Heves Megyei Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-08 / 81. szám

2013. ÁPRILIS 8., HÉTFŐ A Remenyik Zsigmond- emlékház megújul dormánd Tart a Reme- nyik-emlékház felújítása. A három helyiséges kiállító- hely külső homlokzata újul meg, cserélik a nyílászá­rókat, a villanyhálózatot is modernizálják. Az önkor­mányzat Leader-pályázaton 5,1 millió forintot nyert e célra. A munkák májusra fe­jeződnek be. A helyhatóság a Petőfi Irodalmi Múzeummal (PIM) működik együtt. En­nek részeként a PIM moder­nizálná a világítástechnikát, a mai kor követelményeihez igazítaná a tár megjelenését, s a Remenyik-hagytékból tovább bővítené a kiállított anyagot. ■ G. R. Megjelent isjnét a Poroszlói Újság poroszló Napvilágot látott a helység és körzete függet­len havilapjának legújabb száma. Ebben beszámolnak a márciusi nemzeti ünnep eseményeiről, óvodai és isko­lai rendezvényekről, de arról is, milyen munkát végeztek a polgárőrök tavaly a telepü­lésen. írnak a horgászbálról, de az önkormányzat leg­frissebb döntéseiről, rendele­téiről is tájékozódhatnak az olvasók a lapból. ■ G. R. Ötven család „lakhat jól” a faluban szajla Az önkormányzat pá­lyázott és nyert is a Minden Gyermek Lakjon lói! prog­ramban. Ennek megfelelően Szajlán 50 család kap segít­séget. A vetőmagokat ma dél­előtt a polgármesteri hivatal előtti területen vehetik át az érintettek, és kezdhetik el a gazdálkodást. ■ G. R. Vetőmagosztás MEGYEI KÖRKÉP Életmentő szavak a tetőn párkányon A szakpszichológus győzte meg a nőt, hogy ne ugorjon le Komóczi Mihály elmondta: a szombati „éles” krízishelyzet volt, a szakember nem az okot keresi, hanem a megoldást. Képünk illusztráció. Öngyilkossággal fenye­getőzött egy nő az egri Felsővárosban szombaton délután. A háztetőn egy szakpszichológus győzte meg: álljon el a szándékától. Pócsik Attila Nem sokkal délután fél három­kor érkezett bejelentés a rend­őrség ügyeletére szombaton: egy nő ül az egri Felsővárosban egy Vallon úti négyemeletes épület tetején, minden bizony­nyal öngyilkossági szándék­kal. Perceken belül a helyszín­re érkeztek a mentőszolgálat és a nyomozó hatóság munkatár­sai, illetve az egri tűzoltók, két szerrel, köztük egy magasból mentő járművel. A labilis idegállapotban lévő, harminc év körüli nőt többen arról próbálták meggyőzni, áll­jon el a szándékától. Némely pillanatban úgy tűnt, ez sikerül is, míg pár másodperccel ké­sőbb már hangos zokogásban tört ki az asszony, s távolabb húzódott a hozzá beszélőktől. Lentről hajmeresztő látvány volt mindez: centiről centire araszolt odébb, miközben lá­bai lelógtak az épület tetejéről, s láthatóan nem törődött vele, hogy bármikor lezuhanhat. A környéken eközben egyre több ember gyűlt össze, kiderült: a nő a házban lakik három gyer­mekével és élettársával. Egye­sek tudni vélték: már délelőtt veszekedett a család, amelynek tagjai egyébként nem olyan ré­gen, talán fél éve élnek a ház­ban. A rendőrök és a tűzoltók lezárták a környéket, volt, aki ekkor érkezett meg, s már nem mehetett be az épületbe. Egy ott lakó nem vette észre az ese­tet, s pizzát rendelt, ám az étel­re várnia kellett, lévén a futár sem juthatott a lépcsőházba. Délután 3-kor érkezett meg Komóczi Mihály, igazságügyi klinikai szakpszichológus, aki­nek végül fél óra alatt sikerült meggyőznie a nőt: ne ugorjon.- Otthon hívtak a főkapi­tányságról, összekaptam ma­percek alatt legalább százan gyűltek össze a helyszín melletti téren. A környékbeli lakóházak erkélyein is a szokásosnál töb­ben ácsorogtak. Az emberek között - ahogy az ilyenkor lenni szokott - több pletyka is mind­járt szárnyra kapott, egyesek az okokat keresték, miért juthatott valaki eszébe, hogy a tetőre menjen, mások a hogyanra sze­gam, ide siettem - idézte fel a szakember. - Amint felmentem a tetőre, láttam: valódi krízis- helyzetről van szó. Ebben az esetben az ember nem az oko­kat keresi, s nem a miértekre ■ Tudtam, hogy van három gyermeke, ezért arról kérdeztem, hogy mit szokott főzni nekik. szeretne választ kapni. Ilyen­kor az első és legfontosabb te­endő, hogy kimozdítsuk az em­bert, azaz jöjjön el a párkány­tól, ne akarjon leugrani, illetve véletlenül se csússzon le, mert ez is előfordulhat. Szerencsére ez most sikerült, hiszen a hölgy először közel két méterrel jött beljebb az épület szélétől. rettek volna választ a kapni, azaz, honnan volt kulcsa azasz- szonynak a feljáróhoz. Egy kör­nyékbeli férfi a megoldási mód­szert kifogásolta, szerinte hatá­rozottabb fellépésre, komman­dósok bevetésére lett volna szükség, egy idősebb nő pedig úgy nyugtázta a történteket: a legfontosabb, hogy nem történt tragédia. Komóczi Mihály kérdésünk­re elmondta: ilyenkor arról szükséges, tanácsos beszélni, ami egy embert az élethez köt.- Tudtam, hogy van három gyermeke, ezért arról kérdez­tem, mit szokott főzni nekik, hogyan szoktak együtt tanulni, érzéseket kell ilyen esetekben megfogalmazni - emelte ki. - Ezután meg kell győznöm ar­ról, hogy akik itt vannak, a tűz­oltók, a rendőrök, a mentősök, mind segíteni akarnak. A szakpszichológus hozzá­tette: hál’ Istennek ritka az ilyen eset, a pályáján még nem fordult elő, hogy valaki ugrott volna. Nem véletlenül őt érte­sítették: a szakember korábban a rendőrségnél dolgozott, túsz­tárgyaló képzést is kapott, ami­nek ilyen esetben mindenkép­pen hasznát veszi, hiszen, mint fogalmazott, az ember, még, ha pszichológus is, nem úgy szüle­tik, hogy egy ilyen helyzetet si­kerrel kezelni tudjon. Hozzátet­te: a szombati egy „éles” helyzet volt, ilyenkor a szakemberben is ott a belső feszültség, a tár­gyalásnak ugyanis egy ember­élet a tétje. A hölgyet sikerült lebeszél­ni öngyilkossági szándékáról, nyugtatót kapott, a mentőszol­gálat munkatársai a kórházba szállították kivizsgálásra. ■ Sokak figyelmét felkeltette az eset a környéken 3 JEGYZET Nosztalgia, régi illúziók „ÁPRILIS NÉGYRŐL Szóljon az ének” - jutott eszembe az úttörődal, amikor a Thürmer Gyula-féle kommunista párt az elmúlt héten megemléke­zett „felszabadulásunk” ün­nepéről. Betéve tudjuk, hogy nem volt itt szó semmiféle felszabadításról, a vörös had­sereg kifejezetten okkupá- cióként rögzítette dokumen­tumaiban az ország 1945-ös teljes megszállását. Arról a háborúról pedig, ami füg­getlenségünk elvesztéséhez vezetett, napjainkig sokféle csúnyaság kiderült már. A KÁDÁR-RENDSZER iránti nosztalgiáról elég, ha azt mondjuk, hogy az a társada­lom nagy többségében ma már nem bír relevanciával, legföljebb a bőven negyven fölött járók között lehetnek még olyanok, akiknek fü­lében cseng a pártfőtitkár szava: a krumplilevest ne­vezzük krumplilevesnek! Ápolni Kádár emlékét jó kis politikai mellékvágány, amit igazolnak a négyévenkénti választások egyre gyengébb munkáspárti eredményei. ám mégis van abból a korból egy eszme, amit tudat alatt sokkal szélesebb körből tá­mogatnak, mint a rendszert már felnőtt fejjel átélt lákő's- ság. Az egyenlőség gondola­ta ráadásul nem is nálunk, a „létező szocializmusban” keletkezett, hanem a francia forradalomig nyúlik vissza. A szabadság, egyenlőség, testvériség lózungját per­sze zászlóra lehet tűzni ma is, megvalósítani azonban aligha. Még akkor sem bizo­nyult igaznak a kijelentés, hogy egyenlőek vagyunk, amikor ezt a hatalom nyíl­tan deklarálta. Sokkal in­kább arról volt szó, hogy az egyenlőtlenül porciózott szegénység ügyesen elfedte a különbségeket. ha mégis tudni szeretnénk, milyen volt az a világ, nem az időben, hanem a térben praktikus utaznunk. Egé­szen Észak-Koreáig. Szuromi Rita: Falu a nemesek földjén monográfia Hiánypótló kötet jelent meg Hevesvezekény történetéről Kárpátaljával ismerkedtek a gyöngyösi hetedikesek Könyvbemutatókon ritkán lá­tott népes közönség, száznál is több ember volt kíváncsi arra a szép kivitelű, korabeli fotók­kal színesített monográfiára, amely a 706 lakosú Hevesveze­kény csaknem 780 éves törté­netét tárja az olvasók elé. A „Falu a nemesek földjén” című kötet kiadását szorgal­mazó Fenyves László polgár- mester nagy tisztelettel adózott mindazoknak, akik részesei voltak a gazdag tartalmú, szá­mos hasonló tárgyú alkotással szemben élvezetes olvasmány­ként is forgatható mű létrehozá­sában. Első helyen nevezte meg a könyv szerzőjét, Szuromi Rita írót, újságírót, aki a találkozón a monográfia elkészítésének kulisszatitkaiba avatta be a résztvevőket. Elmondta: nehezítette a mun­kát, hogy igen hiányos a te­lepülés hivatalos iratanyaga. Pótolta azonban ezt, hogy a hajdan itt élt földbirtokosok le­származottai, s a helyi lakosok féltve őrzött dokumentumaik­kal, fényképeikkel, emlékeik­kel járultak hozzá a róluk is szóló írásmű megteremtéséhez. Az első említés a helységről - amely egykor a hevesi vár vé­delmét biztosította - egy 1234- es oklevélből való. Az 1700-as évektől az itt földtulajdonos famíliák határozták meg a fa­lu életét. A nemesi családok ­A kötet ízléses borítója a Szalgháryak, a Yrataricsok, a Szinayak, a Gáspárdyak, a Mlinkók, a Makayak - koránt sem úr-szolga viszonyban éltek a helybeliekkel. A XIX. század végétől pedig vasutas nemze­dékek sora nőtt fel e helyen. Nagy értéke a kötetnek - amelynek formai tervezője-ki- vitelezője Hanuszik Csaba volt -, hogy a nemesi famíliák utó­dai és az itt élő idős emberek jóvoltából múltidéző érdekes visszaemlékezések, vallomá­sok teszik izgalmassá. Jól jelzi a kedvező fogadtatását, hogy nagy számban érkeztek a be­mutatóra olyanok, akik már ré­gen, vagy sosem fordultak meg eddig a településen. ■ SZ. Z. utazás a gyöngyösi Egressy Béni Kéttannyelvű Általános Iskola tanulói a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által támoga­tott, „Határtalanül” elnevezésű program keretében négynapos kárpátaljai utazáson vettek részt. Az intézmény ugyanis „1100 éves magyar emlékek és II. Rákóczi Ferenc öröksége Kárpátalján” című pályázatá­val több mint 700 ezer forintot nyert erre a célra. Kéri Kornél és Csúzdi Bence 7. osztályos tanulók elmondták: a programban 27 diák,' három pedagógus vett részt. Céljuk a II. Rákóczi Ferenc életével kap­csolatos emlékhelyek, a honfog­lalás során érintett települések felkeresése volt. Jártak Bereg­szászon, Munkácson, Tiszacso- mán, Szolyván, a Vereckei-szo- rosnál, Volócon, a Sipot-vízesés- nél. Molnár László honismereti vezető segítségével megismer­kedtek a több száz éve együtt élő népek múltjával, jelenével, Kárpátalja természeti értékei­vel. Iskolalátogatáson is jártak a Derceni Középiskolában, ahol rendhagyó történelemórát hall­gattak meg Zsukovszky Miklós tiszteletestől. Mindemellett testvériskolai kapcsolatot is kialakítottak, március 15. alkalmából ünnepi műsorral kedveskedtek a mun­kácsi II. Rákóczi Ferenc Közép­iskola tanulóinak. ■ T. 0.

Next

/
Thumbnails
Contents