Heves Megyei Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-09 / 107. szám

4 HORGÁSZÁT - VADASZAT 2013. MÁJUS 9., CSÜTÖRTÖK Oldalszerkesztő: Damf Anna Telefon: 06-36/513-600 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-600 Horgász - Vadász oldalunk legközelebb június 13-án jelenik meg. Üregi, avagy mezei nyúl? élőhely Rendkívül jól alkalmazkodnak és nagyon szaporák az állatok ENGEDÉLYEK A halászati-hor- gászati törvény szerint a ki­fogott hal mennyiségéró'l és faj szerinti összetételéről a horgász fogási naplót köteles vezetni, aminek alkalmasnak kell lennie a halfajok halászati vízterületek szerint kifogott évenkénti mennyiségének megállapítására. Naponta, a horgászat befejezése után kö­teles a naplóba bejegyezni az aznap kifogott mennyiséget. A méretkorlátozással védett ha­lakat azonnal be kell jegyezni, mivel a darabszám korlátozá­suk csak így ellenőrizhető. A fogási naplót a horgász­egyesületek bocsátják tagjaik rendelkezésére, s összesítik is. Ha az egyesület saját vizet hasznosít, akkor igen fontos a saját tagjai és a területre lá­togató horgászok vízterületen fogott zsákmányának pontos ismerete. A részletes egyesü­leti fogási statisztikák alapján készülnek a megyei és területi szövetségeknél a térség statisz­tikái. A napló a horgászat elő­írásait is tartalmazza, a faj sze­rinti tilalmi idők határnapjait az éves naptárhoz igazítva. A napló vezetésének elmu­lasztása halvédelmi szabály­sértési vagy horgászati fegyel­mi eljárást von maga után. ■ Nyulak tánca. A középkorban szívesen vadászták a vadon élő fajtákat, mert igazi csemegének számított a hosszú fülű állatok húsa. Főúri asztalok pompás la­komáinak elmaradhatatlan kelléke volt a nyúlhús, de a tilalmak ellenére a szegé­nyebb rétegek is rendszere­sen vadászták az erdőkben. Ma már alig tudunk róla valamit. Damf Anna Az üregi vagy tengeri nyúl kül­ső megjelenésében, de főképp színében a mezei nyúlhoz na­gyon hasonló. A mezei nyúltól kisebb termete, zömökebb test­alkata, rövidebb fülei és hátsó végtagjai révén különbözik. Az állat teljes hossza 40 centi­méter, az öreg hím súlya 2-3 kilogramm. A füle a fejnél rövi­debb, előrelapítva nem ér az orr csúcsáig. A fülhegye nem feke­tefoltos, mint a mezei nyúlé, ha­nem csak a széle fekete. A far­ka felül fekete, alul fehér, a test többi részét szürke bunda fedi, mely felül sárgásbarnában, elöl vöröses-sárgában, a törzs két oldalán és a combokon világos rozsdaszínben játszik, a hason, torkon és a combok belső felén pedig fehérbe megy át. A nyak eleje szürkés rozsdasárga, fel­ső része, a tarkója egyszínűén rozsdavörös. A külső alaktól és nagyság­tól eltekintve, az üregi és mezei nyúl között különösen a csont­váz felépítésének mikéntjében igen nagy különbségek van­nak. A kétféle nyúl izomrostjai­nak a színe is különböző, mert míg a mezei nyúl húsa sötétvö­■ Ez a nyúlíajta egykoron a hölgyeknek biztosított kellemes vadászati lehető­séget. rös, addig az üregi nyúlé majd­nem fehér. Amíg a mezei nyúl menekülés közben tartós futás­ra van utalva, addig az üregi nyúl sohasem távozik messzire földalatti lakásától, hogy minél könnyebben besurranhasson oda. És ezt annyira megszok­az 1904. Évi nyári szárazság alatt még mocsaras helyeken is, melyek meglehetősen sűrűn vol­tak benőve sással és náddal, szívesen laktak üregi nyulak, sőt még a szárazság után is, amikor már régen a szokott víz- mennyiség volt jelen. Ezek a te­rületek igen alkalmas tanyahe­lyeknek bizonyultak. Biztos vé­delmet nyújtanak a ragadozó ta, hogy ha elvágták az útját a barlangja felé, néha meg sem kísérli a más irányban való menekülést, hanem inkább el­fogatja magát. Az üregi nyúl őshazája Dél-Európa volt, ma az üregi nyúl egész Dél- és Közép-Euró- pában, valamint Észak-Afriká- ban is elterjedt. Az üregi nyu­lak tenyésztése és elterjedése a késő középkorban kezdődött. Először a zárdákban tenyész­tették, későbbi világi udvarok­nál is kezdték tartani, hogy a hölgyeknek könnyű és illendő vadászati mulatságot adhassa­nak. Mivel hamar felismerték az állat kártékony voltát, más­részt ritka igénytelenségét, melynek következtében ott is elszaporodtak, ahol más vad emlősök ellen, amelyek oda nem követhetik a nyomukat, mert még ha szimatot is kap­nak, félnek a nedvességtől. De az ilyen üregi nyulak szaporo­dására mégsem lehet számíta­ni, mert a száraz, rövidebb üre­gekben a fiatalok az első erő­sebb zivataros eső, vagy tartós csapadék alkalmával könnyen megfulladnak. nem élt meg, s mivel könnyebb volt hajón is szállítani, mint a nagy vadat, szokásba jött üregi nyulakat szigetekre telepíteni. Az üregi nyúl Európában is a nagyon káros állatok közé tar­tozik. Egy fajta fát sem vetnek meg, kivétel ez alól csupán a bodza. A túlszaporodása igen érzékenyen érinti az erdő- és mezőgazdaság különféle ágait. Az üregi nyúl egyébként a szakadékokkal, sziklahasadé­kokkal és alacsony bokrokkal váltakozó dombos és homokos vidékeket, különösen a fiatal, száraz fenyveseket, szóval az olyan helyeket kedveli, ahol lehetőleg jól elrejtőzhet. Leg­inkább napsütötte helyeken, rendszerint társaságban, gyak­ran egész telepekben él, s egy­szerű üregeket, tanyákat ás magának. Minden üregnek mélyen fekvő katlanja és több szögben megtört, kanyargós folyosója van, melyek mindegyike ismét több kijárású. Minden párnak külön lakása van, amelyben nem tűr más állatot, de gyak­ran több lakás folyosói egybe­nyílnak, keresztezik egymást, s annyira egymásba fonódnak, hogy néha a legkülönfélébb ide­geneket, mint alkalmi lakókat találjuk bennük. ■ Jól alkalmazkodnak a közvetlen környezethez A kis kárókatona a horgászok és hasznosítók nagy ellensége ornitológia A kis kárókatona a Nyugat-Palearktisz déli, délkeleti részén elterjedt vízi­madárfaj. A gödényalakúak rendjébe tartozik. A legkisebb termetű kormorán farka hosz- szú, szárnya lekerekített, gyors szárnycsapásairól és siklás nélküli, jellegzetes repülés­módjáról könnyen felismer­hető. Telepesen fészkelő madár. Fészkét fákra, bokrokra, gyak­ran nádba rakja. A fészekalja 4-6 tojásból áll. Fiókái 60-70 napos korukban válnak röp- képessé. Elsősorban halevők, de elfogyasztanak rákokat, kétéltűeket, vízben úszó kósza­pockokat is. 1999-ben „Kis kárókatona Nemzetközi Fajmegőrzési Ter­vet” állítottak össze, hogy a faj állományának csökkenését megállítsák. 2004-ben a kis kárókatona „mérsékelten ve­szélyeztetett” fajként került fel a Vörös Listára. Az elmúlt két évtizedben azonban a világál­lomány az 1996-os becsléshez (13 ezer pár) képest napjainkra a duplájára nőtt. Hazánkban az 1980-as évek végén telepedett meg újra. Hazai állományát jelenleg 600- 800 pár közé becsülik. A faj Kárpát-medencei po­pulációjának összeomlását a megfelelő élőhelyek eltűnése okozta. Napjainkban olyan élő­helyláncolat jött létre, amely kielégíti az ignyeit. A probléma madárbarát megoldásainak keresése fon­tos, mert fokozottan védett. Az extenzív haltenyésztési techno­lógia átalakítása kell, hogy az kezelni tudja a nagy létszámú halevő madár jelenlétét. ■ Egy szép kárókatona pár 3300 Eger, Makiári út 82. Telefon: 70/362-7941; 36/322-705 E-mail: gabor(© horgaszparadicsom.com 20.000 Ft felett ingyenes házhoz szállítás! Hogyan töltik ki a fogási naplót, és az mire jó? Riadalom helyett cselekedjünk rögtön, ha sérült madarat látunk segítség Nem árt higgadtságunkat megőrizni és értesíteni az állatkórházat, a madárvédőket, hogy beavatkozhassanak Sérült madárral többnyire au­tózás közben vagy kirándulás­kor, az út mentén találkozha­tunk. Az állat ilyenkor vagy mozdulatlanul kuporog vagy röpképtelenül a fűben ugrál­va próbál menekülni. Ha ilyen madárral hoz össze a sors, ma­radjunk nyugodtan, és az első percet szánjuk a helyzet nyu­godt felmérésére. Tisztázzuk, milyen madár­ról van szó. Ez a saját testi ép­ségünk megóvása miatt fontos, mivel már egy vércse méretű ragadozó is kellemetlen sérü­léseket okozhat erős markolású lábaival. A következő lépés a madár állapotának felmérése. A gubbasztás, a csukott szem, A beteg madár bágyadt a felborzolt tollazat, a lihegés, a letargia rossz jel. A furcsán álló végtagok törött szárnyra vagy lábra utalnak. A reme­gés, furcsa mozgás hátterében mérgezés állhat. Figyeljük meg a madár szemét, mert a beteg madár látószerve ugyanolyan fénytelen, vagy csillogó, mint egy beteg kisgyereké. Ha a ma­dár nem fér el a markunkban, a legjobb, ha egy pokróccal, ronggyal, ennek híján pulóver­rel vagy inggel leborítjuk az állatot. A fej letakarása jótéko­nyan megnyugtatja őket. Egy sok szellőző lyukkal el­látott papírdoboz a legjobb szál­lító és rövid távú elhelyezési hely. A lecsukott tetejű doboz védett, sötét, kiegyenlített hő­mérsékletű környezete segít megnyugtatni és sokktalaníta- ni a madarat. A dobozba érde­mes néhány marék füvet, szé­nát vagy szalmát tenni, de az újságpapír bélelés is jó az ürü­lék felszívásához, ami fontos a madarak tollazatának tisztán­tartása miatt. Amint lehetőségünk van rá, próbáljuk megitatni. Egyszer­re mindig csak kevés vizet adjunk, ilyen lassú itatással nem kell félnünk attól, hogy „megfullasztjuk”, mert ha elég neki vagy nincs kedve in­ni, azt a fej megrázásával jel­zi. Az ivóvízben feloldhatunk némi szőlőcukrot, kalcium pezsgőtablettát is, előbbi ener­gia-utánpótlást jelent, utóbbi az izomgörcsöket csökkenti és sokktalanító hatású. A sérült madaraknak több­nyire nincs szükségük elsőse­gély jellegű táplálásra, kivéve a hosszabb ideje éhező példá­nyokat. Éhezési állapotuk meg­állapítható a mell közepén füg­gőlegesen végighúzódó tarajos szegycsont kitapintásával. Ha késpengeszérűen vékonynak érezzük, az azt jelenti, hogy a madár akár napok óta nem evett. Ilyenkor érdemes meg­próbálni néhány falattal meg­etetni. Verébszerűen kúpos csőr esetében magevő, kampós vagy hegyesedő végű egyenes csőr esetében ragadozó vagy ro­varevő madárral van dolgunk. A madarakat befogadó intéz­mények nem tudnak kimenni az állatokért korlátozott anyagi lehetőségeik miatt. Ezért a leg­jobb, ha felhívjuk a legközeleb­bi madármentő állomást vagy állatkertet, majd magunk visz- szük be a madarat. A hozzánk legközelebb eső madármentő állomás a Hortobágyi Madár­kórház Alapítványa, illetve a Hortobágyi Nemzeti Park Igaz­gatóságának Górés tanyai ma­dármentő állomása. Ha állatorvoshoz visszük a madarat, a kezelés költségét - ami több tízezer forint is lehet - nekünk kell kifizetnünk! ■ * t i

Next

/
Thumbnails
Contents