Heves Megyei Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-24 / 145. szám

2 MEGYEI KORKÉP 2013. JÚNIUS 24., HÉTFŐ Félmilliárdos kórházfejlesztés valósul meg Hatvan városában így lesz kincs az értéktelenből innováció A hulladéknak tekintett anyagok hasznosítását kutatja a gyöngyösi főiskola ► Folytatás az 1. oldalról megújulás A rehabilitációs ellátórendszer fejlesztése az Észak-magyarországi régióban című, konzorciumban megva­lósuló projekt révén, az Új Szé­chenyi Terv keretében 4,526 milliárd forintos támogatásból újulhat meg az Észak-magyar­országi régió 11 kórházának rehabilitációs ellátása. A hat­vani Albert Schweitzer Kór­házban a tüdőbeteg gondozó és járóbeteg szakellátás beköltö­zik a központi telephelyre, új helyiségekbe, a rendelőintézet második emeletére. Ezáltal a járó-és fekvőbeteg szakellátás, valamint a rehabilitációs szak­ellátások is egy helyen válnak elérhetővé. Az aktív ellátás lakossághoz közeli ambuláns, járóbeteg kardiológiai reha­bilitációs, pulmonológiai- és légzés-rehabilitációs tevékeny­séggel egészül ki. A kardiológiai rehabilitációs 88 négyzetméteres, a pulmono­lógiai- és légzés-rehabilitáció 242 négyzetméteres, a neuro- muszkuloszkeletális (baleseti) rehabilitációs fejlesztés pedig a tervek szerint 676 négyzet- méteres területen valósul meg. Mindezekhez a hatvani gyógy- intézmény csaknem 506 millió forintos támogatást kapott. ■ Demjéni olajmező: nagy fejlesztések, új jártakat fúrnak ► Folytatás az 1. oldalról fejlesztés Szakái Miklós a Hírlap kérdésére elmondta: a MÓL Nyrt. több fejlesztést is tervez Demjénben is, ahol a szakmai tudás és a lehetőség is adott. A félmilliárdos fejlesztés egy többlépcsős folyamat lesz, amely magába foglalja a régi kutak felújítását, újak fúrását, valamint újabb technológiák fejlesztését is. Hozzátette: ha sikerrel járnak, egy még na­gyobb volumenű beruházás is szóba kerülhet. A demjéni olajmező ma több mint 40 em­bernek ad munkát, a ’70-es években ez a szám a 700-at is elérte. ■ P. A. A helyben hasznosítható alternatív energiaforrások kulcsfontosságúak, a biogáz és a biomassza hasznosítása elengedhetetlen. Tóth Balázs A Károly Róbert Fó'iskolán ku­tatott zöld innovációkról tar­tottak konferenciát Gyöngyö­sön. Szó volt a távérzékelés árvízmegelőzésben való hasz­nálhatóságáról, a biogáz ha­tékonyabb módszerekkel való előállításáról, de a biomassza jelentőségéről is. Dr. Bíró Tibor, kutatási és innovációs rektorhelyettes el­mondta, az a céljuk, hogy olyan kutatásokat végezzenek, ame­lyeknek van piaci értéke, ennek érdekében például magyar és dán cégekkel működtek együtt a biogáz, a szennyvíz-technoló­gia és a hulladékgazdálkodás területén.- A biogázban nagy potenciál rejlik. Hazánkban ennek előál­lítására más alapanyagot hasz­nálnak, mint Németországban és Dániában, s meg kell talál­ni azt az adalékanyagot és re- ceptúrát, amely segítségével hatékonyabb lehet a termelés. Kísérleteket folytattunk egy külföldi technológiát adaptál­va, s jó eredményeket értünk el - ismertette egyik kutatásu­kat dr. Bíró Tibor. Hozzátette, folyamatban van az alga alapú szennyvíztisztítás energetikai hasznosítása. Vizsgálják a hul­ladéklerakók csurgalékvizé- nek keletkezését is, amelynek a további lerakók építésében, kezelőrendszerének tervezésé­ben lehet jelentősége. A piro- lízis, azaz a hulladékok heví­tése, s ezáltal energiahordozók kinyerése témájában is folynak kutatások. A Károly Róbert Főiskola távérzékelési programja jó szolgáltatót tehet a hazai folyók árvízvédelmi rendszereinek átalakításában. A hazai megújuló energia termelés lehetőségeit tekintette át Dr. habil Magda Róbert, a Ká­roly Róbert Főiskola docense. Mint mondta, ezen erőforrások kihasználása munkahelyeket teremtene, növekedést és adó­bevételt generálna, csökkenne az energiaimport-függőség. - Hazánk kőolaj és szénterme­lése csökkenőben van, nő az energiahordozó és a villamos áram importja. A földhő és a ■ A főiskola célja, hogy olyan kutatásokat végezzenek, amelyeknek van piaci értéke. biomassza hasznosításában léphetünk előre, utóbbiban nem csak a fa-, hanem a mező- gazdasági hulladékra is lehet támaszkodni. Kulcsfontosságú a racionális földhasználat - fej­tette ki dr. Magda Róbert. Helyi gazdaság, helyi megújulok használata dr. DINYA László, a Fenntart­hatósági Innovációs Technoló­giai Centrum igazgatója egy kistérségekben végzett felmérést ismertetett. A hasonlóságokon kívül vannak különbségek a de­mográfiai, közlekedési, rend­védelmi és helyi foglalkoztatási helyzetben. A helyi elit és a la­kosság nem mindig látja ugyan­juhász Tamás, a főiskola hallgatója egy érdekes gyakor­lati kutatásról számolt be, egy amerikai dísznövénytápszert alakított át, s vizsgálta annak paprikára gyakorolt hatását. Az eredményeket bemutatva elmondta, a normál földbe ül­tetett növények első és má­sodik szüretre is sokkal több és nagyobb termést hoztak. Tovább vizsgálják a szer bom­lási folyamatát, a gyepgazdál­kodásban, illetve szőlőkben, gyümölcsösökben való hasz­nosíthatóságát. Kovács Gyöngyi, a Károly Róbert Főiskola tanársegédje a környezettudatosság, a mo­dern éttermi kultúra és a bor- fogyasztási szokások kapcso­lódási pontjait elemezte. Mint mondta, a beavatkozási pontok közé tartozhat az épület és kör­nyezete, a hulladékkezelés, az energia- és vízfelhasználás, a kommunikáció, de éttermek­ben az is, hogy szezonális ter­mékeket kínálnak, s helyi alap­anyagokat használnak. Sok étteremtulajdonos viszont sem a megtérüléssel, sem a teen­dőkkel nincs tisztában. A bor­hoz kapcsolódó vizsgálatokból kiderült, a borvidéki éttermek­ben általában 10 környék nedű­it kínálják, régiónkban előnyt élveznek a környékbeli borá­szok. A Kelet-magyarországi, borvidéken kívüli területeken viszont szinte csak villányi, to­kaji és soproni borok szerepel­nek a kínálatban. Dr. Tömör Tamás, a Károly Róbert Főiskola Távérzékelési és Vidékfejlesztési Kutatóin­tézet igazgatója a távérzékelés árvízi biztonságban betöltött szerepét ismertette. Több folyót is feltérképeznek, s ez alapján kiderül, hol kell beavatkozni az árvíz megelőzése érdekében. A szlovákok plazmareaktorral is kísérleteznek úgy a helyzetet, ezért a dönté­sekhez nem elég a szakértők véleménye. Dr. Gergely Sándor projektmenedzser a helyi zöld­gazdaságról értekezett. Szerinte a helyi gazdaság jövője a helyi termékek előállításában, helyi pénzben, a helyi megújuló ener­giaforrások hasznosításában és a szociális gazdaságokban van. dr. maga györgy, a nyitrai Szlo­vák Mezőgazdasági Egyetem docense északi szomszédunk biomassza felhasználásáról adott képet. Mint elmondta, ezen a téren Szlovákia adottsá­gai és tartalékai jók. A biomasz- szátsok helyen hasznosítják, főként aprítékként. Bártfán bio­masszával működő hőerőművet építettek, amelynek hulladék­hőjével megoldják a város fűté­sét is. Szlovákia szintén függ az import földgáztól és kőolajtól, de kihasználják a vízenergiát. Geotermikus potenciáljuk jó, hamarosan megkezdődik a Kas­sai-katlanban egy nagy hőszi­vattyú építése. Kutatások foly­nak a plazmareaktorokkal is. OMMEL l Ön támogatja a biomassza hasznosítását? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. A légi lézerszkenner segítsé­gével 3D felszíni modellt ké­szítenek, azonosítják a felszíni tereptárgyakat és a különböző vegetációkat. A légi mérőkamerával ké­szült ortofotókból kiderül, hogy a hullámtérben milyen a földhasználat. Alkalmaznak lé­gi hiperspektrális felvételezést, valamint terepi geodéziát is. Az adatokat fölhasználva töltés- szakadást is szimulálnak, eb­ből kiderül, hogy ilyen esetben merre és milyen intenzitással folyna a víz. A távérzékelés új felhasználási módja lehet, hogy megbecsüljék a fás szárú bio­massza tömegét, s faji szintű térképet készítsenek egy terü­let vegetációjáról. Az ártér alj­növényzetének mennyisége a domborzat és a felszínmodell különbségéből kiszámítható. Kérdésre válaszolva dr. Tömör Tamás elmondta, az állatállo­mányt hőkamerás méréssel lehetne felderíteni, ennek mód­szerét azonban még ki kell dol­gozni. » Fontos lépés a szaléki golfpálya felé találkozó Nem csak a falu, de a környék is profitálhat a most induló beruházásból Az egerszalóki Golf és Rekreá­ciós Falu beruházásról szóló ta­lálkozót tartottak a napokban. Mint arról a Hírlap korábban már többször beszámolt: a ter­vek szerint a nemzetközi verse­nyekre alkalmas terepen kívül egyebek mellett edzőpályák és apartmanok is lesznek a komp­lexum területén. A befektetőt és beruházót képviselő Martin Jensen és Da­vid Hodgson elmondták, hogy bár a beruházás a falu és a me­gye vezetésétől a legnagyobb 3 segítőkészséget élvezi, az enge- | délyezési folyamat még koránt- | sem ért a végére. Bóna Péter, a | projektszervező cég szakértője 2 ismertette: szükséges egy, a Martin Jensen és Tőgyi Gábor jelképesen ásót, lapátot ragadott. környezetvédelmi hatóság ál­tal előírt részletes, több idősza­kot átfogó biológiai vizsgálat, ami - bár népes, jól felkészült szakértői csapat végzi - még csaknem egy évet vesz igény­be. Tőgyi Gábor polgármester hangsúlyozta, a projekt nem­csak a falu, hanem a környék jövőjére nézve is meghatározó, munkahelyteremtő volta miatt nemzetgazdasági jelentőségű. A megbeszélésen a jelenlé­vők egyetértettek, hogy meg kell vizsgálni a gyorsítás lehe­tőségeit. A találkozót egy jelké­pes gesztus zárta: a beruházó, a falu és a megye elszántságát az első lapátnyi föld megfordí­tásával jelezte. ■ P. A. Nem elég szépen nézni, az áldozatvédelem több segítenek Kétéves áldozatvé­delmi program indul megyénk­ben augusztus 1-jétől. A projekt nyitórendezvényén, csütörtö­kön a Megyeházán Horváth László arról beszélt: egy iskolá­ban néhány diák rendszeresen bántalmazta társait, s amikor azt kérdezték a sértettektől, miért nem szóltak, azok úgy feleltek, a tanár úgysem tehet semmit. Megyénk kormány- megbízottja hangsúlyozta, a bizalom építése sziszifuszi munka, de elengedhetetlen. A Tutor Alapítvány és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ha­marosan induló programjának célja, hogy minél többekhez jussanak el az információk. Lehetőséget biztosítanak a te­rápiára, ügyelnek az áldozattá válás megelőzésére, de egy zöld számot is működtetnek majd. A szakemberek munkáját önkén­tesek is segítik. A program az egész megyét érinti, de külön koncentrálnak Gyöngyösre, a Pétervásárai Kistérségre és a dél-hevesi régióra. Vecsei Miklós, a Máltai Sze­retetszolgálat alelnöke szerint elsőként azt kell tisztázni: kit nevezünk áldozatnak és kit bű­nösnek. Mint fogalmazott: nem elég szépen nézni, és megköny- ^ nyeztetni a társadalmat, esetleg megkövezni szülőket, hiszen le­het, hogy adott esetben ők ma­guk is áldozatok. ■ P. A. i \ I K t'

Next

/
Thumbnails
Contents