Heves Megyei Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-09 / 107. szám
4 HORGÁSZÁT - VADASZAT 2013. MÁJUS 9., CSÜTÖRTÖK Oldalszerkesztő: Damf Anna Telefon: 06-36/513-600 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-600 Horgász - Vadász oldalunk legközelebb június 13-án jelenik meg. Üregi, avagy mezei nyúl? élőhely Rendkívül jól alkalmazkodnak és nagyon szaporák az állatok ENGEDÉLYEK A halászati-hor- gászati törvény szerint a kifogott hal mennyiségéró'l és faj szerinti összetételéről a horgász fogási naplót köteles vezetni, aminek alkalmasnak kell lennie a halfajok halászati vízterületek szerint kifogott évenkénti mennyiségének megállapítására. Naponta, a horgászat befejezése után köteles a naplóba bejegyezni az aznap kifogott mennyiséget. A méretkorlátozással védett halakat azonnal be kell jegyezni, mivel a darabszám korlátozásuk csak így ellenőrizhető. A fogási naplót a horgászegyesületek bocsátják tagjaik rendelkezésére, s összesítik is. Ha az egyesület saját vizet hasznosít, akkor igen fontos a saját tagjai és a területre látogató horgászok vízterületen fogott zsákmányának pontos ismerete. A részletes egyesületi fogási statisztikák alapján készülnek a megyei és területi szövetségeknél a térség statisztikái. A napló a horgászat előírásait is tartalmazza, a faj szerinti tilalmi idők határnapjait az éves naptárhoz igazítva. A napló vezetésének elmulasztása halvédelmi szabálysértési vagy horgászati fegyelmi eljárást von maga után. ■ Nyulak tánca. A középkorban szívesen vadászták a vadon élő fajtákat, mert igazi csemegének számított a hosszú fülű állatok húsa. Főúri asztalok pompás lakomáinak elmaradhatatlan kelléke volt a nyúlhús, de a tilalmak ellenére a szegényebb rétegek is rendszeresen vadászták az erdőkben. Ma már alig tudunk róla valamit. Damf Anna Az üregi vagy tengeri nyúl külső megjelenésében, de főképp színében a mezei nyúlhoz nagyon hasonló. A mezei nyúltól kisebb termete, zömökebb testalkata, rövidebb fülei és hátsó végtagjai révén különbözik. Az állat teljes hossza 40 centiméter, az öreg hím súlya 2-3 kilogramm. A füle a fejnél rövidebb, előrelapítva nem ér az orr csúcsáig. A fülhegye nem feketefoltos, mint a mezei nyúlé, hanem csak a széle fekete. A farka felül fekete, alul fehér, a test többi részét szürke bunda fedi, mely felül sárgásbarnában, elöl vöröses-sárgában, a törzs két oldalán és a combokon világos rozsdaszínben játszik, a hason, torkon és a combok belső felén pedig fehérbe megy át. A nyak eleje szürkés rozsdasárga, felső része, a tarkója egyszínűén rozsdavörös. A külső alaktól és nagyságtól eltekintve, az üregi és mezei nyúl között különösen a csontváz felépítésének mikéntjében igen nagy különbségek vannak. A kétféle nyúl izomrostjainak a színe is különböző, mert míg a mezei nyúl húsa sötétvö■ Ez a nyúlíajta egykoron a hölgyeknek biztosított kellemes vadászati lehetőséget. rös, addig az üregi nyúlé majdnem fehér. Amíg a mezei nyúl menekülés közben tartós futásra van utalva, addig az üregi nyúl sohasem távozik messzire földalatti lakásától, hogy minél könnyebben besurranhasson oda. És ezt annyira megszokaz 1904. Évi nyári szárazság alatt még mocsaras helyeken is, melyek meglehetősen sűrűn voltak benőve sással és náddal, szívesen laktak üregi nyulak, sőt még a szárazság után is, amikor már régen a szokott víz- mennyiség volt jelen. Ezek a területek igen alkalmas tanyahelyeknek bizonyultak. Biztos védelmet nyújtanak a ragadozó ta, hogy ha elvágták az útját a barlangja felé, néha meg sem kísérli a más irányban való menekülést, hanem inkább elfogatja magát. Az üregi nyúl őshazája Dél-Európa volt, ma az üregi nyúl egész Dél- és Közép-Euró- pában, valamint Észak-Afriká- ban is elterjedt. Az üregi nyulak tenyésztése és elterjedése a késő középkorban kezdődött. Először a zárdákban tenyésztették, későbbi világi udvaroknál is kezdték tartani, hogy a hölgyeknek könnyű és illendő vadászati mulatságot adhassanak. Mivel hamar felismerték az állat kártékony voltát, másrészt ritka igénytelenségét, melynek következtében ott is elszaporodtak, ahol más vad emlősök ellen, amelyek oda nem követhetik a nyomukat, mert még ha szimatot is kapnak, félnek a nedvességtől. De az ilyen üregi nyulak szaporodására mégsem lehet számítani, mert a száraz, rövidebb üregekben a fiatalok az első erősebb zivataros eső, vagy tartós csapadék alkalmával könnyen megfulladnak. nem élt meg, s mivel könnyebb volt hajón is szállítani, mint a nagy vadat, szokásba jött üregi nyulakat szigetekre telepíteni. Az üregi nyúl Európában is a nagyon káros állatok közé tartozik. Egy fajta fát sem vetnek meg, kivétel ez alól csupán a bodza. A túlszaporodása igen érzékenyen érinti az erdő- és mezőgazdaság különféle ágait. Az üregi nyúl egyébként a szakadékokkal, sziklahasadékokkal és alacsony bokrokkal váltakozó dombos és homokos vidékeket, különösen a fiatal, száraz fenyveseket, szóval az olyan helyeket kedveli, ahol lehetőleg jól elrejtőzhet. Leginkább napsütötte helyeken, rendszerint társaságban, gyakran egész telepekben él, s egyszerű üregeket, tanyákat ás magának. Minden üregnek mélyen fekvő katlanja és több szögben megtört, kanyargós folyosója van, melyek mindegyike ismét több kijárású. Minden párnak külön lakása van, amelyben nem tűr más állatot, de gyakran több lakás folyosói egybenyílnak, keresztezik egymást, s annyira egymásba fonódnak, hogy néha a legkülönfélébb idegeneket, mint alkalmi lakókat találjuk bennük. ■ Jól alkalmazkodnak a közvetlen környezethez A kis kárókatona a horgászok és hasznosítók nagy ellensége ornitológia A kis kárókatona a Nyugat-Palearktisz déli, délkeleti részén elterjedt vízimadárfaj. A gödényalakúak rendjébe tartozik. A legkisebb termetű kormorán farka hosz- szú, szárnya lekerekített, gyors szárnycsapásairól és siklás nélküli, jellegzetes repülésmódjáról könnyen felismerhető. Telepesen fészkelő madár. Fészkét fákra, bokrokra, gyakran nádba rakja. A fészekalja 4-6 tojásból áll. Fiókái 60-70 napos korukban válnak röp- képessé. Elsősorban halevők, de elfogyasztanak rákokat, kétéltűeket, vízben úszó kószapockokat is. 1999-ben „Kis kárókatona Nemzetközi Fajmegőrzési Tervet” állítottak össze, hogy a faj állományának csökkenését megállítsák. 2004-ben a kis kárókatona „mérsékelten veszélyeztetett” fajként került fel a Vörös Listára. Az elmúlt két évtizedben azonban a világállomány az 1996-os becsléshez (13 ezer pár) képest napjainkra a duplájára nőtt. Hazánkban az 1980-as évek végén telepedett meg újra. Hazai állományát jelenleg 600- 800 pár közé becsülik. A faj Kárpát-medencei populációjának összeomlását a megfelelő élőhelyek eltűnése okozta. Napjainkban olyan élőhelyláncolat jött létre, amely kielégíti az ignyeit. A probléma madárbarát megoldásainak keresése fontos, mert fokozottan védett. Az extenzív haltenyésztési technológia átalakítása kell, hogy az kezelni tudja a nagy létszámú halevő madár jelenlétét. ■ Egy szép kárókatona pár 3300 Eger, Makiári út 82. Telefon: 70/362-7941; 36/322-705 E-mail: gabor(© horgaszparadicsom.com 20.000 Ft felett ingyenes házhoz szállítás! Hogyan töltik ki a fogási naplót, és az mire jó? Riadalom helyett cselekedjünk rögtön, ha sérült madarat látunk segítség Nem árt higgadtságunkat megőrizni és értesíteni az állatkórházat, a madárvédőket, hogy beavatkozhassanak Sérült madárral többnyire autózás közben vagy kiránduláskor, az út mentén találkozhatunk. Az állat ilyenkor vagy mozdulatlanul kuporog vagy röpképtelenül a fűben ugrálva próbál menekülni. Ha ilyen madárral hoz össze a sors, maradjunk nyugodtan, és az első percet szánjuk a helyzet nyugodt felmérésére. Tisztázzuk, milyen madárról van szó. Ez a saját testi épségünk megóvása miatt fontos, mivel már egy vércse méretű ragadozó is kellemetlen sérüléseket okozhat erős markolású lábaival. A következő lépés a madár állapotának felmérése. A gubbasztás, a csukott szem, A beteg madár bágyadt a felborzolt tollazat, a lihegés, a letargia rossz jel. A furcsán álló végtagok törött szárnyra vagy lábra utalnak. A remegés, furcsa mozgás hátterében mérgezés állhat. Figyeljük meg a madár szemét, mert a beteg madár látószerve ugyanolyan fénytelen, vagy csillogó, mint egy beteg kisgyereké. Ha a madár nem fér el a markunkban, a legjobb, ha egy pokróccal, ronggyal, ennek híján pulóverrel vagy inggel leborítjuk az állatot. A fej letakarása jótékonyan megnyugtatja őket. Egy sok szellőző lyukkal ellátott papírdoboz a legjobb szállító és rövid távú elhelyezési hely. A lecsukott tetejű doboz védett, sötét, kiegyenlített hőmérsékletű környezete segít megnyugtatni és sokktalaníta- ni a madarat. A dobozba érdemes néhány marék füvet, szénát vagy szalmát tenni, de az újságpapír bélelés is jó az ürülék felszívásához, ami fontos a madarak tollazatának tisztántartása miatt. Amint lehetőségünk van rá, próbáljuk megitatni. Egyszerre mindig csak kevés vizet adjunk, ilyen lassú itatással nem kell félnünk attól, hogy „megfullasztjuk”, mert ha elég neki vagy nincs kedve inni, azt a fej megrázásával jelzi. Az ivóvízben feloldhatunk némi szőlőcukrot, kalcium pezsgőtablettát is, előbbi energia-utánpótlást jelent, utóbbi az izomgörcsöket csökkenti és sokktalanító hatású. A sérült madaraknak többnyire nincs szükségük elsősegély jellegű táplálásra, kivéve a hosszabb ideje éhező példányokat. Éhezési állapotuk megállapítható a mell közepén függőlegesen végighúzódó tarajos szegycsont kitapintásával. Ha késpengeszérűen vékonynak érezzük, az azt jelenti, hogy a madár akár napok óta nem evett. Ilyenkor érdemes megpróbálni néhány falattal megetetni. Verébszerűen kúpos csőr esetében magevő, kampós vagy hegyesedő végű egyenes csőr esetében ragadozó vagy rovarevő madárral van dolgunk. A madarakat befogadó intézmények nem tudnak kimenni az állatokért korlátozott anyagi lehetőségeik miatt. Ezért a legjobb, ha felhívjuk a legközelebbi madármentő állomást vagy állatkertet, majd magunk visz- szük be a madarat. A hozzánk legközelebb eső madármentő állomás a Hortobágyi Madárkórház Alapítványa, illetve a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának Górés tanyai madármentő állomása. Ha állatorvoshoz visszük a madarat, a kezelés költségét - ami több tízezer forint is lehet - nekünk kell kifizetnünk! ■ * t i
