Heves Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-08 / 57. szám
2 2013. MÁRCIUS 8., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Huszonötén dolgozhatnak közmunkásként Egeresedben Tízmilliárdos beruházás érkezhet Bélapátfalva Édesítőszert, valamint gumilisztet és festéket gyártó üzemek létesülhetnek megélhetés Áprilisban két közmunkaprogram kezdődik Eger- csehiben. Az önkormányzat saját maga 17 embernek biztosít majd munkalehetőséget, a dolgozóknak egyebek között a közterületeket, utakat kell majd karbantartaniuk. Tóth And- rásné polgármester elmondása szerint április elsejétől november végéig az érintettek átlagosan napi hat órában dolgoznak majd, s egy-egy ember négy hónapig kap majd lehetőséget. Az önkormányzat 3,75 millió forintot fordíthat erre.- Ebben az évben is részt veszünk a Start közmunkaprogramban, amely szintén áprilistól novemberig tart. Napi nyolc órában dolgozhatnak a bekapcsolódó helybeliek, nyolc embernek tudunk majd munkát biztosítani. Négyen-négyen két helyszínen dolgoznak, de lesznek egyéb elfoglaltságaik is. Az egyik csoport a bányatelepi művelődési ház belső tereit újítja föl, tartja karban, a másik pedig a Pataksoron átvezető, másfél, két méter mély vízelvezető árkot fogja rendbe tenni. Ez az utóbbi időben megrongálódott, mellette pedig közművek is húzódnak, ezért van szükség a rekonstrukciójára - tudtuk meg Tóth András- nétól. ■ T. B. Tolvajt fogtak a készenlétisek Hevesen lopás Egy hevesi nő kért segítséget a Készenléti Rendőrség járőreitől a napokban. Elmondta, hogy egy helyi élelmiszer- üzletbe ment be vásárolni, melynek idejére kerékpárját a tárolóban lelakatolva hagyta. Amikor kiment az üzletből, észrevette, hogy ellopták a biciklijét, így azonnal szólt a közelben lévő készenléti rendőröknek. A zsaruk meg is kezdték az elkövető felkutatását. Néhány perccel később igazoltattak egy fiatalt, aki a leírásban szereplő kerékpárt tolta a járdán. A kétkerekűt visszaadták a tulajdonosának, a 16 éves fiú ellen pedig a Hevesi Rendőrkapitányság indított eljárást. ■ M. Z. Kínai és magyar forrásokból épülhetnek gyárak a Bélapátfalvi Ipari Parkban. Tóth Balázs Több mint tíz éve, 2002-ben zárt be a bélapátfalvi cementgyár. A város és a környék lakói azóta várnak arra, hogy egy, a korábbihoz hasonló nagy munkáltató érkezzen a létesítmény helyén kialakított ipari parkba. Mostanság több helyi és külföldi vállalkozás is jelentkezett, hogy területet, csarnokot vásárolna a parkban. De Ferencz Péter polgármester elmondása szerint a mostani „nagy durranásra” vártak. A bejelentést Horváth László kormánymegbízott, a térség országgyűlési képviselője tette először a sajtó, majd pedig a bélapátfalvi képviselő-testület és a Bélkő Nonprofit Kft.-ben tulajdonos többi önkormányzat vezetői előtt. - Egy tízmilliárd forintos beruházás csomag érkezhet az ipari parkba. Kínai és magyar hitel segítségével egy eritriolt (édesítőszert), illetve festékgyártásban hasznosítható mikro elasztikus gumilisztet előállító üzem kezdheti meg a termelést - hangzott el a tájékoztatón. Mint azt Horváth László elmondta, tavaly nyári kínai megbeszélésén egy olyan megállapodás jött létre, amelynek segítségével 200 milliárd forintnyi beruházás valósulhat meg az országban. Heves'megyébeh egy komplex gazdaságfejlesztési programot terveztek, elsősorban Kál és Kápolna környékére koncentrálva (itt biotechnológiai fejlesztésekben gondolkodnak), ez bővült aztán a Tamamenti Fejlesztési Övezetté. A tervezett beruházásokat megvizsgálva kiderült, vannak olyan üzérnek, amelyek Bélapátfalvára is telepíthetők lennének. Ezek az eritriol és a gumiliszt gyárak. Horváth László elmondta, ezek számára megfelelőek az itteni körülmények, adott az ipari park, az épület (az alapanyag raktárban kap helyet mindkettő, s nem sokat kell hozzá építeni), a közlekedési keresztmetszet ugyan szűk, de a két gyárnak elegendő mind a közúti, mind a vasúti összeköttetés minősége, bár némi fejlesztésre szükség lesz. Az önkormányzatok képviselőit Horváth László kormánymegbízott (balra) tájékoztatta. Hozzá kell járulniuk az egykori alapanyagraktár eladásához.- Ha a megfelelő ütemterv szerint haladunk, az idei utolsó negyedévben kezdődhet meg a beruházás, az üzemek pedig 2015-től kezdhetik meg működésüket. A fejlesztés, során igyekszünk környékbeli alvállalkozókat foglalkoztatni. A két egység maga 150 embernek, közvetve pedig további száznak fog a térségben munkát adni. Nem csak a kevésbé képzett munkaerőt szívja majd föl, de diplomával rendelkezőkre is szükség lesz - mondta el Horvátit László kormánymegbízott. A fejlesztés a tervek szerint körülbelül 10 milliárd forintba kerül, ebből az eritriol gyár 5,41 milliárdot, a gumiliszt üzem kialakítása pedig 2,8 milliárd forintot „kóstál”. A fejlesztéshez szükséges pénz többségét hitelből finanszírozná a befektető. A kínai CMC 2,5, a magyar Eximbank pedig 5,7 milliárd forintot állhat, a többihez a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) is nyújt vissza nem térítendő támogatást. A befektetőt képviselő Kovács Imre Zsolt a gyártandó termékekről elmondta, az eritriol egyre népszerűbb édesítőszer, mert napi bevitelének nincs korlátja, mint más készítményeknek. A szabadalmat japán, amerikai és kínai cégek birtokolják. Az eritriol előállítható kukoricából, valamint kukoricaglükózból is. Bélapátfalván utóbbit használnak majd, hiszen 90-100 ezer tonna kukoricát kellene feldolgozni a 2500-3000 tonna.eritriol elkészítéséhez, míg a szirupból elég 3000 tonnányi. Az alapanyagot magyarországi, de külföldi tulajdonban lévő gyártóktól vásárolnák, míg a lelkét, azaz az élesztőgombát Szegedről, a Mikrobiológiai Intézetből szereznék be. A késztermék egyharmadát mindenképpen fölvásárolják Kínában, de a többi is külföldi piacra kerülhet. A kiszerelés még kérdéses. Az áruszállítás eleinte közúton, majd vasúton történne. Dobrovolszky László, a Festékipari Kutató Kft. munkatársa a másik beruházás lényegéről elárulta, kísérleteik alapján a gumiliszt festékben való feldolgozása megvalósítható. Ezeket a festékeket főleg acélszerkezetek, illetve hajók gyártásánál használják. Előnyé abban rejlik, hogy olcsóbb, mint a szintetikus gumikat tartalmazó festékek. ‘ Kovács Imre Zsolt hozzátette, újrahasznosítják az elkopott gumiabroncsokat, mintegy ötezer tonnányit. Ezeket akár 24 tonnás kamionok is szállíthatják majd Bélapátfalvára, ahol mechanikus aprítással és vizes bontótechnikával dolgozzák fól. Az acélkordot kohókba szállítják, a liszt ■ Ön szerint fellendülhet-e a térség gazdasága? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. finomságú őrleményt helyben dolgozzák majd fól, hiszen egy festékgyártó sort is üzembe helyeznek. A gyár éves kapacitása háromezer tonna liszt lerthe, festékből évi 30 ezer tonnát tudnak előállítani. Ennek egyharmadá- ra Kínában biztosan lesz vevő, s a többit is átvennék a Távol-Keleten, de megpróbálkoznak majd a nyugat- és észak-európai értékesítéssel. A beruházás megtérülési ideje 8-10 év, a tervezett üzemciklus 15 év. Betartják majd a környezetvédelmi előírásokat az ígéretek szerint a gyárak zárt rendszerűek, s környezetkímélők lesznek, sem szálló porral, sem víz- vagy levegőszennyezéssel nem járnak. Az energia- és vízigényük nem túl jelentős, viszont az eritriolgyárhoz épül majd egy földgázzal működő gőzfejlesztő. Az édesítőgyár víz- használatának nyolcvan százaléka visszaforgatható, a keletkezett 20 százaléknyi szennyvizet pedig kezelni fogják. A gumi- lisztgyár azért lehet különösen hasznos, mert veszélyes hulladéknak számító gumiabroncsokat dolgoz föl anyagában. Az itt készített festék vizes bázisú lesz, az ígéretek szerint nem kerülhet be majd például a patakba. Cél a „szabad vállalkozási zóna” besorolás A bélapátfalvi járás bekerülhet a szabad vállalkozási zónák közé. Horváth László kormánymegbízott elmondta, a döntés után Ferencz Péter polgármester kereste meg, hogy a körzet bekerüljön a zónák közé. A képviselő közbenjárására, úgy tűnik, a kormány támogatja az ötletet A fejlesztő cégek különböző adókedvezményeket (például társasági, helyi adó, szociális, illetve szakképzési hozzájárulás) vehetnek igénybe, amennyiben új munkahelyeket teremtenek, akkor további plusz 400 ezer forint támogatást nyerhetnek el. A 2014-2020 közötti európai uniós források odaítélésénél prioritást kapnak az itteni beruházások Sosem látott mennyiségű pénz juthat a hazai borágazatnak egri borvidék Meg kell újulni, hogy tartani tudják a lépést a világ borpiacával, a vezér a bikavér és a csillag lehet Mintegy nyolc és fél milliárd forintnyi támogatás érkezhet a hazai borágazatba - számolt be a második alkalommal tartott egri borászfórumon dr. Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő. A honatya elmondta: ekkora támogatás a rendszerváltás óta nem érkezett a borászatba. Az összesen 29 millió eurós forrásból 22 millió jut az ültetvények megújítására, négymillió euro birtokok beruházásaira, egymillió pedig harmadik országba irányuló export promócióra. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a pályázati lehetőség március 31-éig él, a szükséges dokumentumokat addig kell beadni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Döntés október közepére várható. A cél, hogy az Egri Borvidék a legtöbb támogatást hívja le. ■ Elhanyagolt, osztatlan közös tulajdonban lévő szőlőknél megengedett az elbirtoklás. Gál Tibor borász szerint a borvidéknek meg kell újulnia, át kell alakulnia. Az új stratégia az egri csillagot és az egri bikavért emeli ki, ezekkel kell magasabb szintű borvidéket kell építeni, az elmúlt 20 év ugyanis a kísérletezésről szólt. Hozzátette, a világ borpiaca változékony, sok új lehetőség adódik, amit ki kell használni. Meg kell érteni a változásokat, meg kell újulni, a legjobb fajtákat kell termeszteni, a legjobb borokat kell előállítani. A fórumon szó esett a földtörvény és a hegyközségi törvény változásairól is. Utóbbiról egyébként a legutóbbi, hasonló rendezvényen folytattak vitát a borászok. Javaslataik közül többet is beterjesztett Nyitrai Zsolt, s kettő módosító indítvány meg is kapta a szükséges támogatást. A hegyközségben a gazdáknak hektáronként jut egy szavazat, és az EGT-ből származó, feldolgozásra behozott borok után is kell járulékot fizetni. ■ö 1 A legjobb fajtákat kell termeszteni, hogy felvirágozzon a borvidék Dr. Andréka Tamás, a Vidék- fejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese több kérdést is kapott. Bár hegyközségi tag jogi személy is lehet, föltulajdonhoz továbbra sem juthat. A hegyközségi közgyűlésekkel kapcsolatban megjegyezte, a járulékot érdemes lesz egy új közgyűlésen meghatározni, mert kiterjesztik a fizetésre kötelezettek körét. A korábbi döntések a törvény hatályba lépése után is érvényben maradnak. Immár a földtörvényben és a hegyközségiben is egységes lesz a szomszédság fogalma, a tulajdonostársak azonban elővásárlásban megelőzik a telekszomszédokat. ■ T. B.
