Heves Megyei Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-17 / 139. szám

6 2013. JÚNIUS 17., HÉTFŐ VÁLLALATOK ÉS PIACOK Tarolnak a magyar vizipari cegek piacszerzés Százmillió euró értékben írt már alá szerződést a klaszter Ázsiában A vietnami Quang Binh megyében a projekttel két éven belül több mint százezer lakosnak biztosítanak majd ivóvizet Ázsia számos országában egyre több nagyszabású víz­ipari beruházást hirdetnek meg, amelyek elnyeréséért folyó nemzetközi versenyben a magyar cégek is megha­tározó szereplők. A Magyar Vízipari Klaszter cégei az 1990 előtti időkből megma­radt kapcsolatokra, illetve a világszerte elismert ma­gyar vízügyes szaktudásra alapozva jelenleg mintegy százmillió euró értékű aláírt megbízási szerződéssel ren­delkeznek a kontinens orszá­gaiban. Tar Gábor Alig van olyan tárgyalása Szijjártó Péternek, a Minisz­terelnökség külügyi és kül­gazdasági államtitkárárának a keleti nyitás egyik célpiacá­nak tekintett ázsiai országok képviselőivel, amely után ne emelné ki, hogy a hazai víz­ipari cégek előtt komoly le­hetőségek nyílhatnak a kon­tinens jelentős fejlesztéseket elindító országaiban. Egy ne­ve elhallgatását kérő iparági szereplő lapunknak elmond­ta: a magyar vízipari cégek valóban keresettek az ázsiai országokban. Becslése szerint a 10 céget tömörítő Magyar Vízipari Klaszter jelenleg mintegy 100 millió euró érté­kű szerződéssel rendelkezik különböző beruházásokra vo­natkozóan a kontinens orszá­gaiban. Ezen megrendelések közül a vietnámi Quang Binh megyei víztisztító projekt már márciusban el is indult. A 10 millió értékű zöldmezős be­ruházás - amely több mint százezer lakosnak biztosít két éven belül ivóvizet - egy olyan mintaprojekt, referen­cia lehet, amelynek segítsé­gével a magyar vízipari cégek későbbi megrendelésekhez juthatnak hozzá Vietnámban, ugyanis az országban a követ­kező években számos, a Qu­ang Binh-i beruházáshoz ha­sonló fejlesztésbe foghatnak. A vietnámi beruházáshoz hasonlóan elindult már a klaszter vezető cégének szá­mító Fővárosi Vízművek Zrt. Srí Lanka-i 34 millió eurós beruházása is, amely két meg­lévő tisztítómű rekonstrukció­ját jelenti. Emellett a klaszter több éves előkészítés után In­donéziában 50 millió dolláros megrendeléshez jutott, és úgy tudjuk, esély van egy újabb 50 millió dolláros beruházás elnyerésére is. Továbbá információink sze­rint Azerbajdzsánban négy projektre vonatkozóan, mint­A tízmillió eurós vietnámi Quang Binh megyei víztisztí­tó projekt megvalósítása kö­tött segélyhitel keretében va­lósul meg, amelynek szerző­dését tavaly ősszel írták alá. A konstrukció keretében Ma­gyarország, mint donor ál­lam kedvezményes hitelt nyújt a fogadó ország - amely a nemzetközi szabá­lyozás értelmében a világ szegényebb államai közül kerülhet ki - számára, amely annak fejében egy meghatározott beruházást hajt végre oly módon, hogy legalább 50 százalékos arányban a donor ország cé­gei exportálnak árut vagy egy 60 millió euró értékű szándéknyilatkozattal ren­delkezik a klaszter. A magyar cégek tárgyalásokat folytat­nak Szaúd-Arábiában is, így jó esély van arra, hogy az országban a következő évek­ben tervezett 100 millió eurós beruházásokban is szerepet kapjanak. Úgy tudjuk, az ázsi­ai országok vonatkozásában a 100 millió euró értékű aláírt szerződések mellett további szolgáltatást a projekthez. Ez az egyetlen közvetlen ál­lami exporttámogatási lehe­tőség, amelyet a nemzetközi szabályok megengednek. A konstrukció révén az adott magyar cégek garantált fize­tésű megbízásokhoz jutnak, amelyek további exportmeg­rendelésekhez elvezető refe­renciává válhatnak az adott külpiacon. így nem csoda, hogy információink szerint a Quang Binh-i beruházás ügyében a vízipari klaszter vetette fel a magyar kor­mánynak, hogy van egy olyan konkrét projekt, ahol fel lehetne használni ezt a konstrukciót. mintegy 100 millió euró érté­kű megbízásra vonatkozóan rendelkezik szándéknyilatko­zattal a klaszter. „Miután a hazai vízipari cégekkel tárgyaló ázsiai or­szágok erősen centralizált államoknak számítanak, így a magyar cégeknek a megbe­szélések során komoly legiti­mációt ad, hogy a kormány el­vi támogatását tudják maguk mögött” - emelte ki forrásunk a 2010-ben meghirdetett kele­ti nyitás politikájának hatásá­val kapcsolatban. „Ezekben az országokban egyetlen állami tulajdonú vízmű működik, ha oda úgy megyünk tárgyalni, hogy nincs mögöttünk az ál­lami legitimáció, akkor nincs sok esélyünk a megbízások elnyerésére” - mondta. A 2008 januárjában létreho­zott vízipari klaszter számára az ázsiai megrendelésekért folytatott versenyben előnyt jelenthet, hogy a nemzetkö­zi piacon rajta kívül még egy holland részvénytársaság ké­pes arra, hogy egy csomag­ban a vízgazdálkodás összes szegmensében (víz- és csator­nahálózatok kiépítése; ivóvíz­tisztítás, -szolgáltatás, -cso­magolás, -kezelés; vízbázis- és árvízvédelem, vízlelőhelyek Fővárosi Vízművek Zrt. (millió forint) 2011 2012 Árbevétel 27 340,47 27 824,19 Üzemi eredmény 1108,78 2289,90 Adózott eredmény 1418,95 2130,89 Mérleg szer. ered. 318,65 1106,84 Saját tőke 72 581,98 73694,01 Hosszú lej. köt. 0,00 0,00 Mérlegfőösszeg 98 564,01 112023,83 FORRÁS: KIM, OPTEN felkutatása) tud szolgáltatást nyújtani. A magyar cégeket a piac- I szerzésben emellett segítheti az is, hogy számos ázsiai or­szágban az 1990 előtti idő­szakban jó hírnevet szereztek a magyar vízügyi szakembe­rek, miután a KGST-n belüli specifikáció következtében az úgynevezett baráti országok- • ban számos megbízást kap­tak. A magyar vízipari szak­tudást nemzetközi szinten is elismerik, amit jelez, hogy a 48 európai, illetve ázsiai or­szágot magában foglaló kon­zultációs fórum, az ASEM vízügyi kutatási és fejlesztési szervezete, az ASEM Water al- elnökévé tavaly novemberben a magyar vízipari klaszter el­nökét, Kovács Károlyt válasz­tották meg. Megszorongatja a Rosznyefty a kis, független olajfinomítókat kínálatszűkítés Számos kisebb orosz olajfinomítót bezárás fenye­get a Rosznyefty olajcég legutób­bi lépései miatt. Panaszok szerint az állami társaság a TNK-BP megvásárlása után, vagyis májustól nem vagy alig ad el nyersolajat a korábban a TNK-BP által kiszolgált feldolgozóknak, amelyek egy része emiatt akár le is húzhatja a rolót. Azok sem járnak jobban, akik más olajter­melőtől mégis tudnak vásárolni, mert a Rosznyefty okozta kínálat­szűkülés miatt júniusban ötödé­vel nőttek a belföldi olajárak. Az Argus Media igazgatója, Mihaü Perfilov szerint a szűk kínálat 12 650 rubelre (408 dol­lárra) nyomta fel a spotpiaci olaj belföldi, tonnánkénti árát - ol­vasható a Vedomosztyiban. Az így emelkedő ártendenciát arra használja fel sok más olajtermelő, hogy visszafogja az exportját, és külpiacai helyett a nagyobb be­vételt és hasznot hozó belpiacra összpontosítson. „Mindennek a Mólra nézve nincs hatása, Ma­gyarországra szerződés szerint érkezik az orosz olaj” - mondták lapunknak a társaságnál. Andrej Poüsjuk, a Raiffeisen­bank elemzője szerint az történt, hogy a Rosznyefty a belföldi eladásai egy részét átterelte az ázsiai, csendes-óceáni térségbe. Igor Szecsin, a Rosznyefty elnöke már egy nappal a TNK-BP meg­vásárlása után megállapodott a | CNPC-vel, hogy cége az addigi 15 millió tonnának akár a há­romszorosára is növeli a kínai olajexport éves mennyiségét. A nagyobb kínai kivitelnek kö­szönhetően megnőtt az érintett ESPO olajvezeték kihasználtsága, ami sokkal előnyösebb Oroszor­szágnak Anaskin szerint, aki az Investcafe nevében nyilatkozott a Business RT-nek. A kínai export mintegy 80 kis, független orosz olajfinomító ellá­tásának a rovására élénkül. „Egy részük kénytelen lehet bezárni”- véli Mihail Túrukalov nyers­anyagpiaci elemző. ■ B. H. L. A Rosznyefty olajexportja (millió tonna) 2008 2009 2010 Ázsia 10,77 10,53 16,90 Európa, egyéb 38,37 41,60 40,58 FÁK 5,02 4,18 3,35 Összesen 54,16 56,31 60,83 FORRÁS: ROSZNYEFTY Kötött segélyhitel garantálja a beruházást * Ni Vizumügyintezes lassíthatja a bakui jarat szárnyalását fapados Ma startol a Wizz Air első gépe Azerbajdzsánba - Állami segítséget kap a társaság a piacélénkítéshez Üzleti alapon minimum kétsé­ges a Wizz Air ma induló Bu­dapest-Baku járatának sikere. Nem véletlen ugyanis, hogy eddig csak isztambuli vagy moszkvai átszállással lehetett eljutni Azerbajdzsán fővárosá­ba. A kockázatokkal a magyar gyökerű légitársaság is tisztá­ban van, hiszen heti két járattal indul, ráadásul a gép éjszaka repül és hajnalban már indul is vissza. Eddig legalább 2500 foglalás érkezett erre az útvo­nalra, jelenleg egy oda-vissza utat egy poggyásszal mintegy 50 ezer forintért lehet megvá­sárolni. Mivel a fapados cégnek kizárólag Airbus A320 típusú repülőgépekből álló flottája van, amelyek 180 ülésesek, így a foglalások mintegy 14 gépet töltöttek meg. A foglalás persze nem jelenti azt, hogy mindenki el is repül. Sokan ugyanis utólag meggon­dolhatták magukat, amikor ki­derült számukra, hogy vízum is kell a beutazáshoz. A vízu­mot Azerbajdzsán budapesti nagykövetségén lehet igényel­ni, a bakui repülőtéren nem le­het vízumot felvenni. Mintegy 18 ezer forintba kerül és egy hónap, mire az azeri külügyből megérkezik a meghívólevél. A szállást is természetesen előre kell intézni, nem ér rá a lando­lás után keresgélni. Bevezették a lakóhely szerinti regisztrációt is, amelynek az országba érke­zéstől számított 3 napon belül kell eleget tenni, ezt turisták esetében a szállásadó intézi. A biztonsági intézkedések közé tartozik, hogy a repülőtéren az országból való minden ki- és belépéskor az útlevélkezelés során mindenkiről fényképet készítenek. Az 1000 Út utazá­si iroda szerint a Wizz Air be­jelentése óta egyértelműen nö­vekedett az érdeklődés a Kau­kázus gyöngyszeme iránt, de sok esetben ez tényleg megáll az érdeklődés szintjén. Felső középkategóriás útról van szó: 400 ezer forint alatt nehezen úszható meg egy másfél hetes túra. Bakuba tart a magyar Már akkor sejteni lehetett, hogy az állam a szívén viseli a bakui járat sikerét, amikor Váradi József vezérigazgató mellett Szijjártó Péter állam­titkár foglalt helyet az áprili­si bejelentő sajtótájékoztatón. Azóta a Magyar Turizmus Zrt. kiemelten foglalkozik Azerbaj­dzsán feltörekvő piacával. Jú­nius 8-án szakmai bemutatót tartottak Bakuban, amelyen 46 azeri utazási iroda, 12 állami hivatal és több bank képviselő­je is részt vett. Három turiszti­kai termékre - Budapestre, az egészségturizmusra, valamint a hivatásturizmusra helyezték a hangsúlyt. A Danubius Hol­ding, az Aquincum Hotel és a Hotel Karos SPA képviselői pre­zentálhatták kínálatukat. „Az üzleti modellünk nem változik a jövőben sem, ha egy útvonal nem gazdaságos, akkor nem repüljük tovább, nem várunk az államtól kompenzációt” - szögezte le áprilisban Váradi József. A Wizz Air vezérigazga­tója úgy kalkulált: évi 30 ezer utas vehet majd jegyet a járat­ra. Az 1000 Út utazási iroda szerint Bakut sokan mini Du­hajnak tartják. A fapados légi- társaság utasainak módjukban áll a hasonlat igazságtartalmá­ról meggyőződni, ugyanis októ­ber 28-tól a Perzsa-öböl partján lévő város második repülőteré­re is repül a cég. ■ V. M. « * t ‘t 4

Next

/
Thumbnails
Contents