Heves Megyei Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-22 / 93. szám

2013. ÁPRILIS 22., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP 3 HÍRSÁV Nem a kor, inkább az ár számít a vásárlásnál a hazai használtautó-piac leg­frissebb összesítése szerint mi­közben csaknem három éven keresztül 1,6 millió forint köze­lében stabilizálódott a kínálati átlagár, ez az érték az elmúlt negyedévben jóval 1,5 millió fo­rint alá esett. Ennek oka egy­értelműen a kínált autók átlag- életkorának folyamatos emelke­dése: míg két éve csupán 55,6 százalékot tett ki a kilencéves, vagy annál idősebb autók ará­nya, ma már a kínálatnak csak­nem a kétharmada (65,3 száza­lék) ebbe a korosztályba tarto­zik. Ez a tendencia pontosan nyomon követhető jó néhány régió autókereskedéseiben is. Figyelmeztető jel, hogy a hasz­náltautó-import szerkezete igen kedvezőtlen irányt vett: 2008 és 2012 között az 1-5 éves korú használt autók aránya 76 szá­zalékról 25 százalékra esett vissza, miközben a 11-15 éves autók aránya 5 százalékról 34 százalékra, a 15 évnél idősebb autók aránya pedig 3 százalék­ról 21 százalékra emelkedett. Még ma sem ritkák a visszaélések a szakmai tapasztalat azt mu­tatja, hogy rengeteg vásárlói pa­nasz, bosszúság abból adódik, hogy a vevő a vásárlás pillana­tában nem, vagy csak nagyon nehezen tudja eldönteni, hogy helytálló tájékoztatást kap-e a megvásárolandó gépkocsi fu­tásteljesítményéről, korábbi meghibásodásairól és sérülései­ről. Az érvényben levő szabályo­zás értelmében a kilométeróra­állásokat az okmányirodák és a vizsgáztatók is rögzítik, így kö­vethetőbbé vált az autók előéle­te, azonban a gyakorlat azt mu­tatja, hogy ez sem szorította vissza teljesen a visszaéléseket. A vásárlók érdeke, hogy valódi garanciát kapjanak a kilomé­ter- és a szervizkönyvadatok hi­tességéről. Csak ebben az eset­ben vehetik biztosra, hogy ami­ért fizettek, az tényleg megéri az árát. Amennyiben teljesen lai­kusok vagyunk, mindenképpen érdemes szakember (szakértő) segítségét kikérni a jármű ki­választásában, illetőleg a dön­tés meghozásában. Dörner György színigazgató Térségi alkotók munkái a városházán hatvan Tizenkét térségi kép­zőművész csaknem 40 mun­kája látható a polgármesteri hivatal falain. A harmadik alkalommal megrendezett tárlat - amely nemcsak a városházán, de a járási hi­vatalban is népszerűségnek örvend az ügyeiket intézők között - ez alkalommal is le­hetőséget biztosít a pályájuk elején járó fiatal művészek bemutatkozásának is. ■ T. 0. Hagyományőrző egyesületet alapítottak nagykökényes A több mint egy esztendeje működő he­lyi néptánccsoport tagjai megalakították a Kökényesi Hagyományőrző Egyesüle­tet. A néptánc mellett nagy figyelmet szeretnének for­dítani a néprajzi értékek felkutatására, megóvására, felelevenítésére is. Ennek szellemében gyűjtőmunkát is végeznének, viseleteket, tárgyi eszközöket szerezné­nek be, de az agrárkultúrát és az ehhez kapcsolódó munkákat is népszerűsíte­nék és bemutatnánk. Máris több mint tucatnyian jelent­keztek a szervezetbe. ■ T. 0. Dörner György a közéleti szalonban hatvan Dörner György színművész, az Új Színház igazgatója lesz szerdán a közéleti szalon vendége. A Grassalkovich Művelődési Házban 18 órakor kezdő­dő eseményen a közismert színházi szakembert Litya László és Tompa Z. Mihály újságírók nem kizárólag a pályájával kapcsolatos kér­désekről faggatják. ■ T. 0. A magyarországi piacra rá is fér az élénkülés, az idei első negyedévben ugyanis újra megtorpant a korábbi években kicsit magára talált kereslet... A német gazdaság élénkülé­se pezsdíthet újra a használt autók piacán. Mi tagadás, rá is fér, ugyanis az új autók iránti hazai kereslet drá­mai hanyatlása alaposan kivéreztette az öreg kocsik kínálatát is. Kaszás Endre Azt tudtuk eddig is, hogy a ma­gyar gazdaság sok tekintetben függ a német gazdaság teljesít­ményétől, de most új szempont­ból is meggyőződhetünk erről. A német autóiparban ugyan­is szinte már nyoma sincs a válságnak - a hagyományos német márkák közül különö­sen a nagy autók iránt növeke­dett meg a kereslet, általában ugyanezekben a kategóriákban ugrott meg a „levetett” jármű­vek száma is.- Már megkezdődött az itt­hon versenyképes árú autók beáramlása, de vannak ügyfe­lek, akik a világhálón megtalált kocsik behozatalában kérnek közreműködést - nyilatkozta lapunknak egy használtau­tó-kereskedő. A német jelenség nem egye­dülálló, ha nem is ilyen feltűnő számban, de az osztrák és a holland irányból is megfigyel­hető a használt kocsik behoza­talának élénkülése. Általában a 3-5 éves életkorú autóknál tapasztalható mozgás, az érték változó, a 2,5-3 milliós autóktól a magasabb árig is elmennek. A magyarországi piacra rá is fér az élénkülés, az idei el­ső negyedévben ugyanis újra megtorpant a korábbi években kicsit magára talált kereslet. A háttérben az áll, hogy itthon szinte minimális az újautó-ér­tékesítés, ezért a fiatalabb ka­tegóriában egyáltalán nincs utánpótlás, ami élénkíthetné a piacot. Egy friss prognózis sze­rint az idei második félévben a hazai használtautó-kereske­delemben is élénkülés várható, mindezt a derűlátást a gazda­ság állapotának javulásával tá­masztják alá a szakemberek. A magyar élénkülés mellett a német, ületve nemzetközi vo­nalat erősítheti, ha az euró/fo- rint árfolyama alacsony szinten (tartósan 300 alatt) stabilizáló­dik, az ugyanis növeli a magyar vásárlóerőt. Jöhetnek a német kocsik használtautó A kinti gazdaság talán élénkítheti a magyar piacot is JEGYZET NYEMCSOK LÁSZLÓ Csak nehogy benyújtsa félek, hogy az asszony be­nyújtja a számlát. Mos, főz, takarít, vasal, leckét készít a gyerekkel. Ha mindezt munkaidőben alkalmazott­ként végezné, százezreket zsebelne be. Egy amerikai pénzügyi cég kimutatása szerint - a tengerentúli ára­kat figyelembe véve - az éves végösszeg 20 millió fo­rintnyi dollárra rúgna. persze, azt senki nem szá­molja, hogy mit kap az asszony a férjétől. Ha por­szívót vesz elő, én veszem a sátorfámat, mert nem bírom elviselni a gépzörejt. Ter­mészetesen ezt úgy adom elő, hogy nem vagyok a porszívó és az ő útjában. Ha főz, hagyom kibontakozni, az ételkészítésbe fektetett pár óráját azzal jutalmazom, hogy öt perc alatt felfalom az étket, és elvonulok egy kis ebéd utáni sziesztára. Ezt úgy magyarázom meg, hogy nem hátráltatom a mo­sogatásban. Vasalóhoz nem nyúlok, mert az forró, még megégetném magam vele. Nem tudom, hol kell a mosó­gépbe tenni a mosóport, a bevásárlásnál nemigen jutok túl a sörkínálatnál. bókolni azért tudok, mindig odabújok a feleségemhez, és a fülébe súgom: te drága asszony. És most már tudom azt is, hogy mennyire drága lenne, ha az amerikai pénz­ügyi cég tanulmányának az olvasására jutna ideje. A magyarországi Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat sta­tisztikáját figyelembe véve nálunk nem olyan rossz a helyzet, a ház körüli mun­kákat összeadva a 20 millió forint helyett csak évi 3 mil­liót kellene kifizetni az asz- szonynak. A lényeg: mi, férfiak nők nél­kül nem tudnánk élni. Időn­ként velük se, mert zörgetik a porszívót, elállják a hűtő­ajtót a vasalódeszkával, fel­mosnak, és nem mehetünk a tévé elé, míg fel nem szárad. Férjnek lenni sem könnyű. Énekszó és muzsika két napon keresztül dallam A megyeszékhelyen idén is megtartották az Éneklő Ifjúság zenei fesztivált Az esélyegyenlőségre is figyeltek az ovifelujításnál Az idén is az egri Bartakovics Béla Közösségi Házban (BBKH) találkoztak az éneklő, muzsiká­ló fiatalok. Ezúttal közel ötven énekes és hangszeres szólista, kamarazenekar és tizenhárom kórus lépett színpadra az Ének­lő Ifjúság regionális zenei fesz­tiválon pénteken és szombaton Egerben. A fesztivál zsűrijében ott volt Daróci Bárdos Tamás Erkel-díjas zeneszerző, Va­dász Ágnes, Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségének főtitkára, Ember Csaba, a Ma­gyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke, valamint az Eszterházy Károly Főiskola két tanára, dr. Kiss Ka­talin és Marik Erzsébet is. A nyitónapon „A zene min­denkié“ címmel kiállítás nyílt a BBKH-ban. A tárlat Kodály Zoltán pedagógiai örökségét mutatja be. Szombaton dél­előtt hat egri kórus minősítő, illetve fesztiválhangversenyét hallgatta meg a zsűri, délután pedig a Gyöngyösről, Hajdú- hadházról, Balassagyarmatról és Budapestről érkezett együt­tesek mutatkoztak be. Tanács­koztak is a megyeszékhelyen a kórusvezetők, zenetanárok olyan témákról, mint a jogtisz­ta kottahasználat, illetve, hogy 1 miként növelhető a zenei neve- 2 lés értékének elismertetése a | tantestületekben, s hogy mi lesz s a Kodály-iskolák sorsa. ■ G. R. A Bartakovics Béla Közösségi Házban a hét végén minden a zenéről szólt... fejlesztés Uniós támogatással újult meg az erdőteleki Kerek­erdő Napközi Otthonos Óvoda. A község önkormányzata a mi­nőségi közoktatás jelentőségére alapozva nyújtotta be a pályáza­tát, amely támogatást kapott. A közel 200 millió forin­tos fejlesztés eredményeként az 1954-ben létesült épületet nemcsak átalakították, de bő­vítették is, így az rendelkezik azon helyiségekkel, amelyek a hatályos jogszabályok szerint elengedhetetlenek az óvodai neveléshez. Nyílászárócsere, hőszigetelés és fűtéskorszerű­sítés által vált gazdaságosab­bá az épület üzemeltetése és fenntartása. A tornaszoba, az öt darab csoportszoba, az új vi­zesblokk, az öltözők, az orvosi szoba és az egyéni foglalkozta­tó helyiség létrehozása mellett az óvoda eszközinfrastruktúrá­ja is megújul. A munkák alatt nagy hang­súlyt kapott az esélyegyenlőség megteremtése, ezért megtör­tént az intézmény teljes körű akadálymentesítése. Az óvoda nevelői kiemelt feladatuknak tekintik a hátrányos és hal­mozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelését. Az ön- kormányzat reméli, hogy a be­ruházással az erdőteleki szülők számára vonzóbbá válik a helyi óvoda, és növekszik az ide járó gyermekek száma is. ■ D. A. i h

Next

/
Thumbnails
Contents