Heves Megyei Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-08 / 81. szám
2013. ÁPRILIS 8., HÉTFŐ HORGÁSZAT - VADÁSZAT 5 Túl elnezo a szabályozás állatvédelem A zoofília felett sem lehet semmiképpen szemet hunyni Ezeket a lovakat iszonyú körülmények között tartották egy dél-hevesi telepen. A hatóságnak kellett lépnie a megváltoztatásáért. Képünk illusztráció. HIRDETÉS 3300 Eger, Makiári úl 82. Telefon: 70/362 7941; 36/322-705 F.-mail: gabor(5> liorgaszparadicsom.com 20.000 Ft felett ingyenes házhoz szállítás! Biztos módszerek tavaszi kapásért a horgászvizeken ötletek A békés és ragadozó halak eredményes és szórakoztató horgászata számos horgászmódszerrel kivitelezhető. A kifogni óhajtott halfajok táplálkozási szokásai víztípusonként, évszakonkéntis változhatnak. ■ A rakós botozás a gyűrűzetlen botos horgászat magasiskolájának tekinthető. Az esetek zömében a természetes csalikkal űzött alap módszerek (úszózás, feneke- zés) könnyebben és gyorsabban sajátíthatók el a kezdő horgászok számára, mint a nagyobb gyakorlatot megkövetelő műcsalis horgászat (pergetés, műlegyezés). A finomszerelékes horgászaton belül az úszós módszerek kísérleti műhelye és motorja a versenyhorgász sport. A korszerű könnyű-úszós gyűrűzetlen (spicc bot, rakós bot) és gyűrűzött horgászbotos (match, bolognai) technikák kikerülhetetlenek a sportszerű úszós békéshalazásban. Az orsó használatát nélkülöző spiccbotos úszózással a kisebb egyedsúlyú, de gyakori kapásokkal keszegfélék és pontyok ejthetők el. ■ Oldalszerkesztő: DamfAnna Telefon: 06-36/513-600 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-600 Horgász - Vadász oldalunk legközelebb május 9-én jelenik meg. A márciusban lezajlott Környezet- és Természetvédelmi Szervezetek XXIII. Országos Találkozóján jelentős többséggel szavazták meg az állatvédelmi szekció állás- foglalását. Damf Anna Az állatkínzás önálló bűncselekményként csak 2004-ben került be a Büntető Törvény- könyvbe (Btk.). Több országban súlyos pénzbüntetést rónak az állatkínzókra, Ausztriában és Németországban 25 ezer eurót, Franciaországban 30 ezer eurót, Szlovéniában akár 84 ezer eurót is. Olaszországban, ha várlaki illegális versenyeket szervez állatok között, azt 160 ezer euróra is büntethetik. Egyes nem uniós országokban - mint Bosznia-Hercegovinában is - 5000 eurót köteles fizetni az, aki kegyetlenül bánik az állatokkal. Több országban már az Alkotmányban lefektették az állatok védelmének általános kötelezettségét. Ilyen példákat találhatunk Németországban, illetve Szlovéniában. Hazánk Alaptörvényében a „P” cikkben olvashatunk erről. Az állatvédelmi törvényeket vizsgálva, néhol igen különleges szabályozásokra figyelhetünk fel. Például Ausztriában általános kötelezettség, hogy aki egy felismerhetően sebesült vagy veszélyben lévő állatot lát, annak meg kell adnia ■ Szlovéniában az állatokkal kegyetlenkedők akár 84 ezer euró büntetést is kaphatnak. az észszerű kereteken belül a segítséget, amennyiben ez nem lenne lehetséges, segítséget kell hívnia. Szlovéniában, ha valaki megmérgezi az állatok ivóvizét vagy takarmányát, az egy évtől 3 éyig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Magyarországnak mindenképpen tanulmányoznia kellene és saját gazdaságossága érdekében fokozatosan be kellene építenie a magyar jogrendszerbe a fejlett tagállamok állatvédelmi joggyakorlatát. Mint ahogyan az Európai Unióban több példán keresztül követhetjük ■ nyomon az elkobzott állatok további sorsát, ahol az elkobzás Több országban büntetik a zoofíliát, azaz az állatokkal való szexuális kapcsolatot. Ez jelenleg Magyarországban nem számít bűncselekménynek. Franciaországban akár 2 évig, Norvégiában pedig 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik az ilyen tetteket. A márciusi konferencián elfogadták, hogy a most érvényben lévő törvény hatálya terjedjen ki az összes állatra, ne csak a gerincesekre (például szivacsokra, puhatestűekre, ízeltlábúakra) is. Az állatkínzás tényállását vagy a testi sértéshez hasonlóan végérvényesen eredmény-bűncselekménnyé- kell alakítani, vagy mellőzni kell a jelenlegi diszpozícióból az „alkalmas arra, hogy annak állami feladatnak minősül, s így a költségeket is az állam viseli és ő gondoskodik az állatról. Magyarországon a civil kontroll hiánya mellett a közpénzekből aránytalanul támogatják a gyepmesteri telepeket, holott szakképzett civilek fennhatósága alá kellene helyezni ezt a fontos tevékenységet - tartják egyre többen. maradandó egészségkárosodást vagy pusztulást okozzon” kitételt. Az állatkínzás vétségének alapesete legyen három 3 év, a zoofília pedig külön tényállásként kerüljön be a Büntető Törvénykönyvbe! javaslatként elhangzott: a kiszabható állatvédelmi bírság összegét emeljék fel, hogy a felső határa a jelenlegi tízszerese legyen. Az állatkínzókat jogerős ítélet után tiltsák el az állattartástól. Az elkobzott állatok sorsáról az állam gondoskodjon, és teremtse meg ehhez a pénzügyi feltételeket. A gyepmesteri telepeket utalják a civilek irányítása alá. Hazánkban az elmúlt két évben hatalmas reformok történtek. Mind az állatvédelmi törvényt, mind az egyes állatvédelmi tárgyú rendeleteket, mind a Btk.-t módosították, hogy közelítsünk az EU elvárásaihoz, színvonalához. Ám még így is óriási a lemaradásunk. A jelenlegi szabályozás szerint a Btk. csak a gerinces állatokat védi. Európában számos ország (Svájc, Norvégia) állat- védelmi törvénye az összes állatra kiterjed, nem csak a gerincesekre. Ezért a magyar jogszabályt is ki kellene terjeszteni a nem gerinces állatokra is. Dániáig kellett eddig utazni a vadászati tárlat látogatásáért kiállítás Interaktív, gyermekes családoknak egész napos programot kínáló múzeummá alakul a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum, amely a hatvani Grassalkovich-kastélyban kap helyet az épület felújítása után. A 3,15 milliárd forint értékű beruházással a jövő év tavaszán készülnek el, a létesítményben gyermek vadászati ügyességi játéktér, élő rókával működő kotorékpálya is lesz. Az épülő múzeumhoz hasonló intézmény Európában csak Dániában található. A főépület földszintjén kap helyet a kastélytörténeti kiállítás, a vadászkonyha, a halászó-va- dászó ember életét bemutató kollekció, két emelet magas dioráma, amely bemutatja a Kárpát-medence élőhelyeit. Az emeleten rendezik be a magyar vadászírók emlékszobáit. A díszteremben a leghíresebb vadásztrófeák másolatai kapnak helyet. A melléképületekbe kerül az interaktív kiállítóterek többsége, az íjász- és lövészpálya, a kertben kilátó és sövény-labirintus. A télikertben ezer embert befogadó események megtartására is mód nyílik. ■ Ismét gondot okoznak a kárókatonák szabályozás A nagy kárókatona halfogyasztása évek óta súlyos gondokat okoz a halastavakon, természetes vizeken. Hazánkban 2500-3000 pár fészkel, de a kóborló, vonuló madarakat is beszámítva az állomány meghaladja a 25 ezer példányt. Mivel egy kárókatona napi fél kiló halat eszik, a faj évenkénti halfogyasztása eléri a 2500 tonnát. A Tisza-tó két nagy fészektelepén az elmúlt esztendőben közel 400 pár költött. Az utóbbi években robbanásszerűen megnőtt a kis kárókatona egyedszáma is. Tavaly éppen ezért létrejött a kárókatona-munkacsoport, amely csökkenteni akarja a nagy kárókatona helyi állományát. ■ Erősíteni kell ezen a téren a civil kontrollt Elszaporodtak a bamamedvék a szomszédban kitekintés Felmérés szerint háromszor annyi nagyvad él a havasokban, mint amennyi optimális lenne Puska helyett távcsövet vesz a természetbarát A barnamedvék számának optimális esetben 5500 körül kellene mozognia, ám Romániában legalább 7500 egyed él. A nagy létszám nagyon sok kárt okoz a lakosságnak. A szigorúan védett nagytestű vadállatok száma aggasztóan nő, Beszterce-Naszód megyében például 2008-ban 321 medvét számoltak, 2012-ben 448-at. A természetes egyensúly megtartása érdekében a minisztérium szerint a térségben 156 egyednek kellene élnie. Ugyanezen a vidéken a farkasok optimális létszáma 70, 2012-ben 227 egyedet számláltak, 80-nal többet, mint 2008-ban. Az optimális létszámot egy adott területen minden állatfajra külön mutatók szerint számolják ki, ebben szerepet kap az élettér, táplálékszerzés lehetősége, az adott faj szaporodásához szükséges feltételek. A szóban forgó vadállatok sokszorozott - országos és európai - védelem alatt állnak, emiatt még akkor is, ha adott területen túl magas a számuk, nem lőhetők ki. A „méregzöld vadvédelem” és az elmúlt 23 év erdőirtása oda vezetett, hogy a vadászt gyilkosnak bélyegezték, miközben falvak kényszerülnek arra, hogy éjszakákon át őrködjenek kiabálva a földjeiken. A barnamedve költöztetése országon belül nem megoldás A szakemberek szerint a medvék országon belüli költöztetése nem megoldás, hiszen a romániai vadállomány messze meghaladja az egészséges átlagot, így csaknem fölösleges az egyik megyéből a másikba vitelük. Új erdészeti törvénykönyv megalkotását fontolgatja a kormány, szigorúan büntetnék a meggondolatlan fakivágást és erdőirtást. Ezzel a vadállomány g is visszaköltözhetne saját életűi terébe. Az emberközeli életmód | táplálékszerzés és klíma szem- ! pontjából is kedvezett a medvé- ! nek, farkasnak, hiúznak, ezért | a korábbi egy-két kölyök he- 1 lyett egyre gyakrabban a medvének öt bocsa is születik. ■ megfigyelés Az év első két hónapjában nagy vízimadármoz- gás zajlott. Az áttelelő tőkés récéken túl január közepén érkeztek az első átvonuló vadlúd- csapatok, melyek többségét a nagy lilik alkotta, de az egyetlen hazai fészkelő faj, a nyári lúd is az átlagnál nagyobb példányszámban mutatkozott. Feltűntek olyan ritkaságok is, mint a rövidcsőrű, a vörös nyakú lúd, melyet sokan méltán a legszebb vadlúdnak tartanak. Előkerült a bütykös ásólúd és a vetési lúd is. A tömeget a leggyakoribb hazai faj, a tőkés réce alkotta, de százas csapatokban láthatók a csörgő és fütyülő récék is ■
