Heves Megyei Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-24 / 119. szám
6 GAZDASAG 2013. MÁJUS 24., PÉNTEK A kisbabáknak megint nincs kedvük megszületni népesség Ha lassabb ütemben is, de tovább fogyatkozunk: kevesebben haltak ugyan meg, de kevesebben is születtek 2012 első negyedévében. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint március végéig 21 032 gyermek született, 4,8 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A születések számának csökkenése Közép- és Észak-Magyar- országon volt a legjelentősebb. Az elhunytak száma 33 608 volt, ami viszont 6,1 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A természetes fogyás így 12 576 fő volt, 1116-tal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az év első három hónapjában ezer élveszületésre 4,8 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,8 ezrelékpontos csökkenést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. ■ Az idei első negyedévben kevesebben születtek, kevesebben haltak meg, és kevesebben házasodtak Hosszú idő óta az idei első negyedévben kötötték a legkevesebb házasságot. Az év eleji hónapok nem tartoznak a házasságkötések kedvelt időszakához, de az első három hónap 3769 házasságkötése közel 9 százalékkal, 370 friggyel maradt el az előző év azonos időszakától. Pongrácz Tiborné demográfus már korábban jelezte, hogy a születésszám már akkor csökkent, amikor Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében arról beszélt, hogy a kormány pedig a gyermek- és családvédelmi intézkedéseinek is köszönhetően „a kisbabáknak kedvük támadt megszületni”. A szakember a közelmúltban lapunknak adott interjújában úgy fogalmazott: „Én nem vagyok meggyőződve arról, hogy ha bedobok az automatába 200 forintot, kijön a gyerek, hogy kizárólag a pénzbeli támogatások növelésével ösztönözhető a gyerekvállalás. Ennél sokkal lényegesebb lenne egy stabil, hosszú távra tervezhető családpolitika és a jelenleginél jóval nagyobb kapacitású, jó színvonalú és megfizethető gyerekintézményi rendszer.” ■ H. É. Orbán kezében a megoldás eljárás Negatív gazdasági hatása lehet a banki és a reklámadónak Antonisz Szamarisz görög, Jean-Claude Juncker luxemburgi és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A jó hangulat csalóka Ma tárgyal Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel Orbán Viktor az esetleges adóemelésekről, amelyeket a brüsszeli EU-csúcs után jelentett be. A cél egyértelmű: mindenáron kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól. A módszer ismert, a megoldás még nem világos. VG-összeállítás Magyarországnak ki kell kerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól, „ha a matematikának vannak még érvényes szabályai” - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán délután Brüsz- szelben, az EU-csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján. Hozzátette ugyanakkor azt is, „láttunk már karón varjút, bántak már itt velünk úgy, hogy a matematikai szabályok mégsem voltak érvényesek, ezért (...) inkább menjünk tovább”. Világossá tette, hogy ha kell, a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által május elején bejelentett, három lépcsőben megvalósítandó kiigazításokat egyszerre is végrehajtatná, bár ezzel kapcsolatban még a kormányon belül is vannak j viták. Sőt - tette hozzá -, ha ez sem lenne elég, további egyszeri bevételeket, illetve adóemeléseket sem tart kizártnak. A miniszterelnök a tranzakciós adó, a bankadó, az energiaadó emelését, illetve egy új reklámadó bevezetését említette. Nyilatkozata azt tükrözi, sem a Varga-csomag, sem az elmúlt évi, az EU-n belül is jónak számító, 1,9 százalékos hiányadat nem győzte meg Brüsszelt, márpedig a kormány célul tűzte ki, hogy Magyarország kikerüljön a 2004 óta a magas deficit miatt fenntartott eljárásból. Nem lehet kizárni azonban azt sem, a miniszterelnök által az EU-csúcs után közölt új javaslatok rögtönzés eredményei, de legalábbis nem hosszasan érlelt tervek. Erre utal az is, hogy ugyan Orbán szerdán azt mondta, „ha minden igaz, mire hazaérek, már kézhez kapom az adóemelésekre vonatkozó törvényt is”, tegnap délután az érintett Nemzetgazdasági Minisztérium még csak azt közölte, már készülnek az adóváltozásokat megalapozó előterjesztések. Vagyis nemhogy kormánydöntés, de még kidolgozott javaslat sincs az érintett módosításokról. Hasonló a helyzet egy másik, Orbán Viktor által említett intézkedéssel kapcsolatban is. A miniszterelnök ugyanis arról beszélt, hogy „állami eszközökkel csökkenteni fogjuk a vállalkozások által használt energia árát is” - vagyis az eddig a háztartásokat érintő rezsicsökkentést tágabb körre terjesztik ki. Az érintett szervek, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), illetve az árelőkészítő hatóság, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) ezzel kapcsolatban annyit tudatott az MTI-vel, hogy „jelenleg vizsgálják a rezsicsökkentés kibővítésére rendelkezésre álló lehetőségeket.” Varga Mihály május elején tett bejelentése szerint a kormány első lépésként 92,9 milliárd forintos költségvetési zárolásról határozott. Ha ez nem győzi meg az Európai Bizottságot, akkor jöhet a második lépés. Ennek keretében egyszeri beruházások finanszírozását felfüggeszti fel a kormány. fás, amelynek összege 174 milliárd forint volt. Továbbra is a televíziós szegmens a legnagyobb, ennek 48,7 milliárd forintos bevétele 11,3 százalékos esést mutat, a sajtópiac 37,3 milliárdja 10,4 százalékos csökkenést jelez. Ellenben az online és mobilhirdetések 18 százalékos növekedéssel 33,6 milliárd forintot értek el. A két nagy kereskedelmi televízió közöl a TV2 2011-ben 8,9 milliárd forintos veszteséget termelt, fő konkurense viszont Az Equilor elemzői szerint az első lépés 95 milliárd forintos tétele is elegendő, hogy a költségvetési hiány jó eséllyel a GDP 3 százaléka alatt marad- jon. Ha ez a kettő lépés sem lenne elég, a harmadik bankokat érintené. Mint Varga korábban fogalmazott, az utolsó lépcső a pénzügyi tranzakciós illeték emelését és a bankok adóztatásának „újragondolását” tartalmazza, és az energiaszektort is érintheti a harmadik pillér. A CIB Bank közgazdászai a Varga-csomag harmadik elemének ismertetése után közölték: 2,6 milliárd forintos nyereségnek örülhetett. legutóbb a Vidékfejlesztési Minisztérium rukkolt elő médiaadóval, de akkor legalább a konkrét tervezet is ismert volt. Július Tjétől szerettek volna 0,5 százalékos különadót kivetni a médiacégek éves reklámbevételeire az Országos Meteorológiai Szolgálat finanszírozása érdekében. A néhány nap után elvérzett javaslat csak a televíziókra és az online sajtóra vonatkozott volna. ezeknek az intézkedéseknek negatív növekedési hatásai lehetnek. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ma tér haza külföldi útjáról, akkor fog egyeztetni Orbán Viktor miniszter- elnökkel a túlzottdeficit-eljárás lezárását célzó esetleges lépések tartalmáról - közölte Gi- ró-Szász András kormányszóvivő csütörtökön. Prognózis ■ Európai Bizottság ■ Konvergenciaprogram Államháztartási egyenleg (a GDP %-ában) ■3,0 2014 -3’3 GDP-változás (az előző évhez képest, %) Miről szól a reklámadó? A legnagyobb homály egyelőre a reklámadó tervét övezi, amely az érintetteket is teljesen váratlanul érte. „Semmilyen előzetes egyeztetés nem volt a kormánnyal. így az adózók köre és a mérték sem ismert. Nem mindegy, hogy a hirdetőt vagy a médiacéget terhelné az adó” - mondta lapunknak a Magyar Reklám- szövetség főtitkára. Balogh Virág emlékeztetett: tavaly mintegy 2,9 százalékkal zsugorodott a hazai reklámkölGyorsabban érkezhetnek ki a mentősök a bajba jutottakhoz összefogás Százhúsz darab navigációs készüléket kapott a mentőszolgálat a Provident Pénzügyi Zrt.-től Minden második mentőautóba kerülhet útvonaltervező berendezés annak a 120 darabos GPS adománynak köszönhetően, amit a Provident Pénzügyi Zrt. és az NNG Kft. közösen ajánlott fel az Országos Mentőszolgálatnak. Egyszerre ilyen sok azonos típusú navigációs készüléket még soha nem kapott a Mentőszolgálat. „A lehető legjobb helyre került az adomány. Nem ez az első alkalom, hogy vállalatunk segíti a mentők elkötelezett munkáját. Két éve több mint harminc számítógépet ajándékoztunk a mentőszolgálatnak a gépparkunkból. Az életmentés sok esetben a mentők gyorsagán múlik” - mondta Mozga Gábor. A Provident Pénzügyi Zrt. hitelkezelési igazgatója ugyanakkor hozzátette: reméli, hogy minél kevesebbszer lesz szükség a készülékekre. Az összességében milliós értéket képviselő GPS-ekbe az útvonaltervező szoftvert az NNG fejlesztette ki. Mivel a mentőautókra vészhelyzetben nem vonatkoznak a KRESZ szabályai, ezért a készülékeket ilyen esetekre is beállították. „A Mentőszolgálattal való szorosabb együttműködésünkkel hozzájárulhatunk a hazai egészségügyi szolgáltatások színvonalának növeléséhez, hiszen a biztos navigáció a kiérkezési időt lerövidítve életmentő segítséget jelenthet. A felajánlott navigációs szoftverekre, amelyek a rohamkocsiknak beállított sürgősségi A GPS a leggyorsabb útvonalat is megmutatja a sofőrnek gépjárműves funkciókat is tartalmaznak, életre szóló térképfrissítést is biztosítunk” - fogalmazott Balogh Péter, az NNG Kft. vezér- igazgatója. Burány Béla, az OMSZ megbízott főigazgatója szerint a vállalatok összefogásának köszönhetően sok esetben gyorsabban érkezhetnek majd ki a mentősök a bajba jutottakhoz, ami életmentő segítséget jelenthet. „A ma átvett készülékekkel együtt országszerte immár közel ötszáz mentőautóban működhet útvonaltervező. Sajnos néha előfordul, hogy segítségnyújtás közben törik fel a mentőautókat és ellopják a GPS készüléket, pedig nélkülözhetetlen eszköz. A leggyorsabb út mellett több alternatív útvonalat is készít, ami kiszálláskor és a kórház felé is nagy segítség a sofőröknek” - hangsúlyozta Burány Béla. Az Országos Mentőszolgálat megbízott főigazgatója szerint a nagyvonalú és célzott adományokat nem csak a fővárosi mentőautókban fogják használni, hanem a megyei állomásokon is. Az OMSZ ma összesen 905 mentőautóval rendelkezik, melyek közül 733 teljesít egy időben szolgálatot. Az 1990-es 169-cel szemben tavaly már 231 helyről indulhattak bevetésre a mentősök. Az elmúlt három évben mindössze 7 új mentőállomás épült, illetve 14 részlegesen megújult. Most 60 mentő- állomást újítanak majd fel a 22 új építése mellett.
