Heves Megyei Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-24 / 95. szám

2 MEGYEI KORKÉP 2013. ÁPRILIS 24., SZERDA Érvényt szerezne a választás előtt kidolgozott hat pontjának a VOSZ Földrengésre ébredtek hajnalban földmozgás hevesben Megrepedtek a falak, cserepek hullottak, kémény dőlt le * EGER A VOSZ Heves Megyei Szervezete a minap tartotta köz­gyűlését, ahol az elnök, Bodnár Pál számolt be az elmúlt évről.- Küzdelmes volt 2012., ne­hezebb a vállalkozók helyzete, jobb pozíciót kell kiharcolni a gazdasági kormányzással szemben. Idén szeretnénk nö­velni taglétszámunkat, s több Széchenyi Kártyát akarunk ki- bocsájtani. Fő cél, hogy a 2010- ben megfogalmazott hat pon­tunknak érvényt szerezzünk, ebből ugyanis több nem telje­sült - mondta el Bodnár Pál. A közgyűlésen részt vett Gaskó István, a LIGA Szakszer­vezetek elnöke is. Kifejtette, fontos partnerüknek tekintik a VOSZ-t, amellyel több közös pá­lyázatuk is van. Vizsgálni fog­ják az új munka törvénykönyv hatásait, szerinte ugyanis az sem a versenyképességet, sem a foglalkoztatást nem javítot­ta. Munkatársaik az országot járva segítik majd a kollektív szerződések megkötését, kérte, engedjék be őket a cégek. Szor­galmazzák megyei békéltető tanácsok létrehozását is, hogy kevesebb munkaügyi per le­gyen. Gaskó szerint alacsony bérért nem éri meg dolgozni, de a vállalkozókkal egyetértett abban, hogy pénz csak teljesít­mény után járjon. ■ T. B. Mesterlövészt is bevetettek a műhelytűznél ► Folytatás az 1. oldalról GYÖNGYÖSHALÁSZ Négy - diSZ- szu-, oxigén-, szén-dioxiod- és propán-bután-gázt tartalma­zó - palackot találtak a lángoló műhelyben. A disszupalackot az egyik mesterlövész hatástalaní­totta, míg a többit időben vissza tudták hűteni a szakemberek, így elkerülték a nagyobb ka­tasztrófát. A tűzoltók természe­tesen a tüzet is megfékezték. Személyi sérülés szeren­csére nem történt. Az anyagi károk felmérése és a tűz kelet­kezési okának vizsgálata még tart, a környező házak lakói visszatérhettek otthonaikba - közölte Antal Erika. ■ SZ. Z. A kedd hajnali földrengés a legtöbb kárt Tenken okozta, a településről, több száz beje­lentés érkezett. Az épületek tetejéről cserepek hullottak le, volt, ahol kémény rongá­lódott meg, több lakóházon repedések jelentek meg. Mazurka Zita A terepszemlén. Egy tenki lakos mutatja Horváth László kormánymegbízottnak (balról), portáján milyen károkat okozott a földmozgás. Az egyik egri lakos arról szá­molt be lapunknak, hogy arra riadt fel álmából, hogy olyan volt mintha meglökték volna az ágyát és a szekrény is megmoz­dult. Elmondta: hallotta, ahogy odakint ugattak a kutyák és bekapcsolt néhány autó riasz­tója is. A rengést Gyöngyösön és Gyöngyössolymoson is lehe­tett érezni. Olvasóink azt írták, hogy érdekes hangra lettek fi­gyelmesek, megreccsent a fal és a bútorok is. Az éjszakai földrengés miatt Heves megye tizenegy telepü­léséről csaknem hatszáz kár­esetről futott be hír a kataszt­rófavédelemhez - tájékoztatta a Hírlapot Antal Erika, megyei katasztrófavédelmi szóvivő. Elmondta: Tenkről közel há­romszáz, Átányból több mint kétszáz, Erdőtelekről hatvan, valamit további nyolc település­ről összesen tizenöt lakossági bejelentés érkezett kisebb ká­rokról az illetékes önkormány­zatokhoz.- A katasztrófavédelmi mű­veleti szolgálat a rengést köve­tően azonnal a helyszínekre vonult, hogy a keletkezett káro­kat megvizsgálja. A cél az volt, hogy a lehető leggyorsabban felmérjék, melyek azok az in­gatlanok, amelyek a földmozgás miatt életveszélyessé váltak, és amelyeknél azonnali tűzoltói beavatkozásra van szükség. A lánglovagok majdnem húsz he­lyen már vissza is bontották a sérült kéményeket. Ezzel pár­huzamosan Átányban is vizs­gálták a szakemberek a károso­dott épületeket. A legsúlyosabb esemény ezen a településen történt, a családsegítő hivatal épületében keletkezett nagyobb kár. Az épület ugyan nem vált életveszélyessé, de a hivatali munkára jelenleg alkalmatlan. ■ Kémények dőltek le, több helyen leomlott a vakolat, lehullottak a cserepek a földrengés miatt. Éppen ezért a település polgár- mestere gondoskodott arról, hogy az intézmény a felújítás ideje alatt egy másik önkor­mányzati épületben működjön. A műveleti szolgálat Tenken felvette a kapcsolatot a polgár­mesterrel, ugyanis a legna­gyobb károkat a természeti csa­pás ott okozta. Szopkó Tamás, Tenk polgár- mestere a Hírlap érdeklődésé­re elmondta, kedden hajnali fél egy környékén a faluban min­denki arra ébredt, hogy erős rezgést érez, a lakosok kisza­ladtak az utcákra.- Mivel februárban már volt hasonló, kisebb földrengés a te­lepülésen, így nagyjából tudtuk, hogy miről van szó. Szerencsére kezdettől fogva gördülékenyen működött minden, a rendőrség és a katasztrófavédelem munka­társai azonnal a településünk­re érkeztek. Lakhatatlanná egy épület sem vált, ugyanakkor kémények dőltek le, falak re­pedtek meg, cserepek hullottak le, így valószínűleg felújításokra lesz majd szükség több helyen. A közintézményeket statikus megvizsgálta, megállapította, hogy nincs olyan kár, ami miatt életveszélyes lenne az épületek­ben tartózkodni, így reggel 8 órakor az iskolában is rendben megkezdődött a tanítás - emlé­kezett vissza a helység polgár- mestere. A katasztrófavédelmi szó­vivőtől megtudtuk, hogy eddig lakhatatlan épületet nem talál­tak. Szerencsére személyi sérü­lés sem történt. Tekintettel ar­ra, hogy még mindig érkeznek lakossági panaszok, észrevé­telek, a károk mértéke később összesíthető. Horváth László, Heves me­gyei kormánymegbízott, a me­gyei védelmi bizottság elnöke kedden terepszemlét tartott Tenken és Átányban. A honatya egyeztetett mindkét település MUH ■ Fél-e egy esetleges nagyobb földrengéstől? Szavazzon hírportálunkon ~ ma 16 óráig: igpW HE0L.hu a A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. vezetőjével és a katasztrófa- védelem igazgatójával is a teen­dőkről. Tárgyalt dr. Hoffmann Imre, közfoglalkoztatásért fele­lős helyettes államtitkárral is arról, hogy a legfontosabb most a károk helyrehozása, ezért a közfoglalkozatásban dolgozó embereket jelenleg erre a fel­adatra csoportosítják át. A földrengést nemcsak me­gyénkben, hanem máshol is érezték. Fejér megye, valamint a főváros katasztrófavédelmi ügyeletéire is érkeztek lakos­sági hívások. S. Tóth Anikó, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgató­ság sajtószóvivője elmondta, hogy Jászfényszaruról, Jász- árokszállásról, Jászapátiról, Jászberényből, Tiszaburáról is kaptak bejelentés a jelenség észleléséről. Többen nagy mo­rajlásról, ablak remegésről szá­moltak be, de személyi sérülés, anyagi kár azon a területen nem keletkezett. ■ A hazai földrengések nem pusztító erejűek Nemrég volt hasonló ugyanezen a környéken MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN éven­te átlagosan 100-120 kisebb (2,5 magnitúdójú) földrengést regiszt­rálnak az érzékeny szeizmológiai hálózat segítségével. Ezek nagy része a lakosság számára nem érezhető. Az ország területén évente négy-öt olyan földrengés keletkezik, mely az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okoz (2,5-3,0 magnitúdójú). Még4,5-5-ös erős­ségű rengés is bekövetkezik 10 évente, ami már nagy rengésnek számít. Jelentősebb károkat okozó csak 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5,5- 6,0 magnitúdójú földrengés 40- 50 évenként pattan ki - olvasható afoldrenges.hu oldalon. legutóbb február 16-án mér­tek földrengést, nem messze a mostani helyszíntől, Füzesabony térségében. Akkor a Richter-ská­la szerinti 3,5-es erősségű rengés este negyed hét után következett be. A földmozgás mélysége négy kilométer volt, a rengés epicentru­mát Egertől 28 kilométerre tették. A Heves Megyei Katasztrófavédel­mi Igazgatóság főügyeletére a földmozgást követően az első la­kossági bejelentés szintén Tenk­ről érkezett. Később azonban Er­dőtelekről, Hevesről és Átányból is jelezték, érzékelték a jelensé­get. A rengés másodpercekig volt észlelhető, többen mélyről jövő morajlást hallottak, bútorok moz­dultak el, falak repedtek meg. Tovább gyarapodnak a recski iskolások pályázat Két esztendő alatt kilencvenmillió forint jut fejlesztőprogramokra I Tegnap délelőtt a recski Jámbor Vilmos Általános Iskolában pro­jektnyitó rendezvényt szervez­tek abból az alkalomból, hogy az intézmény az Európai Szociális Alaphoz benyújtott pályázatán közel 90 millió forintos támoga­tás nyert. Ennek keretén belül az elkövetkező két évben olyan ingyenes programokat biztosí­tanak a tanulóknak, amelyek az egészséges életmóddal, a bizton­ságos közlekedéssel, nyelv- és informatikai ismeretekkel kap­csolatosak. A rendezvényen Hollóné Bó- di Katalin igazgató köszöntöt­te a vendégeket és ismertette a nyertes program nyújtotta lehe­tőségeket. Ezt követően Horváth Azt ünnepelték, hogy 90 millió forint jut programokra, fejlesztésre László, a térség országgyűlési képviselője, majd Barcziné Hor­váth Márta, a járási tankerület vezetője gratulált a sikerhez. A recski diákoknak 2015-ig számos egészségmegőrző és sportprogramot szerveznek, s az idegen nyelvi ismeretek fejlesz­tésére is nagy hangsúlyt fektet­nek. Kirándulások, és zánkai, tatai, sarudi nyári egyhetes tá­borozások is szerepelnek a prog­ramban. Javulhat továbbá az intézmény tárgyi felszereltsége, hiszen új informatikai eszközök beszerzésére is mód lesz. Az ünnepen a diákok műsor­ral köszöntötték a vendégeket, akik egy-egy ajándék tujával térhettek haza. ■ B. K. Idén is az egri a vidék legnépszerűbb főiskolája ► Folytatás az 1. oldalról felvételi Több mint hétezer je­lentkezés érkezett az EKF-re, amelyből a normál eljárásban 6714-et regisztrált az Oktatási Hivatal. Az elsőhelyes jelentke­zések meghaladják a kétezret - mondta el a sajtótájékoztatón Kalóné Szűcs Erzsébet az EKF Tanulmányi és Információs Köz­pontjának főigazgatója. Bár a kép az országos átlaghoz hason­lóan közel 20 százalékos csökke­nést mutat, az egri felsőoktatási intézmény 2013-ban is a vidék legnépszerűbb főiskolája. Az összes jelentkezés közel kétharmada, szám szerint 4238 nappali tagozatra érkezett. A legtöbben - több mint kétezren- a pedagógus képzési terület­hez tartozó szakokra, osztatlan tanárképzésre, valamint csecse­mő és kisgyermeknevelő alap­szakra nyújtották be okmányai­kat. A tanárszakok közül az an­gol, a matematika, a földrajz és a testnevelő a legnépszerűbbek. A sárospataki Comenius Főisko­lai Karra - mely szeptembertől már az EKF karaként működik- 228 jelentkezést regisztráltak. A karok közül a legtöbben a Természettudományi Kar kép­zéseit keresték, s a 2539 jelent­kezésből 686 elsőhelyes. Nem csökkent a gazdaságtudományi képzési területre beadott jelent­kezések száma sem. ■ S. B. S. * * « á \ t

Next

/
Thumbnails
Contents