Heves Megyei Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-10 / 108. szám
2013. MÁJUS 10., PÉNTEK 5 MARKHOT FERENC KÓRHÁZ Távoli még a maratoni cél gondozás Ritka betegséggel együtt élőkért dolgozik az egri team Dr. Major Tamás beteget vizsgál. Kollégáival azért is dolgozik, hogy olyan emberek életét könnyítse meg, akik egy ritka génhibával születtek. ■IM ■// // / Tudoszures: életet menthet, ha időben felismerik a kórt vizsgálat Változnak a tüdőszűrésen való részvétel szabályai, ám ennek egy része nem érinti Heves megyét, ugyanis itt szerencsére évek óta alacsony a TBC-vel diagnosztizált betegek száma. Dr. Csicsári Katalin, a Markhot Ferenc Oktatókórház Tüdőbeteg-gondozó Intézetének főorvosa elmondta: az országos szabályozás szerint 2014 tavaszától megszűnik a kötelező tüdőszűrés rendszere. Ezt már évek óta csak ott rendelik el, ahol kiugróan megemelkedik a tuberkuló- zisos esetek száma. Heves megye szerencsére nem ilyen. Utoljára 2008-ban kellett a hevesi kistérségben elrendelni a kötelező megjelenést. Csicsári Katalin rámutatott: a változtatás oka, hogy a költségekhez képest nagyon alacsony volt az így kiszűrt esetek száma. Ugyanakkor megmarad a kötelező jellegű szűrés a rizikócsoportba tartozó embereknél. így továbbra is kötelezően szűrik a szociális szálláson élőket, a hajléktalanokat, a büntetés-végrehajtási intézmények dolgozóit, a fogvatartottakat, az egészségügyben dolgozókat. Utóbbi esetben azokat, akik kiemelten ki vannak téve a fertőzésveszélynek: tüdőgyógyászként, bakteriológiai laboratóriumban, vagy sürgősségi osztályon dolgoznak. Fontos lenne, hogy 40 éves kor felett mindenki évente egyszer elmenjen szűrésre. Ez továbbra is ingyenes, és bár a vizsgálat önmagában nem mutatja ki a tüdőrákot, de felhívhatja a figyelmet egy kezdődő elváltozásra. Az időben felismert betegség mindig nagyobb eséllyel gyógyítható. Egyre kevesebben figyelnek erre, mert míg pár éve 20 ezer szűrést végeztek 12 hónap alatt, addig ma csupán 12 ezret. Dr. Csicsári Katalin felhívta a figyelmet arra is, hogy szeptemberben dohányzásról leszoktató programot indítanak az egri tüdőbeteg-gondozóban. Tíz-tizenöt fős csoportokban, pszichológus, pszichiáter segíti majd a leszokást a cigarettáról. ■ Az oldal a kórház és a kiadó együttműködésével készült. A költségeket a megrendelő fizeti. Véletlenül figyelt fel az egri kórház fül-orr-gégész főorvosa, dr. Major Tamás egy ritka érfejlődési rendellenességre, az Osler-kórral együtt élő páciensekre és kezdte el a kapcsolódó szakterületeken, elsősorban a hematológián és a radiológián dolgozó kollégáival felkutatni a Heves megyében érintett betegeket. Guti Rita- Egy elcsípett nővéri mondat indította el a kutatást avat be a kezdetekbe Major doktor.- Egy visszatérő orrvérzés beteget láttunk el éppen, amikor az ápolónő megemlítette, hogy ennek a betegnek az egyik hozzátartozója is járt már nálunk hasonló problémával. A Heredi- taer Haemorrhagiás Teleangiectasia (HHT), vagy ismertebb nevén az Osler-kór egy érfejlődési rendellenesség. Domináns öröklődésű genetikai hiba ez, amit többnyire a pácienssel való első találkozáskor köny- nyen fel lehet ismerni. Az arcon, ajkon, szájüregben, az orr nyálkahártyán, az ujjakon kis vöröses értágulatok, apró pötytyök láthatóak, de lehet a gyomor-bélrendszerben is ilyen. A laborleletekben gyakran vashiányos vérszegénység jelentkezik. A kór nem gyógyítható, de kezelhető. Fontos, hogy a beteg ismerje a betegségét, orvosi beavatkozásokkor informálja róla az őt ellátó egészségügyi személyzetet. Szükség lehet folyamatos vaspótlásra is. A leggyakoribb, legjellegzetesebb panasz a napi szinten jelentkező, nehezen elállítható orrvérzés. Ez általában fiatal felnőtt korban, a 20. életév körül jelentkezik, de gyermekkorban is megjelenhet. Mivel a betegség öröklődik, a családok generációk óta hozzászoktak már, nem ijednek meg, ha jelentkezik. Bámulatos egyébként, milyen professzionálisan tudják már tamponálni a rutinos betegek a saját orrvérzésüket. Az Osler-kór előfordulása 1:5000-hez Európában, ebből levezethető, hogy az egri Markhot Ferenc Oktató Kórház ellátási területén körülbelül 60 ilyen beteg lehet. Mivel az orrvérzésen túl egyes esetekben az artériák és a vénák vérzésre hajlamosító kóros összeköttetése is előfordulhat a belső szervekben, fontos, hogy a betegségre fény derüljön. Több orvos szakma is együttműködik a kezelésben, így az egri gondozás is hematológus, gasztroen- terológus, tüdőgyógyász, belgyógyász, radiológus orvosok együttműködésével zajlik. Valódi csapatmunka ez.- Ha a maratoni futás távjá- ban próbáljuk lemérni, hogy hol tartunk most, akkor azt mondhatom: körülbelül a második kilométernél járunk - szögezte le dr. Major Tamás. - Több szálon is próbáljuk felkutatni a térségünkben élő betegeket, hogy gondozásba vegyük őket. Egyrészt a már ismert esetek családjain keresztül keresgélünk, de a kórház valamelyik osztályán többszöri visszatérő orrvérzéssel megfordult betegeket is vizsgáljuk. Mindezeken túl a családorvosoktól kérünk segítséget. Szeretnénk, ha a diagnosztizált betegek a későbbiekben egy apró igazolványt hordhatnának magukkal, ha baleset éri őket, az őket ellátók tudjanak a problémájukról. Egy egyszerű fogászati beavatkozásnál például, ha a gondozásba vett beteg informálja a fogorvost a génhibáról, akkor automatikusan antibiotikumot kap a páciens. Ezzel nagyobb bajt, pl. agytályogot előzhetünk meg. Ezen túl azért is fontos lehet a betegek felkutatása, mert számukra nagyon fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük a vérképüket, nem alakult-e ki vashiány. Félezer ápolót várnak Egerbe júniusban a kongresszusra fórum - Büszkék vagyunk rá, hogy városunkban rendezhetjük meg az egészségügyi szakdolgozók legnagyobb országos konferenciáját június 27-től 29-ig. A korábbi tapasztalatok alapján egy-egy ilyen szakmai találkozóra legalább félezer szakdolgozó jön el. Most is legalább ekkora létszámra számítunk - tájékoztatott Tere- nyeiné Sebők Katalin, az egri Markhot Ferenc Oktató Kórház ápolási igazgatója. A 44. Országos Szakdolgozói Kongresszus rendezési jogát egyébként a tavaly Szolnokon megrendezett eseményen nyerte el a megyeszékhelyi intézmény. Először rendezik Egerben a találkozót. Ezúttal is széles témaválasztékkal várják az egészségügyben dolgozókat. Szólnak majd az egészségügyi ellátás változásairól, a kliensorientált ápolásról, a szakképzésben bevezetett újdonságokról, de az egészség- ügyi technológia fejlődéséről, tudományos fejlesztésekről is a Hotel Egerben összesereglő résztvevőknek. Minél egészségesebbek az emberek, annál jobb lesz a világ holnap. Ez a mottója a tanácskozássorozatnak. Ezúttal több mint száz előadást kínálnak a szakdolgozóknak, akiknek a három nap alatt lesz módjuk megismerni a megye- székhely történelmi nevezetességeit is. A korfferencia végén pedig döntenek majd arról, hová kerül a vándorkönyv, azaz melyik városban találkozhatnak majd jövőre az ápolók. ■ Terenyeiné Sebők Katalin Egerben jó hangulatú csapatban dolgozik dr. major tamás főorvos egyébként 1998-ban végzett a debreceni orvosegyetemen, ezt követően a fül-orr-gégész szakvizsgáját 2002-ben tette le, PhD fokozatát pedig 2009-ben szerezte meg. Jelenleg allergológus szakorvosjelölt. Megyszékhelyünkön immár két esztendeje, 2011 februárja óta végzi a gyógyító munkát. A debreceni születésű szakember annak idején a szülővárosában kezdte el a pályáját, s ma is ott él. Egy héten négy napot tölt a hevesi megyeszékhely kórházában. Azt mondja, szívesen dolgozik itt, mert az osztályon, ahol gyógyít, ezt igen jó légkörben teheti. A szakmán túl számára ez is nagyon fontos. A vörösbor hozzájárulhat a szívbetegségek megelőzéséhez tudomány Ha kellő mértékkel és étkezés közben isszuk a bort, abban az esetben az bizonyítottan az egészségünkre válik- Amikor szív-érrendszeri betegségekről beszélünk, nem csupán a szívünkre kell gondolnunk. Az, hogy idő előtt, 40-50 éves korunkban megbetegszik-e ez a rendszer, sok tényezőtől függ. A genetikai tényezőkön túl nagy szerep jut az életmódunknak, annak, hogy mit eszünk, mit és mennyit iszunk - mondja dr. Hanis Béla kardiológus főorvos. A doktor tudományos munkát is szentelt már a „mértékletes borivás” jótékony hatásának. Az orvostudományok atyja, Hippokratész ajánlotta ezt először.- A vörösbor mértékletes fogyasztása, a rizikótényezők optimalizálásán túl, hozzájárulhat a szív-érrendszer egészségének a megőrzéséhez. A nők napi 1-2 deci, férfiak napi 2-3 deci bor étkezés közbeni elfogyasztásával hozzájárulhatnak szívük, érrendszerük egészségének megőrzéséhez. Bár alapvető bizonyítékok támasztják alá a mértékletes vörösborfogyasztás jótékony hatását, némi kétség mégis felmerül. Még mindig nem világos, hogy a pozitív hatások erősítésében van-e módosító szerepe az életkornak, a nemnek, az étkezé- | si-italozási szokásoknak, a fizi- 1 kai aktivitásnak. A szakirodai- J mi adatok még nem támasztják § alá azt a javaslatot, hogy az Dr. Hanis Béla szerint a vörösbor segíthet egészségesnek maradni absztinenseknek el kellene kezdeni napi rendszerességgel alkoholt fogyasztani - idézte fel a doktor az Egerben két éve a kardiológusok szakmai konferenciáján előadott munkáját. Hogy hogyan kezd el foglalkozni egy szakorvos borfogyasztási kérdésekkel? Erre a felvetésre csak nevet dr. Hanis Béla:- Vannak nálam szakavatottabb borfogyasztó orvosok Egerben is. Mégis késztetést éreztem e kérdéskör kutatására. Kicsit tudatos volt a tematizálás, hiszen nagyon jól hangzott az Egészség és a bor kapcsolata cím az Egerben, a bikavér hazájában rendezett kardiológus-kongreszszuson. Azt gondolom, az orvos akkor végzi jól a dolgát, hanem csak a gyógyszert írja fel a betegének, hanem egyrészt időt szán arra, hogy a patikaszerek hatását a páciens számára érthetően elmagyarázza, ráadásként életvezetési tanácsokat is mellékel a vény mellé. Ilyen tanács lehet a mértékletes, étkezés közbeni vörösborfogyasztás, de a mozgásra ösztönzés is. Utóbbi, ha rendszeresen és kitartóan végzik, olyan, mint egy „polypill”, amely az antidiabeti- kumok, a primer és a szekunder megelőzésben használatos egyéb gyógyszerek, a koleszterin- és vérnyomáscsökkentők hatását is fokozza. ■
