Heves Megyei Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-14 / 137. szám
2013. JÚNIUS 14., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP 3 * Egy vagyon a gondtalanság nyugdíjaz öngondoskodást időben, vastag pénztárcával kell elkezdeni Nyugdíjszámtan- A jelenlegi nyugdíjrendszer csak a járulékokból befolyó összeg felosztását teszi lehetővé- Magyarországon folyamatosan nő az idősek aránya, tavaly a nyugdíjasok száma meghaladta a dolgozókét- számítások szerint harminc év máivá az állami nyugdíj töredékét (38-40%) érheti a jelenleginek- a tendencia ráirányítja a figyelmet a megoldáskeresésre, az öngondoskodás fontosságára- EGY 40 ÉVESNEK 25 évig kell havi közel 100 ezer forintot félretennie, hogy 15-18 évnyi nyugdíját nívóesés nélkül élvezhesse Tavaly év végén 2,863 millió ember kapott nyugdíjellátást, miközben az alkalmazottak száma 2,67 millió volt az öt fő feletti cégeknél HÍRSÁV Felújítják és bővítik a falu óvodáját ostoros Elkezdődött a településen a napköziotthonos óvoda bővítése és felújítása. A fejlesztések során az óvoda épületének akadálymentesítésére is sor kerül majd. Fontos szempont az energia- és költséghatékony működés biztosítása, amelyet fűtéskorszerűsítéssel, a nyílászárók cseréjével és energiatakarékos lámpatestek beépítésével érnek el. ■ P. A. Közösen ünnepelnék a jeles jubileumot felsőtárkány Idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját a Felsőtárkányi Hagyományőrző Néptáncegyüttes. A csodás jubileum alkalmából októberben ünnepséget rendeznek, s szeretnék felkutatni mindazokat, akik valaha tagjai, aktív táncosai voltak a csoportnak, hogy közösen ünnepelhessenek. A szervezők kérik, mindazok, akik részt vettek az együttes munkájában, jelentkezzenek a faluházban vagy a 30/286- 3647-es telefonszámon Várhelyi Viktóriánál. ■ P. A. Három utca kap hamarosan új aszfaltot pétervására Az önkormányzat döntése értelmében idén 8 millió 140 ezer forintot fordítanak saját erőből néhány, kritikus állapotban lévő útszakasz felújítására. A szakemberek a napokban láttak hozzá a Máriássy és Mogyoróska utcák rendbetételéhez, valamint a járási hivatallal közös önkormányzati parkoló kialakításához. A munkálatokkal e hónap végéig elkészülnek. ■ B. K. Néhány útszakaszt felújítanak Egy friss felmérés tanúsága szerint az emberek kétharmada még bízik az állami nyugdíjban és annak értékállóságában. A mai pályakezdők viszont teljesen másként látják. Kaszás Endre Az állami és a magánpénztárakban zajló nyugdíjtakarékosság közötti alapvető különbség, hogy míg utóbbi mögött a befizetésekből származó fialtatott vagyon áll, addig az állami ellátás keretében csak annyi pénzt lehet felosztani, amennyi az Már beelőztek A tavalyi év végén 2,863 millió ember kapott nyugdíjellátást (ebből 2,2 millió a korbetöltött öregségi nyugdíj), miközben az alkalmazottak száma 2,67 millió volt az öt fő feletti cégeknél és intézményeknél. A nettó 144 ezer forintos átlag- kereset mellett az átlagnyugdíj 107,1 ezer forint volt. A 2011- es 711 ezer rokkantnyugdíjashoz képest tavaly már csak 445 ezren kaptak ilyen ellátást (átlag 69,7 ezer). aktuális nyugdíjjárulék-befize- tésekből származik. A demográfiai változások - az időskorúak arányának emelkedése -, illetőleg a foglalkoztatási helyzet alakulása kapcsán szakmai becslések szerint a jelenlegi átlagnyugdíj (108 ezer forint) 30- 35 év múlva mai értéken számolva mindössze 38-40 ezer forint lesz. Akinek van módja rá, az a kieső részt valamilyen előtaka- rékossági formában megteremtheti magának. Az életkilátásokat tekintve egy ma 65 éves magyar állampolgár átlagosan még 14,3 (férfi), illetve 18,3 (nő) évet él, ezt a nyugdíjbefektetés indításaa kötelező nyugdíjbiztosítás 1929-ben jött létre, majd a 2. világháború után több átalakításon ment át, 1989-ben jött létre az önálló alap, majd 1997- ben bevezették a 2. és 3. pillért, az állami felosztó-kiravó, a magánnyugdíj, valamint az önkéntes nyugdíjpénztári tevékenységet. Aztán 2012-ben kiiktatták a tőkefedezeti elvet, maradt az állami és az önkéntes nyugdíj, a korábbi magánnyugdíj-befizetéseket pedig állami kezelésbe kor is figyelembe kell venni. Egy most negyven éves embernek tehát még huszonöt év áll rendelkezésére, hogy megalapozza a gondtalan nyugdíjas éveit. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha ma egy házaspár nettó 350 ezer forintból él hónapról hónapra, és ugyanezt a nívót szeretné megtartani nyugdíjas éveiben is, akkor kettőjüknek havi szinten 200-210 ezer forintot kell félretenniük. A részleteket csökkentheti, ha valamilyen meghatározó kiadási tételről lemondanak, illetve az is, ha a nyugdíjbefektetés az inflációnál lényegesen magasabb hozamot ér el. vették. Az állam garantálja a kifizetést, ezt jogszabály rögzíti. Az átalakított rendszerben csak az öregségi nyugdíjat és a hozzátartozói ellátásokat fizetik innen a befizetett járulékokból, olyan mértékben, amit az aktívkorúak teljesítménye lehetővé tesz. A folyamat egyértelműen mutatja, hogy egyre fontosabb az öngondoskodás megjelenése a rendszerben, hiányában csak az állami ellátásra számíthat a polgár. A több, egymástól független biztosítótársaság által egyaránt megerősített kalkuláció is mutatja, hogy nem elég néhány évvel a nyugdíjba vonulás előtt elkezdeni a felkészülést, takarékoskodást, azzal már a 40-es évek elejétől komolyan foglalkozni kell. Az aktív pályafutásuk közepét taposókkal szemben egészen másként állnak a dologhoz a mai pályakezdők, akik gyakorlatilag nem számítanak meghatározó állami ellátásra. Előtakarékosságra meg azért nem gondolnak, mert most még fiatal életpályájukat, egzisztenciájukat építik. Felélik a vagyonukat A nyugdíjjal kapcsolatos bizonytalanságnem magyar sajátosság. Nálunk fejlettebb nyugati országokban - Németország, Belgium, Hollandia - kezdődött el néhány éve egy olyan tendencia, hogy más bevételi forrásuk híján a nyugdíjba vonuló időskorúak eladják értékesebb javaikat, ingatlanjaikat. Utóbbi árából - bérlakásban élve - képesek fedezni megszokott életviteli igényeiket, sőt juthat utazásra, hobbijaikra is. A magánnyugdíj intézménye csak 2012-ig élt JEGYZET KATUS ESZTER A távolba vesző nyugdíj kiszámolták: ha egy (most negyven éves) házaspár nettó 350 ezer forintból él havonta, és ugyanezt a színvonalat szeretné megtartani nyugdíjas éveiben is, akkor kettőjüknek havi szinten 200-210 ezer forintot kell félretennie 25 évig. ez az elmélet. A gyakorlat pedig az, hogy sokaknak összesen nincs 200 ezer forint bevételük, vagy ha mégis, biztosan nem tudnak ennyit félretenni belőle. Mert ha megteszik, már most olyan színvonalon fognak élni, amilyet elkerülni igyekeznek. egy másik „számtan” szerint a fiatalok helyzete sem jobb: a 26 és 29 évesek csupán 10 százaléka takarít meg már most a nyugdíjas évekre. Ami nem csoda, mivel a megkérdezett fiatalok nettó jövedelme átlagosan 71 000 forint. Ebből pedig elég nehéz százezret félretenni. persze, tudjuk, ez már nem a szocializmus (vagy bárhogy is hívják), amikor mindent az ember hátsója alá tesz az állam, itt mindenkinek magának kell gondoskodnia a jelenjéről és jövőjéről. Igaz, menet közben a nyugdíjpénztár megszűnt, vagy legalábbis átmenetileg rekvirálta az állam. Mert ugyan jogszabály rögzíti, hogy kötelesek majd visszafizetni, de mint tudjuk, a „kőbe vésett” jogszabályok manapság jönnek-mennek, és a visz- szamenőleges módosítás is divatba jött. Tehát fizethetünk az állami nyugdíj- kasszába, plusz tehetünk magunknak félre otthon is, ha öregkorunkban is élni akarunk valamiből. igaz, korea után Magyar- országon történik a legtöbb öngyilkosság, és Európában hazánk vezeti a halálozási statisztikát a szív- és érrendszeri betegségek miatt, így meglehet, felesleges a nyugdíj miatt aggódnunk. Herczeg-grafikák a hotelben kiállítás Egy hónapig lesz nyitva a művész tárlata Szalókon A rendőrséget perli a TASZ tárgyalás A romák diszkriminációja miatt adtak be keresetet Ismét képzőművészeti kiállításnak ad otthont az egerszalóki Saliris Spa & Konferencia Hotel. Szerdán nyitották meg az Egerben élő grafikus, Herczeg István kiállítását a szállodában. A tárlatnyitón Nemes Péter vezérigazgató szólt a közönséghez, amely néhány napja már nézegetheti a Herczeg-grafi- kákat, hiszen azok az elmúlt hét végén kikerültek a falakra. A hivatalos megnyitót követően a tárlat egészen július 9-éig nyitva tart majd. Minden bizonnyal sok nézője lesz a képeknek, hiszen az Egerhez ezer szállal kötődő művészt nagyon sokan ismerik és szeretik a megyeszékhelyen. ■ G. R. Herczeg István (balról) örömmel mutatja be képeit Az alkotó és közönsége: Az Egri Törvényszéken tegnap megkezdődött a tárgyalása annak a közérdekű pernek, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért indított a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ellen. A TASZ szerint a rendőrség etnikai hovatartozás, illetve bőrszín alapján diszkriminálta a gyöngyöspatai romákat a 2011. évi - a felperes megfogalmazásában: szélsőséges - „járőrözések” idején és az azt követő hónapokban. A TASZ állítja: két esztendeje szélsőséges, cigányellenes, paramilitáris szervezetek szállták meg Gyöngyöspata cigánysorát, az állam pedig heteken keresztül tétlenül szemlélte az eseményeket, saját erőszakmonopóliumának bitorlását. A rendőrség, fokozva a romákkal szemben kialakult ellenséges, megfélemlítő, megszégyenítő légkört, elkezdte a cigányokat bagatell (főként közlekedési) szabálysértésekért keményen bírságolni, míg a szélsőségeseket az ugyanilyen szabályszegésekért nem vonták felelősségre. Miután a félelmet keltő csoportok távoztak a cigánysorról, és a település jobbikos polgármestert választott, a rendőrség az év végéig folytatta a tavasszal megkezdett, etnikailag aránytalan szabálysértési bírságolási gyakorlatát. A TASZ a keresetében azt állítja, hogy a rendőrség a járőrözések időszakában a cigányokat zaklató paramilitári- sokkal szemben elmulasztott intézkedésekkel az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerinti zaklatásban részesítette a gyöngyöspatai romákat. Másrészt azt is állítja a felperes, hogy március 1-je és december 31-e között folytatott szabálysértési feljelentési és helyszíni bírságolási gyakorlatával a rendőrség ugyancsak megsértette a cigányok egyenlő bánásmódhoz való jogát, és egyfelől az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerinti közvetlen hátrányos megkülönböztetést, másfelől pedig zaklatást valósított meg. ■ S. B. S. ft » i '1 I
