Heves Megyei Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-12 / 135. szám
4 MEGYÉNK KISTÉRSÉGÉI 2013. JÚNIUS 12., SZERDA Az elméleti megyeszékhely hatvan Egyedüli nagyközségként értékelődött fel jelentősen a szerepe A régi hatvani állomás... Kétségbevonhatatlan tény, hogy Hatvan életében a gyökeres, máig ható fordulatot a vasúthálózat fejlesztése hozta meg. Nemzeti Vágta: előfutamok a Népkertben hagyományok A hatvani Népkertben már javában épül az a pálya, amelyen június utolsó vasárnapján, azaz 30-án megrendezik a Nemzeti Vágta 50. előfutamát. A településen a lovas versenyek nagy múltra tekintenek vissza. Korabeli leírások szerint az itteni akadályugrató versenyek, különféle lovas játékok és bemutatók nemcsak a helyi, de a vidéki közönség számára is kiemelkedő látványosságnak számítottak. Amiként az ismeretes, a Nemzeti Vágta fél évtizeddel ezelőtt, 2008-ban indult útjára, s azóta az ország lovas közösségét minden évben megmozgatja. A Hatvani Lovas Egyesület már négyszer képviselte a települést az országos döntőn, idén pedig ötödik alkalommal indulnak a megmérettetésen. A Zagyva-parti városban először tartanak előfutamot. A pálya berendezése kellő odafigyeléssel készült, az építők mindenben a hagyomány- tiszteletre, a természet és a lovak közelségére törekedtek. Az előfutamok délelőtt zajlanak, a döntőre 16 órakor kerül sor. Mindemellett lesz íjászat, lovasbemutatók, a gyerekeket pedig a porondszínpadon is szórakoztatják. A versenyre egyébiránt még lehet jelentkezni, melynek feltétele, hogy a ló kizárólag magyar fajta lehet, amelynek telivérezettsége maximum 25 százalékos. Az állatoknak rendelkezniük kell a kötelező védőoltásokkal és vérvizsgálattal is. ■ Oldalszerkesztő: Tari Ottó Telefon: 06-30/556-3165 Hirdetési ügyekben: 06-20/950-3895 Hatvani kistérségi oldalunk legközelebb július 8-án jelenik meg. A két világháború között az is felvetődött, hogy az akkor nagyközségi státuszban lévő Hatvan megyeszékhelyi szerepet tölthetne be. Nagy Nándor történész ismét szenzációs forrásokra lelt. Tari Ottó Nagy Nándor budapesti történész internetes naplójában (www.hatvantörtenete.blog. hu) rendszeresen publikál kor- történeti érdekességeket megyénk harmadik legnagyobb városáról. Ez alkalommal olyan, az 1930-as években készült közigazgatási koncepciót tett közzé, amelyből kitűnik: tudományos szinten komolyan számoltak azzal, hogy az akkor nagyközségi rangban lévő Hatvant megyeszékhellyé léptetik elő..., természetesen a vasúti közlekedésben egyre erősödő szerepe, jelentőssége okán. Nagy Nándor kutatásai alapján a két világháború között számos területfejlesztési elgondolás látott napvilágot, melyeknek középpontjában a magyar településhálózat, illetve az egész magyar közigazgatás újjászervezése állt. Az egyik legjelentősebb államigazgatási reformtervezet Prinz Gyula (1882-1973) földrajztudós nevéhez fűződik, akit Magyary Zoltán közigazgatási kormány- biztos, a Magyar Közigazgatási Intézet igazgatója bízott meg e feladattal. Az új koncepció a Földrajzi Közlemények című szakfolyóirat hasábjain jelent meg 1933-ban. Prinz Gyula meglátása szerint Trianon után a megyék száma az ország területéhez képest túl magas volt, és kiterjedésük nem állt összhangban a közlekedési és gazdasági tényezőkkel. Magától értetődőnek tartotta, hogy a középszintű közigazgatási egységeknek közvetlen módon alkalmazkodniuk kell a térség közlekedésföldrajzi adottságához; utóbbi tényező azonban az 1930-as évek elején már teljesen más képet mutatott, mint a megyei törvényhatóságok kialakulásának, illetve az 1876-os törvény elfogadásának idején. Prinz nemcsak a közlekedésföldrajzi szempontokat, hanem például a terület-népesség arányát és a népsűrűséget is figyelembe vette. Racionális tényezők alapján kíméletlenül átrajzolta a megyehatárokat, és a korabeli 20+5 megyéből 14-et hozott létre. Az optimális kiterjedés mellett kijelölte a megyeszékhelyeket, amelyek között - némi meglepetésre - ott találjuk Hatvant is, Baja, Budapest, Békéscsaba, Debrecen, Győr, Kaposvár, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Székes- fehérvár, Szolnok és Szombathely „társaságában”. Hatvanon kívül akkoriban Békéscsaba és Szeged nem funkcionált megyeszékhelyként (Békés megye székhelye Gyula, Csongrádé pedig Szentes volt). A felsorolt települések a megyei vagy törvényhatósági jogú városok közé tartoztak (utóbbi kategória ma a megyei jogú városnak felel meg), így Hatvan egymagában képviselte a nagyközségek csoportját. Nagy Nándor szerint nem vonható le olyan következtetés, miszerint Hatvan fejlettségi szint tekintetében megelőzte volna a megye városait (Eger, Gyöngyös), hiszen Prinz elsősorban közlekedésföldrajzi szempontok alapján választotta ki a központokat. Azonban feltételezhetjük, hogy nemcsak elméleti, hanem gyakorlati téren is megvalósíthatónak tartotta elgondolásait, így nem választott volna ki egy olyan települést, amelyet egyéb szempontok szerint ne tartott volna alkalmasnak a megyeszékhelyi funkció betöltésére. A közigazgatási racionalitás érveinél azonban a revízióba vetett hit erősebbnek bizonyult, így a Prinz-féle koncepció - több más tervezethez hasonlóan - csupán tudomány- történeti jelentőségre tett szert, gyakorlati alkalmazása fel sem vetődhetett. Sok mindenre futja a Damjanichban a most elnyert pályázati pénzből A napokban jött az értesítés, amely szerint több mint 37 millió forintot nyert pályázaton a hatvani Damjanich lános Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium. Az összegből az új típusú, rövidebb idejű szakképzés bevezetését támogatják. A pénzből oktatóeszközöket és -anyagokat szereznek be. Emellett a pedagógusok továbbképzésre mennek, a diákok pedig tanulmányi kirándulásokon, projekt- és bemutatóórákon vehetnek részt. Szeptember elsejétől közismereti oktatás mellett gyakorlati oktatásban is részesülnek a gyerekek. Tóth Zsolt igazgató kiemelte: az 1890-es alapítás óta az intézmény sok sikeren és kudarcon keresztül jutott el a jelenbe. Az iskola mindig azt a célt szolgálta, hogy a térség gazdasági igényeit kielégítse, a környező cégeknek, vállalkozásoknak szakember utánpótlást nyújtson. A tantestület tagjai nem aggódnak az elkövetkezendő időszak tennivalói miatt, mivel rugalmasak és megfelelően alkalmazkodnak az igényekhez. A pályázat nagyjából 250 diákot érint, legnagyobb örömükre, hiszen tanulmányi kirándulásokra több mint kétmillió forint jut a pályázaton nyert pénzből. ■ Lábtengóztak és koszorúztak az erdélyi út során sportnapok Négy atléta és a rendőrkapitányság kispályás labdarúgói képviselték Hatvant Erdélyben, a Kéz- divásárhelyi Sportnapokon. Lábtengóban, fociban és futásban történt a megmérettetés. Tarsoly Imre, az önkormányzat oktatási és sportbizottsága elnöke szerint a két település között főként kulturális területen erősek a szálak, ezért döntöttek úgy, hogy a sportot sem mellőzik. Ám mielőtt rajthoz álltak, ellátogattak Nyergestetőre is, ahol koszorút helyeztek el a kopjafánál. Ez sokuk számára meghatározó élmény volt, hiszen sokan még sosem jártak az egykori csata helyszínén. ■ A revíziós törekvések felülírták az elképzeléseket nem tudható, Prinz milyen nevet szánt a Hatvan-központú közigazgatási egységnek, ami területileg négy történelmi vármegye szeleteiből állt volna (zárójelben a tervezett megyén belüli járási székhelyek): Heves vármegye (Eger, Füzesabony, Gyöngyös, Hatvan, Kál, Pásztó, Péter- vására, Vámosgyörk - azex-me- gyeszékhely Egert tehát járási székhellyé minősítették volna vissza, az egykori névadó község, Heves pedig a Szolnok-köz- pontú megyébe került volna), Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye keleti része (Aszód), Nógrád megye csaknem egész területe (Balassagyarmat, Szécsény, Salgótarján), valamint Jász-Nagy- kun-Szolnok megye északnyugati része (Jászberény). h « * * Operettgála a hatvani városháza előtt jaj, cica Fokozott hangulat, magyaros virtus, nívós produkciók a rendezvényen Ecsédi alkotók munkáiból nyílt tárlat a hivatalban Kálmán Imre ismert szerzeményei csendültek fel a Hatvani Operettgálán, amelyen a Hatvani Szimfonikus Zenekar és több vendégművész jó hangulatú koncerttel örvendeztette meg a közönséget. A programot Szabó Zsolt polgármester nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy mindenkihez közel áll ez a műfaj, s külön öröm, hogy a dallamokat hatvani és a városhoz kötődő művészek előadásában hallgathatja meg a közönség. A Hatvani Szimfonikus Zenekar koncertjein mindig fokozott a hangulat és a zenei élmény. A program két ismert mű, a Csárdáskirálynő és a Marica grófnő keresztmetszetére épült. Robotkay Rita szülei nyomdokaiba lépve énekelt a közönségnek, előadásával lenyűgözve mindenkit. A szintén hatvani Tótpál Szilvia már más országokban is elismerésre tett szert, s ezúttal is megmutatta, hogy hangja és előadásmódja egyaránt páratlan. Kurkó József nemcsak énekesként, de kaszkadőrként is bemutatkozott, dinamikus előadásmódjával téve még élőbbé az eseményt. Tur- pinszky Gippert Béla korábban is lépett fel Hatvanban, s most is maradandó produkciókkal köszöntötte a helyieket. A finálé pedig igazi magyaros mulatsággá változott, amit a közönség vastapsa kísért. ■ Színvonalas és élvezetes műsorszámokat láthatott a hatvani közönség... kiállítás Egy érdekes kezdeményezésnek köszönhetően immár második kihelyezett tárlatát nyitotta meg a Hatvani Galéria a Balassi Bálint úti járási hivatalban. A falakon ezúttal ecsédi művészek alkotásai láthatók. A megnyitón a Richter Gedeon Általános Iskola diákjainak műsorát követően Szabó Zsolt polgármester hangsúlyozta: egy hivatal sokkal barátságosabb, emberközelibb, ha művészi alkotások díszítik a folyosókat. Maksa Mátyás ecsédi polgármester - mindamellett, hogy egy falujabeli költő versét is felolvasta - szintén méltatta az alkotókat, s örömét fejezte ki, hogy lakóhelye ezen arcát is megismerheti a nagyközönség. Tompa Z. Mihály, a Hatvani Galéria vezetője pedig abbéli tapasztalatát osztotta meg a jelenlévőkkel, miszerint az átlagosnál jóval sikeresebbek a különböző közösségi színtereken megrendezett tárlatok, mivel ily módon azok is találkozhatnak a térségi alkotók képeivel, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak elmenni a különböző kiállítóhelyekre. A jövőbeni törekvés továbbra is változatlan, vagyis a járási hivatal falain - amiként egyébként a polgármesteri hivatalban is - a jövőben is fel-feltűnnek majd a környéken élő alkotók munkái - tette hozzá. ■
