Heves Megyei Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-13 / 86. szám
Gyors intézkedés a helyi lakosok, a közlekedés biztonságáért Folytatás az 1. oldalról GYÖNGYÖSOROSZI-KÁROLYTÁRÓ A megyei védelmi bizottság tagjai és a közútkezelő cég szakemberei a katasztrófahelyzet elkerülése érdekében igyekeztek mielőbb megoldást találni. Ennek keretében a helyreállítási munkálatok elvégzéséhez ezen a szakaszon április 13-án, azaz ma. reggel 5 órától április 14-én, vasárnap 6 óráig teljes útzárat rendeltek el. Arra kérik a Károlytárón tartózkodókat, hogy ebben az időszakban ne használják az átépítés alatt álló utat, ezzel is segítsék a munkálatok mielőbbi befejezését. Természetesen vészhelyzet esetén a mentők bejutását garantálják. Az útépítés alatt a területen rendőrjárőr és a tűzoltóság is ügyel majd a biztonságra. A kormánymegbízott javaslatára a Károlytáróról a Bagolyirtás felé vezető erdei utat az Egererdő Zrt. járhatóvá teszi, hogy szükség esetén, persze fokozott figyelemmel, Galyatető felé is megközelíthető, illetve elhagyható legyen az elzárt településrész. , Időközben elindult a leszakadt út rekonstrukciójának a tervezése is, ám a teljes helyre- állítás várhatóan több hónapot vesz majd igénybe. ■ SZ. Z. Agrárfórumon kérdezhetnek a támogatásokról egér A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, s a MAGOSZ megyei szervezetei hétfőn agrárfórumot rendeznek. A Megyeházán 16 órakor kezdődő eseményen bemutatják a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát. Ignácz Balázs, az MVH megyei kirendeltség-vezetője tájékoztat az egységes kérelem beadásáról. Aktuális kérdésekről beszél Búsi Lajos vidék- fejlesztésért felelős helyettes államtitkár. A helyi gazdálkodókat érintő aktualitásokról a MAGOSZ vezetői szólnak. Egerben lesz Palkovics Péter, az MVH elnöke is. ■ T. B. ) MEGYEI KORKÉP 2013. ÁPRILIS 13., SZOMBAT Hazajönnének, de ma nincs miért elvándorlás Több százezer magyar dolgozik másutt, a kormány a hazatérést sürgeti A kormány egy programmal hívná haza azokat a magyar munkavállalókat, akik más országokban próbáltak szerencsét. Szép kezdeményezés ez, de nem egyszerű otthagyni a biztos megélhetést adó külföldi állást, ahogy az a döntés sem volt az, hogy elhagyják hazájukat. Szomszéd Eszter A Gyere Haza Alapítvány az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával olyan Karrier Pontot indított útjára, amelynek célja, hogy ingyenesen, praktikus információkkal, tanácsadással és erkölcsi támogatással lássa el azokat a fiatalokat, akik szeretnének hazatérni - jelentette be a napokban Csontos Sandra, az alapítvány szóvivője. A kormány is azt szeretné, ha mindenki a szülőföldjén tudna boldogulni, aki pedig elment külföldre tapasztalatot szerezni vagy tanulni, az hazajönne, Magyarországért is dolgozna - tette hozzá. A Hírlap megkeresett néhány honfitársunkat, akik iskoláik elvégzése után külföldön próbáltak szerencsét. Egy valami mindannyiukban közös: hazajönnének, de nem szívesen hagyják ott a biztos, jó megélhetést biztosító munkájukat. Nagy Nóra főiskolai alapszak elvégzése, két év hazai munka- keresés után ment Ausztriába:- Német nyelvterületen szerettem volna elhelyezkedni - magyarázza -, hogy le tudjam tenni a nyelvvizsgámat. Már két éve élek itt, és mindig úgy megyek haza, hogy ez lesz az utolsó, aztán mégis visszajövök. Ez idő alatt sokkal többet kaptam, mint vártam. Egy síközpontban dolgozom egy házaspárnál, akiknek a gyermekeire vigyázok. A fizetés nagyon jó, és a 90 százalékát félre is tudom tenni. Tervezem a jövőben, hogy hazajövök, csak azt nem tudom, mikor. Nagyon nehéz kiszállni, mivel nagyon megszerettem ezt a famíliát. Az első perctől befogadtak. A vizsgát már tavalyelőtt letettem, már be tudnám fejezni a főiskolát, de felek kilépni ebből a környezetből. Az alapítvány ötlete nem rossz, de Álommunka külföldön?! Sokan nem erre vágynak, de a többség „legalul” kezdi: mosogatással vagy kiszolgálással. Képünk illusztráció. attól tartok, kevés, mert akik hozzászoktak az itteni fizetéshez, nehezen állnak vissza az otthoni színvonalra. Kálmán Péter majd1 harminc évesen utazott ki Londonba. Dolgozott Magyarországon is, de nem volt elégedett a hazai körülményeivel.- Magamat nyílt embernek tartom, de a sok probléma itt■ A legtöbb kiutazónak kényszer a külföldi munkavállaló«, itthon korlátozottak a lehetőségeik. hon megkeseredetté tett. Egy jó munka függetlenséget ad és felnőtté tesz. Itt kint kilenc hónapot dolgoztam az első munkahelyemen, szerettem, annyit fizetett, hogy megtapasztaljam, mit jelent magas életszínvonalon élni, de megtakarítani nem igazán tudtam. Egy normális környéken lévő étterem bárjában dolgoztam, és elsajátítottam a vendéglátás alapjait. Kapcsolatépítésre’ mindenképpen jó ez a pálya, de belül úgy érzem, ennél többre vagyok hivatott - fogalmaz. - Otthon az általános fizetőképesség hiánya miatt nem érdekes a vendéglátás,, és ezért a kultúrája is más. Néha honvágyam van, hiányoznak a barátaim, és bár itt teljes az életem, nagyon szívesen látnám őket gyakrabban, de amíg otthon nem lehet pénzt keresni, nem akarok hazamenni.- Lassan 3 éve vagyok kint - kezdi történetét Tóth Judit, aki szintén Angliába költözött a boldogulás reményében. - Természetesen én is, mint a kiérkező magyarok többsége, legalul kezdtem. Kitchen porter voltam Brightonban, utána Londonban chefként dolgoztam egy pubban, majd araszol- gattam felfelé ranglétrán. Ez alapvetően sikerült is, de rengeteget dolgoztam érte: volt, hogy csak két szabadnapom volt egy hónapban. Mégis azt mondom, nagyon, jól, éreztem magam, és ha ez nem történik velem, akkor nyáron sem jutok el két hónapra Ibizára, tehát a sok rossz is megtérült. Mostanra sikerült a szakmámhoz közel elhelyezkedni, egy digitális fotólaborban kaptam munkát. Már nagyon szeretnék hazamenni, pedig tudom, most hazaköltöznöm legalább X GYORSSZAVAZAS ■ Ön szerint van értelme hazatérni külföldről? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a következő számunkban közöljük. annyira nehéz lenne, mint kijönni. Hiányzik Magyar- ország. Valószínűleg , .ezért sírok mindig, mikor leszáll velem a gép, és ezért sírok, amikor felszáll, mert akármit mond a kormány, nem reális és nincs hazaút. Tényleg jól megvagyok, és nagyon sajnálnám, ha kimaradt volna ez az egész az életemből, de például az, hogy itt alapítsak családot, számomra elképzelhetetlen. ■ Külföldön se fonják kolbászból a kerítést Közel 100 ezer magyar ment külföldre dolgozni EGY LONDONBAN élő, ErdŐkÖ- vesdről származó fiatalember érdeklődésünkre ezt mondja:- Igazából én nem szeretnék két évnél többet itt tölteni. Kilenc hópap alatt elértem mindazt, amit otthon csak nagyon nehezen sikerült volna, vállalkozó lettem és tizenhárom étteremmel van szerződésem. Amolyan „mindenes" vagyok. A többiek, akikkel kijöttem, még mindig ugyanazt csinálják, mint kezdetben. Én otthon eladtam mindenemet, volt 9000 font a zsebemben, amit nehéz munka árán sikerült megtöbbszöröznöm. Kocsim és saját lakásom van. Őszintén szólva: nemigen szeretek itt lenni, szeretnék hazamenni, amint úgy érzem, elég. két esztendeje, 2011-ben a hagyományos migrációs célországok is megnyitották munkaerőpiacukat a kelet-közép-euró- pai munkavállalók előtt. Ezzel párhuzamosan a kutatások a migrációs potenciál soha nem látott növekedéséről számolnak be. Az okok a magas szinten lévő munkanélküliségben, az egyre inkább perspektíva nélküli helyzetben keresendők. A felsőoktatási helyek számának csökkentése miatt a diákok ronthatnak az idei statisztikai adatokon. Két éve Németországba 41, Ausztriába 16, az Egyesült Királyságba pedig 17 ezer magyar vándorolt ki. Mostanra már minden ötödik magyar szeretne más országban munkát vállalni. Lepkebarát lesz az egri botanikus kert ökológia Látogathatóvá teszik, felújítják az Almagyar-dombi zöld szigetet Eger városának olyan zöld szigete újulhat meg hamarosan, amelynek látogatása korlátozott volt. Ha a felújítás befejeződik, bárki látogathatja az Esz- terházy Károly Főiskola (EKF) Botanikus Kertjét, amelyet 1967-ben dr. Suba János alapított. Az Almagyar-dombon lévő gyűjtemény hatszáz növényfajnak ad otthont, amelyek közül 200 védett. A kert 2010 óta helyi érdekű védett terület.- Nagyszabású rekonstrukciós program 10 hónapos előkészítő szakasza zárult le. Túl vagyunk az engedélyek beszerzésén, és még az idén elindul a megvalósítás is, amelyben több mint 73 millió forintot Dr. Pócs Tamás volt tanszékvezető, az intézetvezető, s a tervező a kertben költünk uniós forrásból a kert megújítására - mondta az első szakasz projektzáróján Pénz- esné dr. Kónya Erika, az EKF növénytani tanszékének intézetvezető docense.- Az egy hektáros területen a megújulnak a magyarországi tájegységek növényvilágát bemutató élőhelyek. A kert különlegességét az adja, hogy lepkebaráttá tesszük - emelte ki Ilonczai Zoltán, aki a kertrekonstrukciót tervezte. A projektzárón ott volt dr. Liptai Kálmán, a főiskola dékánja is, aki arra mutatott rá: a fejlesztés egyszerre jó a városnak, a hallgatóknak és a kutatóknak is. ■ G. R. Elkezdődött a tiszanánai Alompart kialakítása Folytatás az 1. oldalról IDEGENFORGALOM A biztosító berendezéseket Párizsból hozzák a nyár elején. Negyvenen tartózkodhatnak majd egyidő- ben az új kalandpályán, ami napenergia rendszerű megvilágítással időszakosan éjjel is használható lesz. így távolról is izgalmas látvány. A beruházók tervei között szerepel, hogy a településen vendégéjszakát eltöltőknek 10 százalékos kedvezményt adnak. A forró nyári napokon fedett terasz alatt pihenhetnek a vendégek. Helybeli megvehető ajándéktárgyak és érmék is készülnek.- Mivel az üdülőterületen ivóvíz nincs, ezért saját vas- mangán- és arzénmentesítőt szerelünk fel - jelezte Fejes Péter. - Az íjászpálya berendezései nyár végére lesznek meg. Közel 50 féle íj- és nyílpuskát készítünk elő, így a látogatók a honfoglalás-kori szarmata, avar, török íjakon túl a legmodernebbeket is kipróbálhatják. Speciális berendezés lesz a honfoglalás-kori üst. A jurták létesítésekor ősmagyar módszereket alkalmaznak. Egy jurtában honfoglalás-kori tárgyakat, öltözékeket lehet megnézni. A programok szervezéséhez Miamiból hoznak speciális rendezvényhajókat. ■ D. A. 4 ♦
