­árd forintra tették. Idén tavasszal a gyógyszer­nagykereskedők több mint 15, az orvosi eszközgyártók és -for­galmazók pedig milliárd forint értékű számla kiegyenlítését várták a kórházaktól. Amelyek a Magyar Államkincstár adatai szerint május 31-én összesen csaknem 50 milliárd forint tar­tozást görgettek maguk előtt. Költségvetési támogatással meg­valósuló adósságrendezésben az eddig nyilatkozatok alapján nem számíthatnak az intézmények. Ebben a helyzetben a követelé­sek értékesítése mind a kórhá­zak, mind a beszállítók számára különösen előnyös lehet, hiszen a cégek hozzájuthatnak kintlé­vőségeik- ha nem is a teljes, de - egy jelentősebb részéhez, így a működéshez nélkülözhetetlen Nagy szakadék a valóság és az elvárás között A KÖRBETARTOZÁSOK elleni fellépésről szóló uniós irány­elvnek megfelelően júliustól a polgári törvénykönyv meg- támadhatóvá teszi a hatvan napnál hosszabb fizetési ha­táridőket, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékpont­tal növelt értékére emeli a késedelmi kamat mértékét, és 40 eurónak megfelelő tör­vényes kötbérfizetésére kö­telezi a késedelmesen fizető­ket. az orvostechnikai Szövet­ség adatai szerint tagvállala­taik kintlévőségeik 35 száza­lékát 180, tíz százalékát több mint egy éve nem tudják be­szedni. likvidtőkéhez, a kórházak pedig levegőhöz juthatnak. Az MBK Faktoring 2007 óta tekintette stratégiai céljának az egészségügyi szektorban való „aktív jelenlétet”, mert Molnár Tamás megfogalmazása szerint „hosszú távon a szektor a ban­ki finanszírozó számára remé­nyeik szerint jó kockázatnak minősíthető”. A bank viszont most azt tervezi, hogy fokozato­san kiszáll a kórházi adósságok faktorálásából. Ennek értesülé­seink szerint részben személyi okai vannak: a cégtől ugyanis az OTP-hez igazolt Molnár Tamás, nem véletlen, hogy ez utóbbi pénzintézetnél viszont éppen most erősítenek rá erre az üz­letágra. Az OTP Bank idén áprilisban indította kereskedelmi ban­ki faktoring üzletágát, mely néhány hete már az egészség- ügyi intézményekkel szembeni nem lejárt, üzleti követelések vásárlására is lehetőséget kí­nál - tudtuk meg a cégnél. Az OTP Faktoring nem vesz részt a kórházak lejárt adósságának kezelésében, ennek ellenére a szakemberek számottevő érdek­lődésre számítanak a szolgálta­tás kapcsán - közölték. Milliárdos bevétel várható a trafikos koncessziós díjból trafik Hamarosan számlázza a trafikosoknak a koncessziós díjat a Nemzeti Dohánykeres­kedelmi Nonprofit (NDN) Zrt. „Kérjük, amíg nem kap szám­lát, addig semmilyen kifizetést ne teljesítsen, mert a koncesz- sziós díjat egy külön, a megkül­dött számlán feltüntetett szám­laszámra kell majd utalnia” - tájékoztatta honlapján a cég a trafikosokat. Mintegy 5400 trafiknak kell most fizetnie, de további 1400 településre fut még kiírt pályázat. Szép összeg fog összegyűlni az NDN számláján, ugyanis kétezer fős településig 100 ezer forint, tízezer fős településig 160 ezer forint, tízezer fő feletti településen 200 ezer, míg Buda­pesten és a megyeszékhelyeken 240 ezer forint a koncessziós díj. így bőven 1 milliárd forint felett lehet majd az NDN bevétele. Rá­adásul a trafikosoknak minden évben kell fizetniük, a koncesz- sziós szerződés pedig 20 évre szól. Az esedékes koncessziós díj határidőben történő hiánytalan megfizetésének elmulasztása a koncessziós szerződés azonna­li hatályú felmondását vonhatja maga után. Persze a trafikosok­nak lesz miből fizetni, hiszen jú­lius 15-étől kell alkalmazni a 10 százalékos árrésszabályt, ami bőséges nyereséggel kecsegtet. A törvény szerint július elsejé­től csak nemzeti dohányboltok­ban lehet dohányterméket árusí­tani. A koncessziós díj befizeté­sén kívül addig gondoskodniuk kell a szerződött trafikosoknak arról is, hogy meglegyen az el­várt vámengedély. A korábban ugyancsak elvárt, a NAV-val közvetlen kapcsolat­ban lévő pénztárgépek kiépí­tésére ugyanakkor haladékot kaptak az újonnan létesülő üzletek üzemeltetői. Az ezzel kapcsolatos szabályozást ugyan­is - hasonlóan a kereskedőkre vonatkozó rendelethez - a múlt héten módosította a kormány. Az elektronikus naplóval nem ren­delkező hagyományos pénztár­gépeket augusztus 31-éig lehet használni. ■ V. M. Áder nem írta alá a Margitsziget-törvényt Budapest Nem lehet változtatni az önkormányzatok határain konzultáció nélkül Ader János visszaküldte meg­fontolásra a parlamentnek a Margitszigetről szóló törvényt, amely alapján a fővárosi ön- kormányzat közvetlenül irá­nyíthatná szigetet. Az államfő szerint a jogalkotási eljárás folyamata során nem teljesült az Európa Tanács Helyi Ön- kormányzatok Chartája és a jogalkotásról szóló törvény vo­natkozó rendelkezéseiben fog­lalt eljárási kötelezettség. Az egyezmény értelmében ugyan­is „nem lehet megváltoztatni a helyi önkormányzatok határait az érintett közösségekkel va­ló előzetes konzultáció, vagy ahol ezt törvény lehetővé teszi, esetleges helyi népszavazás nélkül”. A köztársasági elnök arra emlékeztetett, hogy ha törvény valamely állami, he­lyi önkormányzati vagy más szervezet számára kifejezet­ten jogot biztosít arra, hogy a jogállását vagy a feladatkörét érintő jogszabályok tervezeteit véleményezhesse, a jogszabály előkészítője köteles gondoskod­ni arról, hogy az érintett szerv e jogával élhessen. Az árvíz után pénteken újra megnyitott Margitsziget köz­igazgatásilag korábban a XIII. kerület irányítása alatt volt. Tóth József MSZP-s polgármes­ter több törvénysértést emlí­tett a Margitsziget fővároshoz kerülésével kapcsolatban, így az Áder által kifogásoltakat is. A kerület szerint a Margitsziget önhatalmú elvétele a lakosok megkérdezése nélkül alkot­mányellenes, de szembemegy az önkormányzati törvénnyel és a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával. Az önkormányzat pénteken jelezte, hogy vissza­fogott bizakodással fogadták az államfő döntését. Közleményé­ben reményét fejezte ki, hogy a parlamenti többség képes lesz a jogállamiságot és a demokráci­át képviselni, viszont „ha a kor­mány görcsösen ragaszkodna az értelmetlen és politikailag (is) védhetetlen javaslatához”, kény­telenek lesznek azt feltételezni, hogy titkos ok van a háttérben- fogalmaz a kerület vezetése. Felszólították az országgyűlést, hogy a jogszabályt ne fogadják el újra. Korábban a XIII. kerületi főépítész lapunknak azt mondta, hogy egy rendezési terv alapján felparcellázhatják a szigetet öt telekre, amit Tarlós István fő­polgármester „buta politikai hazugságnak” nevezett. A főpolgármesteri hivatal lapunknak jelezte, hogy az ál­lamfő döntésére nem kívánnak reagálni, mivel ismét a parla­ment elé kerül a törvényjavaslat. Korábban Tarlós azt nyilatkozta, hogy a Margitsziget fővároshoz rendelése hatósági változás, a sziget mindig is a főváros tulaj­dona volt. ■ É. S. Találkozó. Bajnai Gordon, az Együtt - PM szövetség elnöke és Mesterhá- zy Attila MSZP-elnök a Szárszói találkozón. A két politikus egy nappal ko­rábban, szombaton még Budapesten egyeztetett. Mint közölték: a követ­kező hetekben programjuk egyeztetéséről, majd közös jelöltekről, stratégi­áról és a miniszterelnök-jelölt személyéről fog tárgyalni a két ellenzéki erő.

Next

/
Thumbnails
Contents