Heves Megyei Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-10 / 133. szám

2 2013. JÚNIUS 10., HÉTFŐ 1 PERCES INTERJÚ MEGYEI KÖRKÉP Bemutatták Hevesvezekény monográfiáját Eger A dél-hevesi község egyes családjai rengeteg szállal kötődnek a városhoz Elindult végre a Dohánygyár-projekt több hónapos huzavona után végre megkezdődhet­tek a tárgyalások a Dohány­gyár Kreatív Kulturális Központ ügyében Egerben. A pénteki egyeztetésről Rá- zsi Botond ifjúsági ügyekért felelős alpolgármester, a kez­deményezés egyik főtámoga­tója tájékoztatta a Hírlapot.- Kik vettek részt ezen a meg­beszélésen?- Szőke István úrhoz, az Agria Park igazgatójához mentünk tárgyalni a hely­színről. Rajtam kívül még jelen voltak a projektet meg­valósító egyesület képviselői és a tervezett romkocsma üzemeltetője. Azt mondha­tom, mindenki elégedett lehet az egyeztetés végered­ményével.- Miről született döntés? Van­nak jó hírek?- Igen, az igazgató úr továbbra is fenntartja a szándékát és ajánlatát, hogy a Dohánygyár volt igazga­tósági épületét ingyenesen rendelkezésünkre bocsátja. Az épületért nem kell bérleti díjat fizetniük, csupán üze­meltetési díj fejében vehetik igénybe az egri fiatalok.- Mi a következő lépés?- Az együttműködés ke­reteiben megállapodtunk, a szerződést véglegesítenünk kell. A kulturális központ megálmodóinak pedig most már el kell kezdeni a mun­kát, ténylegesen ki kell alakítaniuk azt a konkrét kört, akik helyet kaphatnak az épületben. Az első lépés tehát az igényfelmérés. Ez­zel párhuzamosan az ön- kormányzattal jövő héten kezdődnek a tárgyalások a támogatásról. Nagyon boldo­gok vagyunk: a terv megva­lósulni látszik. ■ SZ. E. Rázsi Botond: Elégedettek lehetünk. Gyár állott, most kőhalom holdbéli táj Mi lesz a jövőben a büszke selypi ipartelepek helyén? Hömpölygött a víz a szombati eső után Egerben, de a Mátrában is Eger és Hevesvezekény egyes családjainak közös múltja raj­zolódott ki azon a könyvbemu­tatón, amelyet a megyeszék­helyen a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban tar­tottak az elmúlt hét végén, az idei könyvnapok részeként. Az eseményen megjelent olvasó- közönségnek Fenyves László, a dél-hevesi község polgármeste­re ajánlotta figyelmébe Szuro- mi Rita Falu a nemesek földjén című művét, amely a kis hely­ség történetéből nyújt életképe­ket korabeli dokumentumok, a helység lakosainak elmondása alapján. A keményfedeles, s ízléses kivitelű monográfia szerzője bevezető előadásában külön is hangsúlyozta: Eger és Heves­vezekény nem csupán abban hasonlít, hogy mindkettő gyak­ran nyertes a virágos települé­sek országos versenyeiben, ha­nem abban is, hogy á faluban élt családok egy része tősgyöke­res egri família. A Vrataricsok, a Gáspárdyak, a Szinayak, to­vábbá a Makayak és a Szalghá- ryak rengeteg szállal kötődnek a városhoz. A kötet alkotója elárulta: már szerkesztés alatt áll Vratarics György emlékirata, ami a most | kiadott könyv folytatásaként | segítene abban, hogy az emlí- § tett famíliák Egerben is méltó 1 helyükre kerülhessek. bSZ. Z. Fenyves László és a szerző ajánlotta az olvasóknak a kötetet A cementgyári kémény ledöntésének művelete. Csupán néhány pillanat műve volt, hogy elemeire hulljon a múlt egyik jelképe. Tervezni kellene a jövőt. Néhány pillanat alatt a porba hullott az eddig felkiáltójel­ként álló utolsó selypi gyár­kémény. Kérdőjelek viszont maradtak bőven. Tari Ottó Selypen az elmúlt években már csak az egykori cementgyár «magányosan meredező, 56 mé­ter magasságú kéménye őrizte a medenoe hajdan volt büszke iparának emlékét. A szemközti cukorgyár hasonló építményeit pár éve felrobbantották, arra pedig már csak a középkorúak vagy a még idősebbek emlé­kezhetnek, hogy a Lőrinci má­sik végén álló hőerőmű valaha négy kürtőből ontotta a füstöt. Mostanra már csak az egyéb­ként 2005-től nem termelő ce­mentgyári objektumok jelentet­ték - afféle ipartörténeti skan­zenként - a XIX. század végétől a környék életét meghatározó tevékenységek mementóját. (A közeli Zsófia-malom patinás épületei ugyan még állnak, de ez az üzem a foglalkoztatottak létszámát tekintve koránt sem volt annyira meghatározó, mint az előbbiek. A vörösmajori tele­pülésrészen az egykori Csőszer Vállalat telephelyén lévő épü­letek sok mindennek nevezhe­tők, csak rusztikus hangulatú termelőkoplexumoknak nem.) A nagy kérdés, hogy mi lesz az egykori két nagy gyár he­lyén? Fontos a felvetés: egy­részt, mert a terület a selypi központban található, s az épít­mények városképet tekintve is dominánsak voltak, másrészt, mert egy egész lakóövezetet foglalnak zárójelbe. ■ A nagy kérdés, ami ma foglalkoztatja a lakókat, hogy mi lesz az egykori két nagy gyár helyén. A régebben elbontott cukor­gyár melletti technológiai és kiszolgáló létesítményekből mára már csak a volt raktár, a központi műhely, a répalabor, egy hátsó hangár és a porta A parlament tavaly tárgyalta meg a cukorgyárak privatizáci­óját vizsgáló bizottság jelenté­sét, s a vita során a képviselők megállapították, hogy vétek vol- tannak idején magánosítani ezt a szektort. Szabó Zsolt, a térség országgyűlési képviselője, hat­vani polgármester úgy fogalma­zott: Nyugat-Európa ezzel pia­cot vásárolt magának. Az el­melletti irodaház - s elkülönít­ve az orvosi rendelő - maradt. A több hektáros terület zömén romok találhatók. A hasznosít­ható anyagokat - főként a vasat - rég elhordták. A magára hagyott telepet megvevő cég elszállította, amit lehetett. Víg Zoltán polgármes­ter elmondta: annak idején a vállalkozó kötelezettséget vál­lalt, hogy az épületmaradvá­nyokat „ledarálja” és értékesíti, ám ez nem történt meg, ami miatt a kerítések résein bepil­lantva a látvány sokkal inkább idézi egy Mad Max-film kulisz- száját, semmint rekultivációs terepet. A vállalkozás - a pol­gármester tudomása szerint - felszámolás alatt áll, itteni tény­kedésére az említetteken túl legfeljebb az emlékeztet, hogy a adóknak tudniuk kellett, hogy az üzemeket bezárják. Mindez nemcsak a nagypolitikában résztvevők, hanem a helyi veze­tők felelőssége is; elfogadhatat­lan, hogy elkótyavetyéltek ekko­ra értéket - tette hozzá\ Szerinte 2014-ben új alapokra kell he­lyezni a kvótaelosztást, hogy Magyarország ne a behozataltól függjön. ■ Kellőképpen rehabilltálják-e a megszűnt iparterületeket? Szavazzon hírportálunkon — ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. város által közzétett adóslistán - több mint 50 milliós helyi kö­telezettség-elmaradással - az első helyen áll. A polgármester azt mondja: tehetetlennek érzi magát, mivel a terület nem az önkormányzat tulajdona, így annyit tehet, hogy sorra írja a panaszleveleket a hatóságok­nak - eddig eredménytelenül. A volt cementgyár kapcsán még nem időszerű a találgatás. Ott ma is dolgoznak: a kémény eldöntésén túl lebontották az utcafronti - amúgy viszonylag jó állapotú - irodaépületet is, de a hatalmas betonsiló még szilárdan áll. Úgy tudjuk, utób­bit is eltüntetik, ami aligha lesz egyszerű művelet, mert a háta mögött a Hatvan-salgótarjáni vasútvonal fut. Az építmény szilárdsága miatt az sem elkép­zelhetetlen, hogy robbantják. Ráadásul a gyár területén két önkormányzat osztozik: kisebb részben Lőrinci, nagyobb há­nyadban Zagyvaszántó. áradás - Tömeges bejelentés érkezett szombaton kora dél­után Felnémetről az ügyel­tünkre, hogy a heves esőzés után a városrész egyes utcái­ban hömpölyög a víz - közölte Antal Erika, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgató­ság szóvivője. Elmondta, hogy az egri tűzoltók vonultak a | helyszínre két szerkocsival és kezdték el a veszélyhelyzet el­hárítását. Tíz-tizenkét helyen volt szükség beavatkozásra, pincékbe is befolyt a víz, ott anyagi kár is keletkezett. Ugyancsak a hirtelen leesett nagy mennyiségű csapadék okozott gondot Kisnánán, ahol szintén házakat veszélyeztetett az utcán megrekedt víz. Egy időre a patak is kilépett a med­réből. Oda a gyöngyösi tűz­oltók vonultak, ám szerencsére sok dolguk már nem akadt - tette hozzá Antal Erika. Információink szerint Do- moszlón egy utcát öntött el a környező hegyekből lezúduló víz szombaton. Ott az okozott problémát, hogy a nagy meny- nyiségű csapadék a hegyekből rengeteg ágat és köveket so­dort le magával eltömítve az egyik átfolyót. Nem hívták ki a tűzoltóságot, a helyieknek egy munkagéppel sikerült megtisz­títani az átereszt. ■ G. R. Gárdonyi-bor: tíz egri borász állt az ötlet mellé összefogás Tíz egri borászat i csatlakozott a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi Emlék­évhez kapcsolódó-kezdeménye­zéséhez: azonos arculattal és egységes jelleggel hozzanak létre egy-egy „Gárdonyi 150.” címkével ellátott bort. Az ünnepi palackbontással, kóstolóval egybekötött sajtó- tájékoztatón elhangzott: Deme­ter Csaba koordinálta borász társait, akik erre az alkalomra Eger két „zászlós” borát - az Egri Csillagot és az Egri Bika­vért - hozták el. A résztvevők összesen 20 féle nedűt kóstol­hattak. Az első palack Gárdo­nyi-bort Habis László polgár- mester nyitotta fel. ■ SZ. E. A cukorszektort már rehabilitálták A kormánymegbízott vitte maga a felajánlásokat árvíz Csúcsokat döntő áradá­sok voltak az elmúlt pár nap­ban a Duna magyarországi - Budapest, illetve a főváros fölötti - szakaszán. Minden se­gítő kézre szükség volt. Mint a Hírlap megírta, hivatásos ka­tasztrófavédelmi szakemberek, valamint civil segítők is útnak indultak a múlt hét második fe­lében a Dunakanyarba. Horváth László Heves me­gyei kormánymegbízott, or­szággyűlési képviselő vasár­nap juttatta el személyesen az árvízi védekezésben részt vevők, a gátakon dolgozók ré­szére a megyénkben működő élelmiszeripari cégek által tett felajánlásokat. A Heves Megyei Sütőipari (HESI) Kft. közel egy mázsái friss szeletelt kenyeret, több láda friss sajtos pogácsát, a Detki Keksz Kft. csaknem két mázsa kekszet, az egri Pász­tor-Hús Kft. 30 kilogrammnyi füstölt húsárut, a Stühmer Kft. tejcsokoládét küldött a Nyer­gesújfaluban tevékenykedő kö­zel hetven hivatásos megyénk­ben katasztrófavédő és tűzoltó számára.- A Duna menti települést elérte az áradó folyó, és visz- szaduzzasztotta az ottani pa­takokat, emiatt számos ház víz % alá került. A Heves megyeiek helytálltak, s lehet számítani rájuk a bajban - mondta Hor­váth László. ■ S. B. S.

Next

/
Thumbnails
Contents