Heves Megyei Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-29 / 123. szám
4 MEGYÉNK KISTÉRSÉGÉI 2013. MÁJUS 29., SZERDA Idén ősztől épülhet a 21-es gyorsítás Jó jelnek ítélhető, hogy elkezdődött a területek kisajátítása A 21-es forgalma meglehetősen nagy, miközben az úttest minősége egyre csak romlik. A négysávosítással évtizedes álom válhat valóra. HATVANI KISTÉRSÉG Érseki áldás a motorosokra Szentlaposon életforma Ecséden a Szent- laposi Szűzanya Kápolna Alapítvány immáron több mint fél évtizede, egészen pontosan 2007 óta szervez motoros zarándoklatot. A kezdeményezés célja a két keréken zajló életforma pozitív oldalának a bemutatása, valamint a hagyományok fiatalokkal való megismertetése - fogalmazott lapunknak Csontos Péter, az alapítvány alapítója és koordinátora. Az idei összejövetel során a résztvevők megemlékeztek a tavaly elhunyt „motoros papról”, Kádár István apátról is. A múlt évi esemény végén, amikor elbúcsúzott, ő is, mi is éreztük: idén már nem lehet velünk. Ám hiszem, hogy fentről segít minket - mondta Pápay Bálint, a Motorosok a Motorosokért Közhasznú Alapítvány képviseletében. Az ünnepi szertartásra érkező dr. Ternyák Csaba egri érseket is motorosok kísérték a kápolnáig. A szentmisén Utas- sy Vilmos címzetes kanonok, kerületi esperes, Hubai József címzetes kanonok, Szűcsi plébános, Mandy Zoltán címzetes apát, Hort plébánosa, Novák József atya - aki a Felvidékiről motorral érkezett -, továbbá Bárdos Krisztián érseki titkár koncelebrált. Ternyák Csaba szentbeszédében a motorosok önzetlenségéről, jótékony tevékenységükről beszélt, majd főpásztori áldásban részesítette a jelenlévőket. A motoros búcsún idén több mint 350 motor és több száz zarándok vett részt. Oldalszerkesztő: Tari Ottó Telefon: 06-30/556-3165 Hirdetési ügyekben: 06-20/950-3895 Hatvani kistérségi oldalunk legközelebb június 16-án jelenik meg. Az első kézzelfogható jelek már tapasztalhatók arra vonatkozóan, hogy mégiscsak megvalósul a 21-es főút teljes négysávosítása. Elkezdődött ugyanis a kisajátítási eljárás. Tari Ottó A Hatvant Somoskőújfaluval (és folytatásaként Losonccal) összekötő 21-es főút nyomvonala mellett lévő megyénkben földterületek tulajdonosai a napokban kapták meg azt a levelet, amiben egy fővárosi ügyvédi iroda feltünteti a kisajátítással kapcsolatos ajánlatot. Mindebből arra következtethetünk, hogy a tervezés után elkezdődött az előkészítés látványos része. A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság kiemelt kormányzati beruházássá nyilvánította a 21-es főút Hatvantól a Nógrád megyei Bátonytere- nyéig terjedő szakaszát, s ezen belül a Hatvan és Lőrinci közötti mintegy nyolc kilométeres részt - közölte tavaly nyáron Szabó Zsolt hatvani polgár- mester, a térség országgyűlési képviselője. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) március közepén megtartott sajtótájékoztatóján Loppert Dániel kommunikációs igazgató közölte: összesen 450 milliárd forint értékű infrastrukturális projekt kivitelezését és előkészítését kezdik meg az idén. A három év alatt megvalósuló fejlesztések keretében gyors- forgalmi utak, autópályák, elkerülő utak épülnek, valamint meglévő utak burkolatának felújítását, megerősítését végzik majd el. A keretösszeg a 2007- 2013 között fennmaradó uniós forrásokból, valamint a 2014- től 2020-ig szóló uniós költség- vetési fejlesztési és kormányzati forrásokból áll, amelyekre már az idén lehet pályázni. A beruházások többsége 2015 végéig, néhány projekt pedig 2016 végéig készül el. A terveket már jóváhagyta a miniszter is - tette hozzá Loppert. A 21-es azon három magyar- országi elsőrendű főút közé tartozik, amelyek nem részei az európai főúthálózatnak. (A másik kettő a Budapestet Almásfüzitővel összekötő 10-es, valamint a Nyíregyházától a bereg- surányi határátkelőig vezető 41- es főút.) Legutóbb 1981-ben tették teljesen rendbe, ekkor válA tervek szerint a következő etapban a 21-es főút Nógrád és Heves megyei szakaszán összesen 12 kilométeren bővül kétszer kétsávosra. Szabó Zsolt lapunk érdeklődésére elmondta: a legutóbbi egyeztető tárgyaláson - amelyen Horváth Richárd alpolgármester képviselte az érintett térséget - véglegessé vélt, miszerint kedvező esetben már ebben az évben elkezdődhet a nógrádi megyehatártól Selypig terjedő rész négysávosítása. (Apc és a Nógrád megyei Jobbágyi között, valamint Selyptől a lőrinci elágazóig már korábban elkészült az új négy sáv, s ezeket köti össze az új beruházás.) A Lőrinci és az M3-as hatvani felhajtója közötti néhány kilométeres szakasz megépítésére még egy évet vártotta fel teljes aszfaltréteg a korábbi betonkockákat. Azóta nem történt jelentős felújítás, csak a legszükségesebb kátyúzásokat végezték el. A forgalom nagy, miközben az úttest minősége egyre romlik. A négysávosítás évtizedes terv, de eddig csak előzősávokat létesítettek mindkét érintett megyében. ni kell, ám ha az is megvalósul, akkor a megyénkben rész teljes egészében kétszer kétsávos lesz. A beruházás egyébként nemcsak az út kiszélesítését jelenti, hanem a lehajtók megépítését is, amelyekre a mostani ütem során Apcnál, Zagyva- szántónál és a selypi elágazónál kerülhet sor. Korábban ezek vonatkozásában Lőrinciben és Zagyvaszántón is felmerültek vitás kérdések - például a szer- vizutat vagy a megvilágítást illetően -, de ezeket azóta sikerült tisztázni. Hogy az évek óta tervezett, ám a még mindig kivitelezésre váró beruházás mennyire fontos a régió számára, jelzi az is, hogy az elmúlt év végén Orbán Viktor miniszterelnök is érintette a kérdést egy interjúban. Mint fogalmazott, még mindig akadnak olyan megyeközpontok, amelyek nem érhetők el négysávos autópályán vagy autóúton. Példaként említette Szolnokot, Egert és Salgótarjánt is; mint mondta, ezen a helyzeten mindenképpen változtatni szeretnének, így ezeket a térségeket is bekapcsolják az ország vérkeringésébe. Ezért határoztak úgy, hogy a 21-es főút teljes négysávosítását is megvalósítják - jelentette ki. Ebben az évben is Virágba borulnak 0- es Újhatvan közterületei szép Hatvanban elkezdődött a város virágosítása. A közterületek az ágyásaiba kikerültek az első növények, s a munkálatokat az időnként nem éppen kedvező időjárás sem akadályozta. Mint megtudtuk, az idén még több virágos terület lesz a településen, mint az elmúlt évben. Immár a Horváth Mihály úton is elkezdődött a növényzet rendbe tétele, a napokban több tízezer tő elültetésére került sor. Ezek egynyári növények, mégpedig javarészt magyar nemesítésű fajták. A szakemberek szerint ezek jelentik a legcélszerűbb választást, mivel kiválóan bírják az itteni klímát, így a nyári meleget is. Gulyás Katalin főkertész közölte, a virágosítás előzetesen kidolgozott és elfogadott terv alapján zajlik. Az ültetés nyomán megszépült a belváros, s - ahogy azt megszokhatták az arra járók - a kandeláberekbe és a Zagyva hídjára is kerülnek növények. Több helyen virággömbök díszítik a várost, emellett a parkosított területek nagysága is gyarapodik az előző évhez képest. Mint arról lapunkban már több alkalommal beszámoltunk, a Grassalkovi- chok városa idén is csatlakozott a Virágos Magyarországért Mozgalomhoz. ■ Többen születtek a kórházban, mint korábban babák A hatvani Albert Schweitzer Kórház szakemberei a születés hetében azoknak is segítséget nyújtottak, akik még csak tervezik a család- alapítást. Ezekben a napokban bárki bepillantást nyerhetett az osztály mindennapjaiba, s előadásokat is hallhattak az érdeklődők. A Születés Hete című program célja egyebek között az volt, hogy ösztönözzék a fiatalokat a gyermekvállalásra. Dr. Stankovics Éva főigazgató elmondta: az elmúlt egy évben jelentős fejlesztések történtek a szülészeten és a gyermekosztályon. Az utóbbi időben 40-50 születésszámmal nőtt statisztika a kórházban. ■ A munkák befejeztével évtizedes terv válik valóra Múltjuk örökségét gyűjtik Hatvanban muzeális A tervek szerint értékleltár készül a fellelt helytörténeti rekvizítumokról A lőrinci naiv festőnőről ír könyvet a fiatal bölcsész A Grassalkovich-kastély hajdani berendezési tárgyait, a korábbi időket reprezentáló dokumentumokat, bútorokat kutatnak a szakemberek Hatvanban, s e tevékenységhez a lakosság segítségére is számítanak. A műemlék a magyar vadgazdálkodást és halászatot bemutató múzeum lesz, ezzel párhuzamosan pedig a Hatvány Lajos Múzeum a település 19-20. századi polgári világának, népéletének és helytörténetének bemutatását tűzte ki célul. Fontosnak tartják ugyanis, hogy színvonalas időszaki kiállításokon idézzék fel a Zagyva-parti helység történetének jelentős mozzanatait, az elődök életmódját. A muzeológus szakemberek első lépésként azt kérik, hogy akinek tárgydokumentum van a birtokában, jelezze, hogy elkészíthessék a város értékleltárát, s kultúrtörténeti-népéleti szempontból katalogizálni lehessen a relikviákat. Amiként Ozsváth Gábor Dániel múzeumigazgató közölte, mindez korántsem jelenti azt, hogy bárkinek szándéka ellenére meg kellene válnia helytörténeti értékétől, de az önkéntes felajánlásokat nagyon szívesen fogadják. Ahhoz kérik a lakosság segítségét, hogy bemutathassák a Hatvan történetét őrző tárgyakat a nagyközönség számára is. ■ Pillantás a múltba, avagy a hatvani Kossuth tér a XX. század első éveiben A LŐRINCIBEN SZÜLETETT, majd Olaszországban alkotó naiv festőről, Dallos Marinkáról (1929- 1992) készül könyvet írni a helyi Dénes Mirjam művészettörténész. A kalandvágyó alkotóra (Dallos Manciként említve őt) az idősebbek közül még többen emlékeznek a megyénkben településen, ahol húszéves koráig élt. Ekkor hozzáment nemrég megismert szerelméhez, a költő-újságíró Gianni Totihoz, Rómába költözött, s ott kezdett el alkotni az 1950-es évek végén. Jellegzetes festményein - amelyek neves kiállítótermek falaira is felkerültek, s számos díjat hoztak a szerzőnek - javarészt a palóc világ mindennapjait örökítette meg. Egész életében lőrinci maradt, noha soha nem költözött vissza szülőfalujába.- A ELTE bölcsészkara művészettörténet-tudományi doktori iskolájának tagjaként 2013 nyarára sikerült elnyernem egy ösztöndíjat, amelynek segítségével a Casa Totianában vendégeskedem majd két hónapon keresztül - közölte Dénes Mirjam. - Feladatom Marinka munkásságának kutatása, s az archívum rendezésében való segítségnyújtás lesz. Az ösz- szegyűjtött információjkat felhasználva könyvet szeretnék írni Dallos Marinka életéről és művészetéről. Ebben az önkormányzat is támogat. ■
