Heves Megyei Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-15 / 138. szám

2013. JÚNIUS 15.. SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 3 0 HÍRSÁV Munkaszünet lesz a közszolgák napján HEVES MEGYE A kÖZSZOlgálati tisztviselőkről szóló tör­vény szerint a Közszolgálati Tisztviselők Napja július 1-je, amely munkaszüneti nap. Ekkor a Heves Megyei Kormányhivatal törzshivata­lában, a járási hivatalokban és szakigazgatási szervei­nél is munkaszünet lesz. A- kormányablakban és az okmányirodákban szintén szünetel az ügyfélfogadás. ■ P.A. Munkaadók egyesülete: új elnököt választottak HEVES MEGYE A Mátraaljai Munkaadók Egyesületének új elnöke Farkas András lett. Eldőlt az is, hogy Báry Péter korábbi elnök a VOSZ megyei szervezetének társ­elnökként képviseli a vállal­kozók érdekeit. ■ P. A. Székelyföldön jártak a sportiskolás diákok EGER Az egri Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskola 7. osztályosai a közel­múltban erdélyi kirándulá­son vehettek részt. Az egy programban nyert összegből 27 diák és tanáraik ismer­kedtek Székelyföld neve­zetességeivel, a történelmi emlékhelyekkel, a székely családok életével. ■ B. K. Jellegzetes népviselet a boldogi búcsúban boldog Idén is sokan öltötték fel a jellegzetes népviseletet a búcsúban. A szentmisét kö­vetően a település főutcáján folytatódott a színpompás kavalkád, a vendégek legna­gyobb örömére. ■ T. 0. Sokan voltak népviseletben... Fizikuszsenik Parádfürdőn tudomány Tanulnak és ismerkednek a jövő legígéretesebb koponyái A több mint két tucat országból érkezett ifjú fizikusok két héten keresztül hat szekcióban vitatnak meg különféle tudományos kérdéseket... A fizika magasiskoláját tart­ják két héten át Parádfürdőn, ahol a világ 115 legjobb fiatal fizikusa kutatja a világegye­tem nagy kérdéseit. Barta Katalin Huszonhét ország 115 kiváló fi­atal fizikusa két hetet tölt a pa- rádfürdői Erzsébet Szállóban, ahol az ismerkedés mellett töb­bek között az olyan kérdésekre keresik a választ, mint hogy honnan származik a részecs­kék tömege, miért van a világ- egyetemben csak anyag és nincs antianyag, és így tovább. Jó néhány előadás kapcsolódik a „Nagy hadronütköztető” ku­tatásaihoz is, amelyek sok új és jelentő tudományos eredményt hoztak. Az iskola korábbi diák­jai közül ma már sokan vannak felelős pozícióban, így például Prof. Rolf-Dieter Heuer, a CERN jelenlegi főigazgatója, aki teg­nap személyesen is meglátogat­ta a hallgatókat, hogy előadást tartson nekik, illetve beszél­gessen velük. Az ebédidőben egyébként mi is diskurálhattunk a szer­vezőkkel, az előadást tartó professszorokkal és persze, a résztvevő fiatalokkal. Amint azt Horváth Dezsőtől, a fizikai tudományok doktorától, több CERN-kísérlet magyar részle­gének a vezetőjétől megtudtuk, a kéthetes iskolát a CERN az Eu­rópai Részecskefizikai Labora­tórium (Genf, Svájc), az EAI, az­az az Egyesített Atommagkuta­tó Intézet (Dubna, Oroszország), a Magyar Tudományos Akadé­mia, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok, a Debreceni Egyetem és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont­ja szervezi és támogatja. Az iskola fiatal kísérleti ré­szecskefizikusoknak szól, akik már jól haladnak a PhD fokozat felé. Résztvevői tipikusan 25 év körüli, már diplomás, MSc-vel rendelkező fizikusok, akik a kurzusra versenyszerű pályá­zaton nyerték el a lehetőséget. A CERN egyébként a ré­szecskefizikai kutatások világ­központja, elsődleges feladata tiszta alapkutatás, de sok olyan közvetlen társadalmi jellegű eredmény is itt született, mint például az internetes világháló avagy az orvosi diagnosztikai részecskedetektorok. A mos­tani kéthetes iskola célja, hogy a világ legjobb fiatal fiziku­sai megismerhessék egymást, kapcsolatokat építhessenek ki. Arra a kérdésünkre, hogy miként esett a választásuk Ma­gyarországra és azon belül is Parádfürdőre, Horváth Dezső elmondta: a CERN-iskolák az 1960-as években kezdődtek, és évente együtt rendezi őket a CERN és a volt Szovjetunió Egyesített Atommagkutató In­tézete. Magyarország már ré­gen nem szervezett fizikai is­kolát, noha gyorsítótechnikait és számítástechnikait igen. Mivel az iskola egy időben zaj­lik a CERN új „Tier-0” számító- központjának felavatásával (ez Budapesten, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjában található), kézenfekvő volt, hogy magyarországi helyszínt választunk. A szervezők sok helyet végignéztek az iskola számára, mielőtt kiválasztot­ták a parádfürdői Erzsébet Park Hotelt.Tanulmányozták a konferenciatermeket, a szállás körülményeit és az étkezés mi­nőségét. Fontos szempont volt a sportolási és pihenési lehető­ség is, mert bár a hallgatóknak nem sok szabadidejük van, az itteni napok célja nemcsak az oktatás, de a kapcsolatépítés is. Az Erzsébet Park Hotel mérete éppen megfelel az iskola vala­mennyi résztvevőjének, bele­értve a hallgatókat, az oktató­kat, a szervezőket. Jóllehet a Parádfürdőn zajló tudományos munka meglehe­tősen intenzív, azért a hétvé­geken több olyan programra is sor kerül, amelynek révén a vendégek megismerkedhetnek Magyarország kulturális örök­ségével. A résztvevők egyebek mellett ellátogatnak Egerbe is, s felkeresik az aggteleki csepp­kőbarlangot. Kétszeres volt a túljelentkezés az idei kurzusra az iskola a részecskefizikát és kapcsolt területeit oktatja a ja­varészt európai PhD-hallgatók- nak. Utóbbaik jellemzően 25 év körüliek, 1-2 évvel PhD-tanuí mányaik befejezése előtt. A szer­vezők a legjobbakat igyekeznek megnyerni, akik várhatóan a jövő tudományos vezetői lesz­nek. Az idei kurzusra nagy volt a túljelentkezés: több mint két­százan pályáztak a meghirde­tett száz helyre, végül 115 hall­gatónak sikerült a „felvételije”. Európa mellett olyan távoli or­szágokból is érkeztek ifjú fiziku­sok, mint Banglades, Egyiptom, Kína, India, Irán vagy az USA. K53ZSB Mit szívjanak a selypiek? ne válaszoljuk meg a cím- beni kérdést cinikusan, ugyanis a nikotinfüggőség­ben szenvedők számára a baj túlságosan nagy ahhoz, hogy poénra vegyük. Úgy tűnik, trafik nélkül marad Selyp. A Lőrincinek jutó három koncessziót lakosság­szám alapján pályáztatták meg, ám a településszerke­zet, a tagoltság nem szere­pelt a szempontok között. Ennek áldozatai a Lőrinci északi városrészén lakó do­hányosok. az önkormányzat tehetetlen az ügyben, mivel a helyha­tóságokat nem vonták be a döntésbe. így fordulhat elő, hogy míg a mátravidéki erőműiek nem maradnak füstölnivaló nélkül, s lesz Nemzeti Dohánybolt a város főterén és egy ahhoz közeli utcában is - vagyis két kilo­méteren belül három egység addig a hosszú település fennmaradó öt kilométerén egy sem. A selypiek például legközelebb Zagyvaszántón vagy Petőfibányán szerezhe­tik be cigijüket. hogy mit lehetne cselekedni ez ellen? Ha érvényesülné­nek a jóléti-fogyasztói társa­dalom klasszikus szabályai, akkor nem kellene semmit. A piac a kereslethez alkal­mazkodna, s mindhárom városrészen egyenlő eséllyel részesülhetnének a javakból. Ezzel szemben a helyzet az, amit fél emberöltővel ezelőtt már megtapasztalhattak: 30-40-50 évvel ezelőtt a pe- tőfibányai üzletek roskadoz­tak a mindenféle portékától akkor is, ha az anyatelepü­lésen egyes árucikkekből hiány mutatkozott. Ha pedig nagybevásárlásra indultak, Hatvanig, Marsó Zoli bácsi ABC-jéig kellett utazniuk. napjainkban, a sokszorosan deklarált törekvések köze­pette jelen füstölgésnek meg sem szabadott volna szület­nie. De megszületett, mint­hogy gép került a homoksze­mek közé. A korszakos művésztanár „Súgott képei” tárlat Életmű-kiállítással emlékeznek Nagy B. Istvánra a hevesi megyeszékhelyen Az elsők között nyújtott segítséget Eger városa 0 Réz Lóránt művésztanár orgo­najátékát követően nyílt meg Nagy B. István, Munkácsy-díjas festőművész, az Eszterházy Ká­roly Főiskola volt tanszékvezető tanárának életmű-kiállítása az egri Kepes Intézetben. Dr. Hau­ser Zoltán, az intézmény rektora úgy fogalmazott: a művésztanár korszakalkotó gondolatának eredményeként jött létre a rajz­és vizuális kommunikáció tan­szék. Mint mondta, Nagy B. Ist­ván művészetpedagógiai mun­kája és festészete egyszerre, egymást inspirálva volt jelen. A „Súgott képek” nevet viselő tár­lat pedig nemcsak kiállítás, de emlékezés is egyben születésé­nek 80. évfordulója alkalmából. Az 1933-ban Szilvásváradon született és 2006 augusztusá­ban Budapesten elhunyt alko­tóról Wehner Tibor művészet- történész elmondta: munkái­ból, munkásságából empátia sugárzik. A kortárs magyar képzőművészet meghatározó egyénisége volt. A „Súgott ké­pek” cím jellemzi saját alkotói tevékenységéről vallott felfo­gását, amely szerint „a képek önmagukat festik”. Általában akkor volt boldog, amikor a kép elkezdett diktálni, s a további­akban vele „csak végrehajtatta | magát”. Művei sok hazai és kül- 2 földi közgyűjteményben meg- J találhatók. A tárlat szeptember I 30-ig látogatható. ■ P. A. Nagy B. István bő fél évszázadot átívelő pályájának képei a falakon KEZDEMÉNYEZÉS Ötmillió fo­rinttal járul hozzá az árvíz- védelmi munkálatokhoz és a keletkezett károk helyreállítá­sához az egri önkormányzat - erről döntött rendkívüli ülé­sén a megyeszékhely közgyű­lése. Habis László polgármes­ter nagy többséggel elfogadott előterjesztése alapján a város jelentősnek mondható segít­séget nyújt a hazánkban több évtizede nem látott katasztrófa- helyzetben. Ezzel összefüggésben a Me­gyei Jogú Városok Szövetsége is kezdeményezte, hogy tag­jaik anyagi felajánlásaikkal is fejezzék ki szolidaritásukat az árvíz sújtotta településekkel. Eger önkormányzata a mostani lépéssel az elsők között csatla­kozott a szervezet akciójához. Az elmúlt időszakban a megyeszékhelyen is több he­lyen keletkeztek kisebb károk a rendkívüli időjárási helyzet miatt. A grémium tagjai ezért az ülésen arról is döntöttek: lehetőséget biztosítanak azok­nak, akik pénzbeli adomány­nyal kívánják segíteni a vihar­kárt szenvedett lakótársaikat, hogy befizethessenek az önkor­mányzat 12033007-00102883- 03200009-as számú letéti számlájára. Az így beérkező összegek felhasználásáról kü­lön előterjesztés készül a köz­gyűlés részére. ■ P. A.

Next

/
Thumbnails
Contents