Heves Megyei Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-19 / 141. szám

4 HEVES MEGYE GAZDASAGA 2013. JÚNIUS 19., SZERDA Április hónapban hat százalékkal növekedett Heves megye ipara Bejön a közönségnek a vízi világ ökocentrum Elsőre sokan alábecsülik a Tisza-tavi lehetőségeket, így később visszajönnek Az ökocentrumban tavaly megforduló 153 ezres vendégszám azért is jelentős, mert a térség turizmusa nem produkál kiemelkedő eredményeket... KSH A hazai ipar termelése áp­rilisban 5,3 százalékkal halad­ta meg az egy évvel korábbit. A KSH szerint a termelés bővü­léséhez - az előző évi alacsony bázis hatásán túl - elsősorban a járműgyártás jelentős növe­kedése járult hozzá. A termelés az év első négy hónapjában 1,2 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos idősza­kában. Az ipari export az idei év első négy hónapjában 2,9, míg áprilisban 14,2 százalék­kal emelkedett, ám a belföldi értékesítés csökkent. Az észak-magyarországi ré­gióban áprilisban 246,35 milli­árd forintról 261,7 milliárd fölé nőtt a legalább négy embert foglalkoztató ipari cégek ter­melési értéke, ami 6,7 száza­lékos gyarapodást jelent egy év alatt. Az első négy havi nö­vekedés üteme ez alatt marad, 2,23 százalékos. Bár áprilisban beindult Nógrád ipari kibocsá­tása is - amely közel 18 száza­lékkal ugrott meg -, a megye első négy havi teljesítménye alatta marad a 2012-esnek. Heves megye ipara április­ban jól teljesített, hiszen 70,171 milliárd forint értékű árut állí­tott elő, ez pedig 6,2 százalékos javulás egy év alatt. A megyék sorrendjében ez a 11. helyet je­lenti, Vas és Veszprém ugyanis kicsit nagyobb növekedést ért el, megelőzve Hevest. A januártól áprilisig tartó időszakban megyénk ipari cégei 276,72 milliárd forintot termeltek, amely 2,42 százalék­kal jobb a tavalyi első négyhavi 270,166 milliárdnál. ■ A járműipar megint jól teljesített Az első évben túlteljesítette a várakozásokat a porosz­lói Tisza-tavi Ökocentrum, amely érezhetően föllendítet­te a környék turizmusát. Tóth Balázs Sikeres első évet zárt a Ti­sza-tavi Ökocentrum. A tavaly áprilisban megnyílt turisztikai beruházás, a látogatóközpont, az abban kialakított akvárium­rendszer, a tízhektáros bemuta­tó- és kalandpark 2,2 milliárd forintba került. Az első, nem teljes évben 130 ezer vendéget vártak a hazai vizek élőlényeit bemutató attrakcióba, de 153 ezren érkeztek. Ennek köszön­hetően a komplexumot működ­tető nonprofit gazdasági társa­ság pozitív eredménnyel zárta 2012-t, a hasznot pedig új látni­valókba forgatta vissza.- Tavaly április 27-én nyi­tottuk meg kapuinkat, s nagy f eredménynek tartjuk a 153 5 ezer vendéget, hiszen egy £ olyan térségben működünk, ahol a turizmus nem produ­kál kiemelkedő számokat, s ahol nincsenek nagy szállo­dák. Sikeres indulásunk azért is fontos, mert a kétkedőknek megmutatta, hogy lesz érdek­lődés az ökocentrum iránt. Mi nem állatkert vagyunk, nem egzotikus fajokat mutatunk be, hanem a Duna, a Tisza, a Kárpát-medence vízi világát. Saját értékeinket komolyan kell venni, hiszen azok is kö- zönségcsalogatók - mondta el Kiss János, az ökocentrumot működtető, száz százalékban a poroszlói önkormányzat tu­lajdonában lévő nonprofit kft. igazgatója.- Látogatóink 95 százaléka a közel egymillió literes édesvízi akvárium miatt érkezik, a töb­biek pedig visszajárok, akik a parkba vagy például a moziba térnek be. Az akvárium azért is kedvelt, mert igyekeztünk valósághű környezetet kiala­kítani bennük. A legnagyobb népszerűségnek a vizák örven­denek, amelyek egyébként jól érzik nálunk magukat, meg­felelő körülményeket terem­tünk nekik, igaz, ehhez komoly berendezések szükségesek. Az akváriumokban látható élő­lények között kakukktojásnak számítanak a vidrák, amelyek etetése show-műsor keretében történik, s az állatok már meg­szokták a közönséget. Emellett van hüllő- és kétéltű-kiá Ilit ás, helyet biztosítunk konferen­ciáknak, képzőművészeti ki­állításoknak, a kilátóból pedig ellátni egészen a Kékesig, s be­látni az egész tavat. A héthek­táros szabadidőparkban állat­bemutatók, háromféle játszótér található, s hozzánk tartozik a 19. század tárgyi emlékeit őrző tájház is. Sok programot rende­zünk, például a helyi vállalko­zókkal és civilekkel összefogva tematikus hétvégéket tartunk. A tavon van lehetőség bejárni a vízisétányt, ezt azonban nem mi működtetjük. Csónakos és az ökocentrumban harmin­cán dolgoznak, zömében hely­beliek. A projekt egyik célja is az volt, hogy munkahelyeket teremtsenek a poroszlóinknak, ami sikerült is, hiszen 95 száza­lékban ők dolgoznak ott. Kiss János elmondta, az alacsony képzettséget igénylő munkakö­rökre nagy a túljelentkezés, de GPS-es túrákat viszont szerve­zünk - foglalta össze a kínála­tot Kiss János. ■ Az ökocentrumot - amely iskolai osztályok kedvelt célpontja - naponta 1200- 1500 látogató keresi fel. Az ökocentrumot szezonban naponta 1200-1500-an keresik föl, késő tavasszal osztálykirán­dulások kedvelt célpontja volt: előfordult, hogy ötven csoport jelentkezett be hozzájuk, a sze­zonban pedig a családokra, nya­raló társaságokra számítanak. A szűk keresztmetszetet a 3D-s mozi jelenti, annak kapacitása ugyanis véges: 50-en férnek be, s egy nap 17, a Tisza-tóról szóló a magasabb képzettséggel be­tölthető állásokra már kevesebb az alkalmas ember. Az igazgató a létszámot nem tervezi jelentő­sen növelni, hiszen az ökocent­rumnak önfenntartónak kell lennie, annyi pénzből gazdál­kodnak, amennyi bevételre szert tesznek. A nyereséget fej­lesztésekre fordítják. előadást tudnak tartani. Gyako­ri, hogy az este hat órai zárás után klasszikus mozivá alakul, s tizenkilenc órától napjaink si­kerfilmjeit vetítik.- Idén május végéig nagyjá­ból ötvenezren fordultak meg nálunk, s szeretnénk, ha de­cemberre elérnénk a 180 ezres számot. Sajnos, a márciusi idő­járás nem kedvezett a vendég- forgalomnak. Az viszont már látszik, hogy az ökocentrum vonzerő, a poroszlói-tiszafü- redi térségben 30-40 száza­lékos vendégéjszakaszám-nö- vekedést hozott, pedig eddig Kisköre és Abádszalók volt a felkapottabb. Persze, ebben szerepe van a tiszafüredi ka­landparknak és a közvetlen a folyamatos újítás jegyében idén több mint tízmillió forintot fordítottak új attrakciókra. A tájház mellett hagyományos baromfiudvart alakítottak ki, építettek egy kisállat-simogatót. Háromezer négyzetmétert kerí­tettek le egy sérült, röpképtelen madarakat fogadó park számá­ra. Átalakították a pelikánok környék egyetlen négycsillagos hoteljének is. Sokan alábecsü­lik az itteni lehetőségeket, de amikor rájönnek, hogy csak az ökocentrumban el lehet egy egész napot tölteni, s egy másik napot a csónaktúrára szánhat­nak, máskor is visszajönnek, s Poroszló száz magánszálláshe­lye közül szállnak meg valame­lyikben. A helyi vendéglátósok is meglehetősen elégedettek, hiszen az ökocentrum tavalyi, kiemelkedő forgalmának kö­szönhetően sok vendég fordult meg a helyi és környékbeli ét­termekben is - összegezte az eredményeket Kiss János, aki nagyon-nagyon bízik abban, hogy az idei esztendőben is tar­tani tudják a tervet. tavát, ahol rendhagyó horgász- szakkört is tart az Ezüstponty Horgászegyesület. Egy ifjúsági szállást is üzemeltetnek, ahol 60 férőhelyet alakítottak ki. Ez kirándulóknak jó lehetőség. A jövőben egy LEADER-pályá- zatban és egy LIFE-program- ban szeretnének részt venni, s kommunikációra pénzt nyerni. Harminc munkahelyet teremtett az ökocentrum Több mint tízmillió forintos önerős fejlesztés Kedvezményes hitelek révén növekedhet a magyar gazdaság EU Jól kell sáfárkodni a közösségi forrásokkal, amely feladat megoldásában az MNB és a Széchenyi Kártya is sokat segíthet Minden korábbinál magasabb kamattámogatás jár a Széche­nyi Kártya Program fejlesztési hiteleihez. A kormány május l-jétől 5 százalékra emelte a Széchenyi Beruházási Hitel, a Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel és Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel konstruk­ciókhoz biztosított kamattámo­gatást - hangzott el a KAVOSZ által Egerben, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkama­ránál rendezett fórumon. Me­gyénkben a 2002 óta befoga­dott Széchenyi Kártya-igénylé­sek száma eléri all ezret, ami­ből több mint 7500 ügylet jött létre. Ez 45 milliárd forintnyi kihelyezett hitelt jelent. Habis László, Eger polgár- mestere kifejtette, igen fontos, hogy a kis- és középvállalkozá­sok pénzügyi lehetőségei javul­janak, s nem csupán a GDP, de a foglalkoztatás szempontjából is. Kiemelte az Agria Vállalko­zási Központba betelepülőknek adott kedvezményeket és a He­ves Megyei Vállalkozás- és Te­rületfejlesztési Központ konk­rét pénzügyi segítségét. Csepreghy Nándor, a Nem­zeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára hangsú- § lyozta, Magyarországon a beru- “ házások 90 százaléka európai J uniós forrásból valósul meg. Le 2 kell tehát hívni az összes ren­delkezésre álló pénzt, de szá­mos nyertes fejlesztés még el sem kezdődött. A következő uniós költségve­tési ciklusban a helyi igények­hez illeszkedő gazdaságfejlesz­tési programokra van szükség, s többet kell áldozni a kuta­tás-fejlesztésre is. A kormány­nak el kell döntenie, hogy a multikat támogatja-e, amelyek megrendeléseikkel föllendítik a kis- és középvállalkozásokat, vagy utóbbiakat erősíti, ezáltal csánítva ide a nagyvállalato­kat. Szükséges meghatározni a prioritásokat is. Az operatív programokat idén évvégén zár­ják, az első pályázatokat pedig jövő tavasszal írhatják ki. Ki kell dolgozni egy belépési prog­ramot, amely képessé teheti a kisvállalkozásokat arra, hogy pályázzanak és nyerjenek. Szép Zoltán, a KAVOSZ Zrt. fejlesztési igazgatója szerint a megemelt kamattámogatás nagyon sokat jelenthet majd a vállalkozásoknak. Utóbbiak közül sok nem képes teljesíteni a Magyar Nemzeti Bank ked­vezményes hitelének feltételeit, ezért az ő számukra lehetnek hasznosak a Széchenyi Kártya Program elemei. Ahhoz, hogy a fizetési problémákkal küsz­ködő cégek is forrásokhoz jus­sanak, ki kell dolgozni egy kis- és középvállalkozói faktoring programot. ■ T. B. Csepreghy Nándor: „A Széchenyi Kártya segít az EU-források lehívásában"

Next

/
Thumbnails
Contents