Heves Megyei Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-03 / 127. szám

2013. JÚNIUS 3., HÉTFŐ KÉKLÁMPÁSOK NYOMÁBAN 5 Tűzvizsgálati képzést tartottak három megye szakembereinek „Ez rablás, ide a bevételt!” bűnügy Devizahitelének törlesztéséért vitt el pénzt a benzinkútról Baleseteket helyszíneltek versenyszerűen a megye rendőrei oktatás A Heves, a Nógrád és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományának tűz­vizsgálati tevékenységet végző tagjainak tartottak továbbkép­zést a napokban Egerben - tá­jékoztatott Antal Erika megyei katasztrófavédelmi szóvivő. A résztvevőket Fentor László tű. alezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazga­tóság országos tűzvizsgálója köszöntötte. Hangsúlyozta: interaktív képzés zajlik, hiszen a tűzvizsgálói szakma változá­sainak követéséhez a tovább­képzéseken tűi szükség van a területen dolgozók folyamatos konzultációjára is. Ezt követően Pap Zoltán tű. százados, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálatának kiemelt főrefe­rense tartott előadást a tűz- vizsgálat lefolytatásának helyi tapasztalatairól. Régiós előadó­ként Bak Zsolt tű. őrnagy, az Egri Katasztrófavédelmi Kiren­deltség hatósági osztályának tagja egy tűzeset vizsgálatát elemezte a jelenlévőknek. Majd Fentor László befejezésül a tűz- vizsgálat módszereibe avatta be a kurzuson résztvevőket, s beszámolt a szabadterületi tüzek helyszíni szemléjének menetéről is. ■ M. Z. Villanyoszlopnak, majd házfalnak ütközött egy autó kisnána Személyi sérüléses baleset történt a faluban hétfőn Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószó­vivője a Hírlap kérdésére el­mondta, hogy egy személyautó közlekedett Kisnána belterüle­tén, amikor egy balra ívelésű kanyarban megcsúszott, a vízelvezető árokba csapódott, ami megdobta és először egy villanyoszlopnak, majd egy családi ház falának ütközött. A járműben két ember uta­zott, a mentőszolgálat munka­társai mindkettőjüket a hatva­ni kórházba szállították orvosi ellátásra. Az eset körülményeit a Gyöngyösi Rendőrkapitány­ság vizsgálja. ■ M. Z. Felfegyverkezve elkövetett rablás bűntett elkövetésével vádolja a Hatvani Járási Ügyészség B. Istvánt, aki a vádirat szerint május 8-án délután kirabolt egy hatvani benzinkutat. A terhelt zsák­mányolt összegből akarta kifizetni a korábban felvett devizahitele miatt fennma­radt tetemes tartozását és más adósságát. Szalay Zoltán- Ez itt egy rablás, adja oda a bevételt! - szólította fel B. Ist­ván május 8-án délután fél hat előtt négy perccel Hatvanban a Jászberényi úti MÓL benzin­kút alkalmazottját. A fején sö­tétkék baseball sapkát viselt, a szemeit napszemüveggel ta­karta el. A nyomaték kedvéért a jobb kezében egy nyolc centi- méteres pengéjű kést is tartott. ■ Ingatlan építéséhez vett fel a vádlott annak idején svájci frank alapú kölcsönt. A kútkezelő mindezek után természetesen jobbnak látta, ha teljesíti az elszánt férfi uta­sítását. Átadta neki a kasszá­ban lévő összes papírpénzt, mint utóbb kiderült, 128 ezer forintot. A támadó még egyszer megfenyegette a dolgozót, hogy leszúrja őt, ha követni merésze­li, majd sebtében távozott a he­lyiségből.- A történtek előzményeit is feltárták később a nyomozók, s a vádhatóság - tájékoztatta g a Hírlapot dr. Konkoly Thege | László megyei főügyészségi | ügyész, a Heves Megyei Fő- | ügyészség sajtószóvivője. E szerint a több mint négy | évtizede Jugoszláviában, Su- I boticában született magyar állampolgár is kénytelen volt az elmúlt években a devizahi­tel törlesztő részleteit nyögni. Hazánkban letelepedve ingat­lan építéséhez vett fel svájci frank alapú kölcsönt, aminek a havonta fizetendő részletei időközben jelentős mértékben megemelkedtek. Ráadásul az immár vádlott családfenntartó bérét a gazdasági válság okán csökkentették a munkahelyén. Késsel fenyegette a benzinkút kezelőjét a vádlott. Képünk illusztráció. Súlyos büntetést szabhat ki a bíróság A rablás bűntettét akkor rója a tettes terhére a bíróság, ami­kor kiderül, hogy idegen dol­got jogtalan eltulajdonítás vé­gett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség el­leni közvetlen fenyegetést al­kalmaz, illetőleg valakit ön­tudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez. Ez bűntett, amiért 2-8 év szabad­ságvesztés jár. Öttől tíz eszten­deig is rács mögé kerülhet az, aki a rablást például felfegy­verkezve, jelentős értékre, bűnszövetségben vagy csopor­tosan követi el. Mindehhez jött még az, hogy házastársával 2010-ben gyer­mekük született. Az örömöt azonban jócskán árnyalta, hogy ennek követ­keztében a felesége is kiesett a munkából, emiatt pedig a família anyagi helyzete tovább romlott. Egyre csak halmozód­tak az adósságaik. Idén május elején pedig a férfinak egy ne­gyedmillió forintos magántar­tozása is lejárt. Az ominózus május eleji na­pon B. István a munkáltatója személygépkocsiján igyekezett hazafelé, ám útközben meg­állt a hatvani, Jászberényi úti üzemanyagkútnál. Ekkor ha­tározta el azt B. István - tartal­mazza a vádindítvány -, hogy a töltőállomás kirablásával pró­bálja megoldani égető anyagi problémáit. A vizsgálat adatai szerint B. István gyorsan és határozottan cselekedett, s miután megkap­ta a követelt bankókat, elme­nekült a helyszínről. Ezután a hátraléka egy részét lerótta a neki kölcsönt adó személynek, majd az otthonába ment. Megnyugodni azonban nem maradt sok ideje, hiszen a Hat­vani Rendőrkapitányság mun­katársai még aznap elfogták és előállították. Az akkor még gyanúsított férfit este fél kilenc után pár perccel már bűnügyi őrizetbe is vették, két nappal később pedig az ügyészség in­dítványára a bíróság elrendelte az előzetes letartóztatásba he­lyezését is 30 napi időtartamra. A 128 ezer forint kár - miután az összeget a rendőrség lefog­lalta - megtérült. Május 27-én az ügyben elké­szült a vádirat is. E dokumen­tum szerint a Hatvani Járási Ügyészség egy rendbeli fel­fegyverkezve elkövetett rablás bűntett elkövetésével vádolja B. Istvánt. A vádhatóság indít­ványozta a terhelt előzetes le­tartóztatásának fenntartását, továbbá azt, hogy a vádlottal szemben a bíróság fegyház fo­kozatú szabadságvesztés-bün­tetést szabjon ki, s egyúttal tiltsa el őt mellékbüntetésként meghatározott időtartamra a közügyek gyakorlásától is. Az elsőfokú tárgyalást - a hatáskö­ri és illetékességi eljárási sza­bályoknak megfelelően - a Hat­vani Járásbíróság tartja majd. vizsgálat A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Megyei Baleset-megelőzési Bizottsága május 29-én rendezte meg a „Balesethelyszínelő Szakmai Verseny” megyei döntőjét Eger­ben. A versengésnek a legfőbb célja a baleseti helyszínelést végző rendőrök szakmai tu­dásának elmélyítése volt. A közúti balesetek kivizsgálá­sánál a közlekedésrendészeti szakemberek fontos feladatot látnak el a karambolok, kicsú­szások, felborulások okainak tisztázásánál, a felelősség meg­állapításánál. A vetélkedés jó alkalomnak bizonyult a hely­szín biztosításával, a tapaszta­lat-, illetve az információcsere lehetőségének kiszélesítésével kapcsolatos ismeretek bővíté­sére is. A megyei döntőn az Egri, a Gyöngyösi, a Hatvani, a Hevesi és a Füzesabonyi Rendőrkapi­tányság, valamint az Autópá­lya Alosztály két-két baleset­helyszínelője képviselte egysé­gét, olyan munkatársak, akik nap mint nap részt vesznek e munkában. A versenyzőknek KRESZ elméleti és szakmai el­méleti feladatlapot kellett kitöl­teniük, ezután hat helyszínen különböző gyakorlati feladato­kat kellett megoldaniuk. ■ A vetélkedés jó alka­lomnak bizonyult a szakmai ismeretek bővítésére is. A lebonyolításban nagy sze­repet vállalt dr. Major Róbert r. alezredes PhD, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tan­székvezető docense és Csatai Tamás r. őrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság Dunake­szi Oktatási Központja tanára. A színvonalas versenyen a következő eredmény született: első helyen végzett Oszlánczi Sándor r. főtörzszászlós (Heves Rendőrkapitányság), a másodi­kon Patkó Zsolt r. főtörzszász­lós (Gyöngyös Rendőrkapitány­ság), a harmadikon Zbiskó Pé­ter r. törzszászlós (Füzesabonyi Rendőrkapitányság). Az első két helyezett jogosult arra, hogy képviselje megyén­ket a június közepén Miskol­con megrendezendő országos döntőn. ■ SZ. Z. Telefon a macskában és a vödörben is premier Különleges börtönkabaréval segítettek a jótékony fogvatartottak Kéményseprés: bírság ötezertől harmincezerig Egerben született meg a világ első - és minden bizonnyal utolsó - börtönkabaréja. A be­mutatót a napokban tartották az Agria Mozi egyik termében. A rendhagyó premier előtt Ju­hász Attila bv. ezredes, a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási • Intézet parancsnoka felidézte: néhány éve fogalmazták meg azt a küldetésüket, miszerint a fogva tartottak hasznos tagjai­vá válhatnak a társadalomnak börtön falai között. E gondo­lat sikerét példázza a Börtön a városért program, amely öt esztendeje zajlik. Helyi művé­szek segítségével hoztak létre előadást. Tatár Gabriella, az Egri Pinceszínház vezetője el­mondta, céljuk, hogy a nézők ne fogvatartottakat, hanem em­bereket lássanak. Habis Lász­ló polgármester hozzátette: a munka jó példa arra, hogy az élet minden területén lehet nagyszerűt alkotni. A Barácsok közt című pro­dukcióban megjelent a világ legkisebb, kétszemélyes börtö­ne, de egy macskában vagy vö­dörben a rácsok mögé becsem­pészett telefon is. A fogvatartottak az előadás­sal jótékony célt is szolgáltak, hiszen az est közel 170 ezres bevételét a Szalaparti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény diákjai táborozásra fordítják. ■ P. A. Börtön az egész világ- ez is kiderült a különleges előadásból katasztrófavédelem Idén ja­nuár 1-jétől a Heves Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazgatóság kirendeltségeinek tűzvédelmi hatóságai egyúttal hatósági jogkört is kaptak a kémény­seprő-ipari közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeiket megsértő ingatlantulajdono­sokkal szemben. Az erre vonatkozó eljáráso­kat, szankciókat csak akkor alkalmazhatják, ha a közszol­gáltató is eleget tett az új jog­szabályokban foglaltaknak. így kötelesek értesíteni a sormun­ka tényleges időpontjáról leg­alább nyolc nappal korábban az ingatlan használóját, aki kö­teles a felhasználói berendezés műszaki-biztonsági felülvizs­gálatát elvégeztetni az első mű­szaki biztonsági felülvizsgálat évét követő ötödik évben és ezt követően öt évente, a csatlako­zó vezeték műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az első műsza­ki biztonsági felülvizsgálat évét követő tizedik évben és ezután tíz évente. Ha az utóellenőrzés során a tűzvédelmi hatóság megállapít­ja, hogy a felhívás ellenére az ingatlan tulajdonosa nem telje­sítette az előírt kötelezettségét, akkor el kell indítani az elsőfo­kú hatósági eljárást és tűzvé­delmi bírságot kell kiszabnia, mely ötezertől harmincezer fo­rintig terjedhet. ■ M. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents